Képviselőházi napló, 1939. XIX. kötet • 1943. december 10. - 1944. november 9.
Ülésnapok - 1939-355
Az országgyűlés képviselőházának 855.. ülése 194S december Í5~én, szerdán. 90 ai*rá, hogy gyümölcsöseinket mindenütt felvirágoztathassuk. Elsősorban azonban a kárpátaljai gyümölcsösökre gondolok, mert fáj a szíveim, hogy nagyon mk ottani értékes magyar emlber jóformán teljesen elvesztette kenyerét, biztos jövedelmét. Ha azonban rendesen, intenzíven művelik a gyümölcsösöket, akkor olyan biztos jövedelmet kapnak, amely Magyarország egyik legáldottabb területévé tenné -azt a földet A kárpátalj ai gyümölcsösök intenzív rmog.müveiéj-ie egyszersmind az ©rdéJyi gyümöicsö 1sök műveléséhez is példát adna, egyes dunántúli kisgazdáknak szintén példát mutatna az intenzív gyümölcsteimielésre, általában az egész országnak példát adna és atz így levont konzekvenciák alapján azután tovább haladhatna az ország- Nagyon sok szilvát hozunk be külföldről, pedig a mi szilvánk is nagy oin_ értéhes. A meggyünk is gyönyörű perspektívát nyújt, az, őszibarack, a dió, a mogyoró, a mandula szín tén, még a lásponya is. Olyan lehetőségeket nyújt a gyümölcstea'inelés, hogy — megfelelően kihasználva — egy új termelési ágat adunk az országnak, amely hihetetlen jó módot tud biztosítani. (Bencs Zoltán: Adja Isten!) Kérem továbbá a föklmívelésügyi miniszter urat, hogy ne álljon meg e könyv kiadásánál, hanem hívjon össze egy értekezletet- annak megvitatására, helyes-e az illető elgondolása, mondják meg a szakemberek véleményűlist és alakuljon ki egy felfogás, hogyan, miként lehetne a gyümölcsösöket olyanná tenni, hogy nagy jövedelmet biztosíthassauiak a lakosságnak. Ezeket kívántam elmondani a gyümölcstermelésiről. A rendkívüli felhatalmazás meghosszabbításáról szóló törvényjavaslatot elfogadóim, mivel ismerem a kormány minden egyes tagjának azt a törekvését, szándékát, amellyel a mai nehéz viszonypk. között a legjobbat akiarja. (Éljenzés és taps a Jobbold Jon és a középen. A szónokot számosan üdvözlik.) Elnök: Szólásra következük? Boczonádi Szabó Imre jegyző: Koltai József! Elnök; Kottái József képviselő urat illeti a szó. Koltai József: T. Ház! Hokky Károly képviselőtársamnak a gyümölcstermelésről ás a gyümölcsértékesítéSTŐl elmondott felszólalása olyan értékes voilt, hogy igazáéi nem is lehet kritikát gyakorolni felette, csak elismeréssel lehet fogadni. Egy (anglikán püspök 1934-ben rádióbeszédet mondott s az európai népek és az angol nép vallásos érzületével foglalkozott benne. Most csak az, angolokra vonatkozó megállapítását akarom a Ház elé hozni. Az, anglikán püspök felteszi a kérdést, miért nem erkölcsös -és miért nem vallásos az angol nép, amely pedig évszázadokon keresztül vallásos, erkölcsös életet élt; most csak szokásból gyakorolja a vallást. : Abban látja ennek az okát a püspök, hogy^ a krisztusi evangéliumot, Krisztus tanait év századok -alatt sem váltották gyakorlati valósággá, napjainkban; • is csak elméleti síkon mozog a krisztusi tan, csak elméletileg jut ©1 a nagy népi tömegekhez, Krisztus evangéliumának gyakorlati megvalósítását nem szorgalmazták az, larra hivatottak. Ezt mondotta az angol püspök, majd azt a megállapítást tette, hogy SLZ. angol művelt és praktikus nép, nem kívánja elméletben azt, amit a gyakorlatban nem érhet el, mert nem tulajdonít neki semilyen értéket. Én nem írom állá teljesen a, püspöknek ezt a megállapítását, mert igaz, hogy az angol jó kalmánnép, jó kereskedőnép, de azt nem tudtam összeegyeztetni eizzel, hogy mi köze van ennek a> valláshoz. Ezf, a kérdést csak azért hozom fel, mert a magyar szociális kérdésekkel akarom vonatkozásba hozni. Azt vallóim, hogy az elméleti szocializmusból már a magyar nép éppen- eleget kapott. A magyar dolgozó társadalom nem ©1-* mélet! életet, hanem gyakorlati életet él ezen a földön, tehát a szociális megújulást a-maga gyakorlati életében szierteitué látni, annál is inkább, mivel a propaganda, az egyház, a® írásművek és magasállású egyének, miniszterek azt próbálják bizonyítani, hogy mi már a szociális problémák megvalósítása terén túlhaladtuk a nyugati kultiírállamolkat. Valószínűleg az Onc*sá.-r<a gondolnak, mert egyébként igazán nem tudom, hogy mennyiben haladtuk volna túl a nyugati kultúrállamokat szociális tekintetben,. Én nem tudom magamévá tenni azt a megállapítást, bármennyire szeretném is. Az állami költségvetés tárgyalásánál, felszólalt igen t. képviselőtársaim, mind egészen komoly formában^kritizálták és bírálták a kormány szociális, gazdasági és politikai vonalvezetését. Mégsem lehet tehát egészen rendben minden, ha mindkét oldalról bírálatok hangzottak el, ' hiszen a túloldalról éppen úgy bírálták <a kormány politikáját és gazdasági vonalvezetését, mint, ellenzéki oldalról. Ezért van tehát szüksége a kormánynak ezekre a kisegítő törvényekre, ezekre a felhatalmazásokra* T. Ház! A gazdasági és hitelélet rendjének, továbbá az, államháztartás egyensúlyának biztosításáról 'alkotott 1931:XXVI. tc.-bem a kormánynak olyan kivételes hatalom, olyan kivételes cselekvési-lehetőség adatott, amely nek birtokában igen sok olyan fontos problémát megoldhatott volna, amelyet előtte semmiféle kormány nieni tudott megoldani, mert mini denkor a tőke mindenható urainak hatalmába ütközött. A tőkés osztály gördített mindenkor akadályt a szociális kibontakozás e^é, az a tő kés osztály, amely az egyéni érdekeket helyezte mindenkor az állam, a nemzeti közösség érdé lefelé. Most éppen ezért felvetődik a kérdés: vájjon jól sáfárkodott-e a, kormány a kivételes hatalommal 1 Vájjon felhasználta-e a kivételes hatalmat arra, hogy a felmerült problémák halmazát likvidálja' Meg kell itt állapítanom, hogy a megoldatlan problémák komplexuma tum sokkal nagyobb és sokkal összeíkuszáltabb, mint valaha. Gazdasági helyzetünk^ zavaros, mert az első és második zsidótörvényt nem hajtották végre kellő eréllyel. Ez a maga gyászos bélyegét rányomta gazdasági életünkre, ezért most csak vegetálunk, lábbadozunk és nem. tudunk ebből a káoszból kivergodni. > T. Ház! A bányászok sorskérdései még ma is megoldatlanok és még ma is, éppen úgy keresnek fel bennünket panaszaikkal a bányászok, mint azelőtt, amikor Ígéretet kaptak sorsproblémáik megoldására. Mindem héten újabb es újabb bányászküldöttségek keresnek fel és kérik, hogy vigyük őket a miniszter urakhoz, azok talán majd segítenek-az ö ügyes-bajos dolgaikon. Igen -nehézi megnyugtatni a bányász társadalmat, mert a bányászok úgy er zik, hogy be vannak csapva ,meg vaimak rövidítve. Valóban, nehéz megérteni, hogy aniiker ők nem kapják meg a szociális reformokat 15* /