Képviselőházi napló, 1939. XIX. kötet • 1943. december 10. - 1944. november 9.
Ülésnapok - 1939-355
Az országgyűlés képviselőházának 355. Egészen megdöbbentő az az eredményt, amelyet a film két esztendő alatt a magyar faluban elért. E mellett! nem leihet szó nélkül elmenni. Felelősségem teljes tudatában nyugodtan mierem állítani azt, hogy ha. ezen a téren javítás wem történik, akkor néhány esztemidó alatt a film romboló hatása a magyar falun, különösen a« ifjúság lelkében tönkre teszi mindazt a munkát, 5 amelyet a családi otthon, az iskola, a templom és a 1 néuművellés^ együttesem végez,. A magyar falu, éppen azért, mert először találkozott a filmmel, úgy fogadja azt, mint es:y maígasabbrendű kultúrának, mint p*ry úri világnézetnek a megnyilatkozását. (Ügy van! Ügy van!) ' Hiszen úgyis hajlamos arra, hogy leves«e ú maga falusi mivoltát, falusi erkölcseit, falusi szokásait. Ha egyszer minden szombaton és vasárnapeiste azt látja, hosry a te éHetednél van egy másikabb, egy különb, egy csillogóbb élet. amelyben erkölcs nélkül, válással, házasságtöréssel lehet érvényesülni és ha azt látja, hogy a magyar paraszt a filmben — legyen- az férfi vaigry nő — semmi más, mint egy kinevetett balek, akkor mi lesz ennek a következménye 1 ? Méltóztassa^ nak megnézni utóbbi fillmjeinket is, amelyekben magyar paraszt; parasztasszony, vagy parasztlány szerepel: valamenyinek olyan szèrcne van. hogy neveítni kell rajta. Tessék most elképzelni annak hatását. AmikoT ezeket ja. filmeket kiviszik falura és az a falusi nép azt látia, hogy az egész város nevet rajtuk, akkor hiába csinál az iskola. © templom és a népművelés nagy és igazán tiszteletreméltó propaewm dát a magyar falu erkölcsének konzerválása érdekében, mert a film tönkreteszi vala menynyi munkájának eredményét. (Ügy nan! Ügy van! ) T. Ház! De hogy nem a magam elkeseredése mondatja ezt velem, legyen szabad adatokra hivatkoznom. Az Actio Oatholica hiivatiailois lania ezt írja (olvassa): ->>A magyar fii mieket is jórészben a léhaság uralja.« Azt írja egy plébánois Esztergom megyéből! Va jn ár ól: Naurol-nanra keresnek fel gyermekeik lelkét féltő szülők és kérve-kérnek, hogy tegyek valamit, akadályozzam meg: çzt a szörnyű erkölcsi rombo^st. amelyet az itteni mozi visz véghez a lelkekben. A filmekben nyújtott bűnös élmények", házasságtörések, házassági hűtlenségek ew elválások oTVau szuggesztív hatással mérgezik a failú lelkét, hogy éveken keresztül folytatott népművelői és lelkipásztori munka nknak minden eredményét egy csapásra megsemmisítik. Hiábavaló itt mindem szónoklás és kiállás a családvédelem érdekében, hiábavaló a katolikus akció, az Oncsa., a családvédelmi törvény, a válás'ok elleni küzdelem- ha az az erkölcstelen mozi. sajátos városi erkölcsivé] józan népünket valláserkölcsi érzületéből, kohzervatív es-yszelrűséeréből kivetkőzteti é« lelkük legelték esebb tulajdonságait jóvátehetetlenül lerombolja.« Azután itt van a felvidéki Szmke. vélem éménye. A Szmke. lapja,, a Magyar Vasárnap ezt íria (olvassa): »... a, faluban szomorú változás állott be a mozi működése óta. Az utcán széltében-hosszában egyebet se lehet hallatái, mint filmslágert... A falusi leányok szombatonként seregestül utaznak be a városba hajukat levágatni és olyan frizurát csináltatni, mint aminőket egyes filmszínésznők viselnek. ülése 1943 december 15-én, szerdán. llp Sőt: megtörtént már az is — írja a felvidéki lap — hogy a mulatság előtt a legények is bementek a városba: hullámot rakatni a hajukra«, mint azt a filmszínészeknél látták. (Palló Imre: Dauer oltatják a hajukat! — Drülfség.) A többit a rendelkezésre álló rövid idő miatt. c^ak egészen röviden mondom el. Most az országnak egy másik részét vesàem. Győrben a Kisfaludy' Irodalmi Kör közgyűlésén e;zt mondta .az elnök (olvassa): »...a magyar fi' mek bevonulása egy-egy községbe sokszor erVölosi romlást eredményezett«. (Pándi Aulai: .V Karády-filmek.) Az országnak egy egészen ;nás -részében, a csikvármegyei iskol ár. kívüli népművelési bizottsas- , egyhangúlag kimon(loitta.. megkeresi az illetékeseket, hogy csak népnevelő, hazafias és erkölcsöd filmeket eúvédjenek be a falvakba. Az erkölcsi mételyt és, társadalmi felforgatást előidéző filmek ellen néflier hirdessen bojkottot a; társadalom. Be itt van a legnagyobb falusi ifjúsági szerkezetünknek, a Kalóznak a iapia. amely ugyancsak a legnagyobb felháborodáis^ hangján ír a magvai fiiunk selejtes világnézetéről 5 s erkölcsi felfogásáról .Talán nem is a miatt van a nagyobb baj, amit a filmek adnak, hanem a miatt amit nem ndnak. Mert a magyair filmekben keresztény erkölcsöt és mély magyar kultúrát egyáltalán nem lehet találni. (Ügy vont) A% e^vik falnban Például messze visszamenőleg senki sem emlékezett válásra, de mióta engedély van a faluban koskenv filmre, azóta, két esztendő alatt, hét válás történt. Folytathatnám a példák felsorolását. T)e feleslegei» Azt hiszem, valamennyiem tapasztaltuk saját vidékünkön, hogy a filmnek a magyar faluba vrtló bevonulása nem emelte az erkölcsöt, nem növelte a kultúrát, hanem fordítva: feltétlenül destruálólag hatott. '(Ügy van! a baJodalon. ) Arra kérem a kultuszminiszter urat, hogy a ^elügyeTete alatt álló magyar filmbizottságon keresztül — amelynek hivatása 1 és joga a filmszövegeket megrostálni — hasson oda, hogy állalában ne láthasson napvilágot olvan szöveg:, ^e kerülhessen ki gvártásra olvan film, amelyIveT szemben kifogás emelhető, aká r negatíve, fkár pozitíve: tehát amiatt, mert erkölcstelenség'van .benne, vagy amiatt, mert egyáltalán minden magvarság és minden kereszténység Mányzik belől«. Ne tessék félreérteni, amint hallottam a színházat illetőleg: nemi azt kívánjuk mi, hogy a szentek 1 életrajzát hozzák a férnek, nem azt kívánjuk, hogy hétről-hétre néldázzak . oo-y-po-v map-var nemzeti bős életét. (.FéWiáUá-n'/ti a iób ] boldalon: -Ezt is!) Ezt, is mw lehetne kívánni ejry bizonyos százalékban. Még azt s e tíyánjuiki hogy csnpa komoly filmet adjanak. Ho-zhat a film derűt, humort, de tisztességes humort. (Űai> van!), amelv neveli, felemeli, iókedvre- deríti az embereket, de közben mem terieszt durvaságot ÍPa.Nó Imre: Ne a szinésznők szek ! ='' n r>i]j ( í r p ! .énüljön!) Másik kérésem a 1 kultuszminiszter úrhoz, hogy ne lehessen kivétel nélkül, minden filmet keskenyíteni és falura vinni. Haszáljon a kormány nagyon erős mértéket azokikal a filmekkel szemben, amelyeket a falura* enged. Vegye tekintetbe, hoe'v a fa T u most ismerkedik a filmmel és adja a falunak azt, ami emeli a falut és megtartja jövőnk zálogának, biztosítékának. 17*
