Képviselőházi napló, 1939. XIX. kötet • 1943. december 10. - 1944. november 9.
Ülésnapok - 1939-355
Az országgyűlés képviselőházának -355. ülése 1943 december 15-én, szerdán. 121 pen igyekeztünk mi otthon falun ezt megoldani és mindenféle eljárás csak azt mutatja, hogy ezt a rendkívül nagy megadóztatást egyesegyedül csak a jószágtartó gazdatársadalom kénytelen viselni. Mert ha az a gazda, akire ki van vetve ez a jószágteszolgáltatás, az ő maga tenyészállatát nem-akarja beadni, kénytelen lesz egy Jószágot venni helyette és 609, sőt 800 pengő ráfizetéssel is kell számolnia. Nem lehetne-e ezt a jószágbeszolgáltatást talán az állampénztár terhére történő prémiumjuttatás útján eszközölni, vagy — mint régebben a búza árát a bolettarendszer útján — pótolni az árkülönbözetet, vagy a vásárokban az. eladó jószágot a közellátásügyi minisztérium közegeivel felvásároltatni? Szinte hallom, hogy a közellátásügyi miniszter úr azt mondja erre, hogy a jószág'vételnél a közellátásügyi minisztérium, mint állami hatóság nem lépheti túl a maximált árakat és nem lehet árdrágító. Ugyanakkor a gazda, aki saját jószága helyett másikat vesz, kénytelen árdrágító lenni, kénytelen feketézni, mert másképp nem tud eleget tenni a jószágbeszolgáltatásnak. T. Ház! Ez az eljárás a termelő társadalom körében nagyon nagy nyugtalanságot okoz, még pedig annyival is inkább, mivel más osztály, az ipari és kereskedő társadalom, ezt a terhet nem viseli. Felvetődik az egyszerű falusi emberek körében az a kérdés, hogy ha már a jószágbeszolgáltatásra kötelezni lehet a termelő gazdákat, ugyan akkor miért nem lehet kötelezni az iparosokat, a kereskedőket arra, hogy ők is ia közszükségleti cikkekkel a közellátás szolgálatába álljanak? Ahogyan közellátási cikk a jószág, vágyás a hús, ugyanúgy közellátási szükséglet a ruha és a lábbeli is. Sokkal megnyugtatóbb lenne tehát, ha a jószágbeszolgáltatással kapcsolatban a beszolgáltatok ruha, vagy lábbeli tekintetében és juttatásban részesülnének. (Szöllősi Jenő: Van benne valami!). T. Ház«! A gazdatársadalomnak általában, a kis- és nagybirtokosoknak nagyon nagy sérelmük az anyag-hivatal' kiutalási, rendszere. Nincs szög, nincs drót, nem lehet téglát, cserepet és más épületanyagot kapni. A gazdasági • épületek összeomlóban vannak, a tetők becsurognak, és ha kérünk valami anyagot, akkor az a felelet rá, hogy nincs. Ezt meg- is érteném, de ugyanakkor azt látjuk, hogy» például itt Budapesten is épülnek, r nagy emeletes bérpaloták, amelyeknek anyagából ezer és ezer gazdasási épületet lehetne az összeomlástól, a pusztulástól megmenteni. (Úgy van! a baloldalon.) Arra kérném tehát a közellátásügyi miniszter urat, hogy ha azt akarjuk, hogy a termelő gazdatársadalom a pusztulás útjára ne térjen, ilyen gaziclaépületek felújítására és gondozására minél több anyagot bocsásson rendelkezésre. Amit elmondok, azt mindannyian jól tudjuk. Ilyen a gazda helyzete és lám, mégis azt mondják sokszor hivatalos tényezők is, hogy könnyű a gazdának, könnyű a termelőnek. Én viszont erre aiz't felelem, hogy nem könnyű ma a gazdiának sem. Azt sem mondjuk, hogy könynyű más foglalkozási ágaknak és tudom, nem könnyű az iparügyi miniszter úrmak sem, aki — nagyon jól tudóim — mennyire igyekszik orvosolni az általános panaszokat. Ezért arra kérem a közellátásügyi miniszter urat, akinek jóakaratában egy cseppet sem kételkedem, hogy az előbb elmondottakat figyelembevéve a KÉPVISELŐHÁZI NAPLŰ XIX. panaszokat úgy orvosolja, hogy a gazdatársadalom helyét megállva, a Jurcsek-féle rendelet előírásait a jövő évben jobban és lelkiismeretesebben tudja teljesíteni. (Éljenzés és tarts a középen.) Elnök: Az, interpellációt a Ház kiadja a közelátásügyi aniniS'Zter úrnaik. Következik Se'réciyi Miklós gróf képviselő űr interpellációja a honvédelmi miniszter úrhoz. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék azt felolvasni. Vámos János jegyző (olvassa): »Interpelláció a ni. kir. honvédelmi miniszter úrhoz a hadisegély ^ felemelése és a honvédség tagjai gyógykezeltetése tárgyában1. Van-e tudomása arról a honvédelmi miniszter úrmak, hogy különösen a községekben kiutalt hadisegély igen alacsony 1 ? 2. Van-e tudomása a honvédelmi miniszter . úrnak arról, hogy 35%-nál alacsohyabbfokú hadirokkantaknál az üdülőkbe és fürdőkbe való utalást 'nem engedélyezik 1 ! 1 Gróf Serényi Miklós s. k. Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti .a szó. Gr- Serényi Miklós: T. Képviselőház! »Mindent a honvédeknek és hozzátartozóiknak! — hialljuk a hivatalos nyilatkozatokból, a rádión és a propagandaiminiszter úr szavaiból. A gyögyörű szavaik hallatára mindeú hőnyid ós; hozzátartozója joggal volt meggyőződve arról, hogy ez tényleg így is lesz, a sziavakát valóra váltják és meg is fogják kapni azit, almit a nemzet a mai háborús viszonyok között nekik megadhat. •• t Ezzel szemben azonban mi-a valóságÍ Az- hogy a falvakban minden hóniap 1-én 30 pengőt .kézbesítenek iái bevontát honvéd feleségének és 15—15 pengőt gyermekű i részére. Ez igazán nevetségesen «sekély öészeg^ ©mely a mai árakkal egyáltalán' nem áll arányban. Asmiíg ezeket nem rendezzük, addig hiába fce-xi'lünk arról, hogy a honvédek és azok hozzátartozói a nemzett dédelgetett gyermekei. (Ugy • vani Ügy van! a szélsőbulolddbn.) 30 pengőért. amit égy honvéd felesége kap egy hónapban, hat kilogramm almát, vagy másfél kilogramm diót vásárolhat, de ha már ruhát, cipót, vagy inget akar venni, ezt csak öt—hat, vagy bet havi fizetésből tudja megvásárolni. T. Ház! 80 pengőt b,eresett volna az a honvéd ha nem vonult. volna be, hanelm otthon marad, nem egy hónap, hanem három nap alatt hiszen a napszámberek mai nyolc—kilenc —tíz'pengőt tesznek ki. Legalább annyit keresett volna tehát három map alatt, amennyit & felesége kap jelenleg egy hónap alatt Amíg ezek'a dolgok így állnak, addig nem lett volna .«tzsatoid a képviselők fizetéséit telemerni. " Elnök: Kérem a képviselő urat, ne méltóztassék bírálat tárgyává tenni olyan kérdéseket, amelyeidben a Ház egyhangúlag hatarozott. ; ! ' Méltóztassanak a z interpelláció tárgyához közeledni. Gr. Serényi Miklós: T. Ház! Ezeknek a fedezésére, ha másképpen nemi megy, új adókat kell megszavazni s én azt hiszem, a nemzet min den hazafias állampolgára hozzá .fog járulni ahhoz az adóhoz, melyet a hadbavonultak hozzátartozói számára szavazunk meg. (Ügy vaw! Úgy van! a, szél sóba? oldalon.) 18
