Képviselőházi napló, 1939. XIX. kötet • 1943. december 10. - 1944. november 9.
Ülésnapok - 1939-355
114 Az oTszog. a tfûïés kévviseiőházúnalt* 355« metéltetni a tanítást, mert nem kapunk megfelelő tanítót. De ne csak ezt a megáillapítást méltóztassanak szem előtt tartani 1 '', hanelmi azt is, hogy i amikor a Jobb helyeken^ a pestkörnyéki és ; városi népiskolákban egy-egy tanító 30—40-es j tanulólétszámot! oktat, ugyaniakkor vidéken 70—80, sőt — sajnos — még 100-as létszámúosztályok is esnek egy-egy tanítóra. (Úgy van! j Úgy van! jobbfdőt) EOtekinitve attól, hogy a , jogom is mlegvain; hozizá, ilyen körülmények | között a kifejtett szempontok alapján ils fokozott mértékiben kell fenntartanom és biztosítanom magamnak azt a lehetőséget, hogy a tanítói áthelyezések kérdésében, úgy határoz- : bassaJö, ahogyan ezt: számomra aizi érvényben lévő jogszabályok biztosítják. (Helyeslés a jobbotd-iflún és a kö&epe\.) Miért méltóztatik már 1 most; egy Szeged vidékére történő áthelyezést 1 úgy beállítani, mintha ez 'büntetés volna? Azt hiszem, igen sok tanító __ boldogan) cserélne,' Kohutkával (Úgy van! tJgu vanjf job'bfeW.), ha ilyen — mégis — elif helyre nyerne áthelyezést, mint amilyen Szeged mellett egy szép tanyai. Ami azokat a nehézségeket illeti, amelyek :az áthelyezés 'tényével együtt járnak, míínt v lakás megszerzése, a bútorok átvitele 1 , az a tény, hogy — amint a képviselő úr mondta — többször kell átrakni a bútort, belátom hogy es seuimiesetre sem kelllemes dolog é-~ a bútoroknak sem válik 1 hasznára, ha. négyszier-ötször át 'keilÜ rakni őket. De kérném -* 1 képviselő' urat, szíveskedjék tudomásul venn ; azt is, —> ami, hivatalból történő áthelyezésről lèvent szó, magától értetődik — hogy a tanító úr azi átköltözködési költségeket meg fogj; kapni, s én' mindenesetre kilátásba; h egyezem hogy amennyiben a tanító urat! ezzel aœ áthelyezéssel kapesollatblani netán ilyen károso, dások érnék, iparkodni fogok megtalálni ä imódját annak, hogy neki megfelelő segítsége' kártérítést is áldjak. (Helyeslés a jobb- és bal oldalon é? a Jeözépen.) Tisztelettel kérelmi azonbaln és ezt a kérésemet! legyem szabad az egész mélyen 1 ti Kér viselőházhozi intéznem 1 , míéltó'zitassamaik a tanítói áthelyezések ügyében nekem szabad kezr J bífztoisítani, ímeirt külöínblein képtelent 'leszelözeidben ai mai zavaros ég. femniakadásokkF 1 annyira telt időkben) az! oktatás folytonossága! és zavartalanságát biztosítani. (Helyeslés c jobb old ion.) Ezek után tisztelettel kérem, méltóztassék válaszomat tudomásul venni. (Élénk hé'y&sl's és iwos.) Elnök: Kérdeni d t. Házat, méltóztatnak-c . as vallás- és közoktatásügyi/ miniszter úr vál?saát tudomásul venni? (Idsml) A Ház m válasz I tudomásut' veszi, Következik Közi-Horváth József 'képvisel" úr iníieirpelláeiója a vallás- és" közoktatásügyi mín'iszter úrhoz. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék: az interpelláció szövegét felolvasni. Vámos János jegyző (olmssa): »Interpelláció a vallás- és közoktatásügyi miniszter úrhoz a keskenyfilmek szövegének a magyar falu erkölcsének^ védelme, szempontjából való gondosabb kiválogatása tárgyában. Tudja-e a miniszter úr, hogy a válogatá* nélkül keskenyített és falura, küldött filmek máris tapasztalható rombolást végeztek a maülése 1943 december 15-én, szerdán. gyár falu gondolkodásmódjában és erkölcsé^ ben? Módjában vant-e a miniszter úrnak intézr kedni, hogy csak azok a filmek legyenek keskenyíthetők, amelyeknek szövegkönyveit a falu különleges szempontjait is szem előltt tartó Országos Nemzeti Filmbizottság erre alkalmasnak; talál?« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Közi Horváth József: T. Ház! A magyar filmgyártás az utóbbi néhány esztendő alatt óriási fejlődésem ment keresztül. Amikor azonban a magyar film fejlődéséről beszélek, akkor a ki^yúrtott, megjelent, előadásra kerülő filmek mennyiségéről szólok. A filmgyártás fejlődését elősegítette az, hogy a külföldi különösen az amerikai és angol filmek behozatala löhetet'leniné vált. De' elősegítette az is, hogy az ország meggyarapodott, tehát sokkal több mozi ! áll rendelkezésre. Ugyanígy elősegítette az is, I hogy- még azokból az országokból is, ahonnan { behozihatunk filmet, csak bizonyos százalék| arányban szabad behozni és megvan határozva, ! hogy hány külföldi filmet és hány magyar ! filmet szabad gyártani, illetőleg forgalomba I hozni. A magyar filmnek az utóbbi időben iga! zán nagy lehetőségei nyíltak. Ha pénizben ' akarjuk felértékelni ezt a lehetőséget, akkor megállapíthatjuk, hogy körülbelül! 90 milliói pengőt fizet ki a magya,r közönség egy esztendő alatt mozijegyekre. Ha eltekintünk a mennyiségi fejlődéstől és a minőségi fejlődést nézzük, akkor ast kell megállapítanunk, hoírv a. magyar film, nem mondóim, hogy semmit, de nyugodtan mondhatom, hogy nagyon keveset fejlődött, akár kifejezetten művészi szempontból nézzük a filmeket akár a magyar kultúra kiterjesztésének szempontjából,' akár pedis" a keresztény erkölcs megbecsülésének és propagálásának szempontjából. Míg a filmek csak a városokban] futottak,, addig nem volt nagyobb vcszedelemi, legalább is a felnőtteknél nem,. Az ifjúságnál azért megvolt és meg" is van. Azért mondom, hogy nem volt nagyobb veszedelem, mert a városi közönség már megedződött a rossz filmekkel szemben, és ha tömegével megy is moziba, azizal a tudattal megy, hogy amit én ott látok, az az élettől egészen eltérő valami, aiz, a -magyarságtól és igen soks'zor az erkölesökitől. is ! különböző valami, de el akarok tölteni két órát úgy, hogy kikapcsolom magamat a napi gontdokból, hogy valahogyan felüdüljek. (Pándi Antal: És bekapcsolódom a • mialaeságokba ! — Derültség.) Az igazi veszedelem: azonban akkor kezdődött, amikor a magyar film megtalálta az utat a magyar faluba is. Arra még ke vési gondot fordítottak eddig, hogy az, utóbbr kéthárom esztendőben a keskeny filmengedélyek révén miaddnem minden falu mozit kapott s ezeknek a moziknak fiimekkell való' ellátása ú^y történik, hogy a nagy filmeket keskenyítik és ezeket viszik falura, - minden válogatás nélkül. A válogatás lehetősége még annyiban sínes meg, hogy a mozi tulajdonos a rendelkezésére álló kigyártott és keskenyített filmek között különbséget tehetne és azt mondhatná: az én erkölcsi felfogásomat sérti, hogy ilyen filmet vigyek a" faluba, OUyan filmet kell vinnie, amilyent kap. Egyszerűen kartell' van, amely előír ja, hogy milyen filmet vihet és ha kap egy jobb filmet, akkor vinnie kell azt, a jobb filmet városba és faluba egyformám,
