Képviselőházi napló, 1939. XIX. kötet • 1943. december 10. - 1944. november 9.

Ülésnapok - 1939-355

104 Az országgyűlés képviselőházának 3o5. ülése 1943 december 15-én, szerdán. adója falujának, azaz, lia belekapcsolódik a gazdakör életébe és természetszerűen műveltségénél, gazdasági tudásánál fogva az élre kerül, akkor az összhang, az összefogás már tulajdonképpeni biztosítva van. Ha pedig ez megvan, nemzeti céljaink megvalósításához közeledünk. Mindezeken túl pedig az Emge.-íiek elévülhetetlen érdeme az, hogy a falusi intelligenciát hozzákapcsolta a nép, a falusi lakosság életéhez, szemben a parasztszövetséggel, amely kizárja soraiból a nem paraszti sorból származó vezetőket, lemondva a falusi rétegek szellemi és anyagi előbbreivitelét munkáló segítő kézről, félvén az esetleges félrevezetéstől. Pedig a magyar embert csak egyféleképpen lehet vezetni, magyar szellemben és a magyar érdekek érteimében. Ha az a falusi pap vagy tanító, gazdáköri elnök aizi őszi szántásról vagy bármiről is értekezik, ami évtizedes mezőgazdasági elmaradottságunkat kívánja kiegyenlíteni, vagy kulturális vonalon magyar történelmet, irodalmat vagy különösen a megszállott területeken a magyar nyelv, nyelvtan és helyesírás szabályait oktatja, adja elő, nem hiszem, hogy nem a falusi nép érdekeit szolgálja. Az északerdélyi 810 gazdakör legnagyobb részének a vezetői, tehát a pap, a tanító vagy ia falusi középbirtokos, lelkes munkálói a magyar életnek, önzetlen napszámosai a magyar megújulásnak, akik munkájukért semmi ellenszolgáitatást nem kapnak, de nem is várnak sem a jelenben, mintánogyi nem vártak aa elmúlt húszéves rabságban sem. Amint említettem, az Emge. ^ érdeme, hogy kicsiholta az isteni szikrát, ideálokat állított eléjük, becsalta őket a közösségi munkába, ezzel'a nagy nemzeti célok szolgálatába. A földmívelő népből előtörő társadalmi erők szekere elé fogta őket, aziaz röviden az ő érdeme az. hogy az úgynevezett intelligenciát összekapcsolta a földmívelő társadalommal, annak egészével. Mi is azt valljuk, hogy a nép fegyvere a tudás. Ezt a fegyvert a kezébe kell, hogy adjuk és a «nép önmaga fogja magát felemelni. Mi is azt (valljuk, hogy az 1848-as jobbágyfelszabadítás után majdnem semmi sem történt a falu kultúrájának emelése terén. (Phikovich József: Ez nagy igazság!) Sőt azt is valljuk, hogy ez végzetesen éreztette hatását, a múlt világháború végén. A. rendi társadalom megszűnésével a nemesi rend szükségszerű súfyve&zteségével párhuzamosan a felszabadult rétegek sem gazdaságilag, sem kulturálisan, .sem politikai tekintetben nem erősödtek meg annyira, hogy az előbiékkel egyvonalban vegyenek részt államunk épületének építésében. Az 1948-at követő liberális korszak bűne az, hogy ebben az országban megerősödtek a nemzetiségek, az élelmesebbek, a mindent maguknak megkaparintok, de a magyarság igazi állaga változatlan sorsban és életkörülmények között tengette életét. (Mester Miklós: Súlyo« bírálat!) A nagy megpróbáltatások ideje, mint amilyen 1918 volt, mutatta meg azt, hogy a nemz.et terheinek viselését egy vékony réteg, a társadalom felső rétege nem bírhatja ki kizárólagosan, mint ahogyan a vékony jégréteg beszakad a ránehezedő súlyos nyomás alatt. A mindenhatónak hitt álll'ami gépezet isi összeroppant, mert pillére éppen' az- elmondottak alapján nem volt kielégítő. Kétségen kívül áll élőttünk az, hogy nemzetfenntartó társadalmunkat mennyiségileg, de minőségileg is növelinünk kell or szagunk fenntartása érdekében. És ez a tapasz falatunk a húszéves román megszállás sorár\ keletkezett. Az Emge. zászlajára az van írva-, »Egy az egészért és az egész egyért.« Soraiban, padig együtt^ és egymásért van a falu minden társadalmi rétege és anmak minden dolgos embere. Egyik réteg sem nélkülözheti a másikat' és egyik sem élhet meg a másik tudása vagy munkája nélkül. (Ügy vanJ a szélsőbaloldalon.) A faluban elválaszthatatlanul egymásra van utalva mindenki. Pár ismertető adatot van szerencsém közölni az Erdélyi Magyar Gazdasági Egyesületről. 1940 augusztus 30-án visszatért 375 gazdakör Észak-Erdéllyel, 17.522 taggal. Ez a létszám era év tavaszain 815 gazdakörre és* 55.806 tagra emelkedett. Ezek a számok azt is bizonyítják, hogy a román megszállás elmultával az Emge. mozgalma nemhogy vesztett vollna átütő erejéből, hanem a szervezése és fejlődése még tadán a román idők ütemét is meghaladta. Erdély ezzel is példát mintát kiváló politikai ösztönéről, érettségéről, az űj magyar élet* azaz megújhodásunk útjáról. Az Emge. szerepe egyébkent páratlan volt a, román megszállás idejében. Amikor kisebbségi elllénálló "erőink már gyengülőfélbeni voltak, magához ragadta a kezdeményezést. (Mester Miklós: llgy van!) Egyesítette a magyar földmíves és kisgazda tár sa dalomban rejlő társadalmi erőket és hatalmats falat alkotott a román támadások elé. (Mester Milólós közbeszól.) Ennek meg is volt aiz eredménye. Több száz gazdakör alakult és működött már aibban az időben és a románok egyszerre szemben

1 tálalták magukat nem a vékony vezetőréteggel, hanem a magyarfság erős, ellenálló törzsével. (TJgy Wamü a balközépen.) Azt hiszem, nem szükséges tovább ismertetnem e helyen az EMGE működését, a múlt ban vagy akár a jelenben, viszont tisztában! vagyok azzal is, hogy a trianoni részen, is van niak egyes kamarák területén jól működő gazdakörök. 'Felszólalásom eme réséének a célja az, hogy ami nálunk a húsz éves megszállás alatt bevált, azt kisugározzuk az egész ország őrületére. Le ki vámom még írni egy falú kulturális életét', ahogyan példamutatóani zajlik le mostan télen rálunk, a volt megszállott területen. Hetenként kétszer vaunak összejövetelek a falu kicsinynek bizonyult gazdaköri helyiségében* ahol is csütörtökön este kimondottan mezőgaz'dasági kédéseket vitatunk meg a minden héten a központból küldött foglalkoztató körlej veiek alapjáni Ez természetesen nemi zárja ki, hogy a heiyi gazdasági kérdések ne kerüljenek f

/őnyegre, sőt a körlevelekben közöltek gyakorlati alkalmazása a főcél. Vasárnap esténként pedig ugyancsak a gazdaköri vezetőség, a lelkész és a tanító, megerősödve más előadókkal, a körorvossal, a gazdasági felügyelővel, tanítónkkal, stb., kulturális ismeretterjesztő előadásokat tart, gyakorlati témákról és gya korlat! formában, érthető nyelven- számszerűit mindem alkalommal kettőt. Történelem, földrajz, természettudományok, hasznoís orvosi ismeretek, nyelv, nyelvtan, gazdasági ismére?ek. -mondhatnám kis népfőiskolás keretben váltakoznak aiz egyes előadók előadása nyomán. És az érdeklődés igen nagy. Vasár napi előadásaink alkalmával kicsinynek bizonyul a terem. Leventék, leventeleány ok, asszo