Képviselőházi napló, 1939. XVIII. kötet • 1943. november 22. - 1943. december 9.

Ülésnapok - 1939-342

Az országgyűlés képviselőházának 342. a hungarista hitvallási Egyetlen sorból áll, amelyet a magyar Hiszekegyhez fűz a nyilasi keresztes tábor* a következő szarvakkal: »Hiszek a hungarista munka állam megvalósulásában! Ügy legyen!« Eb bem a, magyar Hiszekegy profanizálás át és így ai imiagyar nemzet megbecsülése ellen; irányuló vétséget és izgatást látnak. T. Képviselőház! Ez az ima éppen, azt bizonyítja, hogy ,a. nyilaspárt tagjai magyar hazafiak, nemzeti érzésnek, keresztényiek, istenhívők, hisznek a magyar feltámadásban és . hiiisznjek «f korszerűen bekövetkező mlumkaál»lani -megvalósulásában is. Ebből politikai bűnvádi eljárást kovácsolni és ezért sízámtalán' magyar embert, akik pedig* minden erejükkel, tisztességükkel a dolgozó magyar jövőt szolgálják, börtönbe juttatni, szerintem: legalábbis politikai erkölcstelenség! (Maróty Károly: Marxot követni szabad! Minden' hiba nélkül! Marxot lehet! .^~ Zaj.) Elnök: Csendet kérek! Szögi Géza: Szabad-e ilyen mondvacsinált politikai perekkel zaklatni egy parlamenti képviselettel bíró alkotmányos pánt tagjait, különösen most, amikor az aljas és nyerészkedési indokból eredő bűncselékiméinyek üldözése amúgy is túlterheli a vádhatóságokat és bíróságokat'? (Vájna Gábor: Erre van vádhatóság!) A miniszter úri azt mondja, hogy egy emner három munkáját végzi most el a bíróságoknál és a vádhatóságoknál. Ezen, lehetne segíteni, ha az ilyen céltalan vagy nagyon is célzatos nyomozásokat és pereket beszüntetnék. Régi) igazság ugyanis az, hogy a bíróság- nem tudja megtisztítani a politikát, del a politika annál könnyebben foltot ejthet a bíróság tekintélyén. [Úgy v^n! Ügy van! Taps ui szé.sőbvdoldami. — Egy hang jobb felől: NI gyón erős!) "Sok és mélyreható változás következett be az utóbbi években, törvényi on tó szokások keletkeztek, példáiul a zsidó hit felekezet elleni izgatás kérdésiéiben is. Tudtommal az erre: vonatkozó törvényes rendelkezéseket ma «sem helyezitek hatályon, kívül, de ma már

1 nem; alkalmazzák, hiszem, ha alkalmaznák, a legegyszerűbb polgártól • a miniszterig lehetne alkab mázni mindenkivel szemben. A törvényrontó szokás ereje, a társadalmi összefogás, a közvélemény ereje, ime, ebben a kérdésben átütötte a törvényes rendelkezést és úgy látjuk, hogy más kérdésekben is. átütheti még. A szélső jobbaldali mozgalmak és

; pártok harcolták ki a törvényhozástól a zsidók társadalmi és gazdasági: vissziasziOTÍtását. (Ügy van! a széhőbalo dalon.) Nagyon sok nemzeti szocialista azonban erkölcsileg és anyagilag elvérzett ebben a, küzdelemben. Ma már sokezreu élvezik ennek előnyeit, nemcsak; a» úgynevezett őrségváltók, hanem sokan mások! is. Ki gondolt azonban a harcban elpusztultakra, . ki gondolt eddigi Senki sémi. Itt az idő, hogy elintézzük ezt a kérdést a nemzeti becsület követelményei szerint. (Ügy W.n! Ügy v^n!- a szesőbaloldaion.) Kérem az igazságügyminiszter urat, sürgősem hasson oda, hogy általános amnesztia útján ezek a joghátrányba került nejmzieitii szociatieítiák elégtételt, telles elégtéri telt kapjiamak a mellékbüntetésekre kihatóan is. Sajnálattal kell megálllapít a no mi, hogy ^z ügyvédi rend zsidótlanítása terén sem történt az utóbbi évben komoly lépés. Boldogult Petra Kálmán képviselőtársunk két évvel ezelőtt a többeégi párt részéről tette meg az ti az akkor KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ XVIII, ülése 1943. november 23-án, kedden. 81 : nájuk nézve mérés® lépést, hogy határozati javaslatban kérte az ügyvédi zártszájú • bevezetését. Ezt äi határozati javaisl&tot a t Ház elfogadta, a ti Felsőház azonban- leszavazta. A múlt költségvetési villa során vitéz Zerinváry Szilárd igen t. előadóhelyette.s úir (Éljenzés a szélséb<ÊoléaM\n.) e!mlékezitette az igazságügyminiszter urat erre • vonatkozó ígéretére. Zerinváry Szilárd kiállása kemény volt és határozott, a miniszteri válasz határozatlan volt és homályos. A viszonyok azóta sem javultak meg, a zsidóság airányszárna nem csökkent, ba~ nieni fokozódott az ügyvédi kamiarákon belüli, mert körülbeilül 210 ügyvéd a bírói és ügyészi pályára léipett át és ezáltal nagyobb csökkenést idézett élői a keresztény magyar ügyvédek létszámában, mint amennyit az 1937 :ÍV. te. 9. $-a az úgynevezett kihalási retndszerirel osökkentett a zisidöügyvédek arányszámán. Ha, akkor szükséges vol ti a zártszám bevezetése iránti politikai alieió, ma még szükségesebb. (Ügy van! éti s'zéhSbaïoidalon.) Ma még szükségesebb, hogy ezt a

, kérdést végre-valahára nyugvópontra hozzuk, ezéírt ezennel határozati javaslatot nynjtok ibe a t. Ház éléi a következő szöveggel. (Olvassa): »Utasítsa a t. Ház az igazságügy miniszter urat, hogy a bírói, ügyészi, ügyvédi és közjegyzői numerus nullus tárgyában rövid határidlől alatt terjesszen javaslatíot a t. Ház elé.« (Helyeslés és taps ai szélsëbaüolddíton. — Nagy László: Esső is ezt kérte! — Egy hang a jobboldw on: Hozzák is> id&! — M&rólhy Károly: Megszavazzuk!) Abibato a pillanatban, kész az egység!) Elnök: Gsendeitl kiérek, 'képviselő urak! (Maróthy Károly: Az elsőbbséget visszaadjuk teljesen!) Te*sék csendben maradni, képviselő urak! Szögi Géza: Tudomásom szerint az összes ügyvédi kamarák, a kamarák országos bizottsága-, társadalmi részről a Magyar Ügyvédek' Nemzeti Egyesülete ,al többi összes érdekképvi. «életi szervek, de a- magyar nemzeti közvélemény is egybehangzóan kéri, sőt követeli a numerus nul lus bevezetését. (Nagy La'os: A parlament mindén jobboldali parija!) Eelmerül az a kérdés; mi lehet az a, restelyéö_ hatalom, amely málp a benyújtásit is el tudja gáncsolni? Nem .tudóik kitérni az eliől, hogy fel m* olvassalm Zerinváry Szilárdnak Havalyi • költségvetési beszédéből többi közt a következőket. (Haítiljuk! Hcálfuk! a szésőbaloldaon. — O'Èvmm): »Ebben a kérdésben álláspontunkat már régen leszűrtük;. Lelkünkkel már régen kiegyeztünk és nem tudunk megalkudni. • A maisjam TilfezériSl tisztelettel kérem aár igazságügymiiniszter urat, hogy hozza mieíliőbb in numerus nullust és hozzon minél radikálisabb, m-inél keményebb zsidótörvényeket.« — (Éljenzés -i. szé$éő~balo\'dati\n.) — »Ez nem a korszellem, nem, à napi eszmét., a napi hivatalos áramlatok ut'án való haladás, ez. meggy öziődés.« T. Képviselőház! A kormánypárt részéről ilyen kémény, ilyen meg nem alkuvó kijelentés hangzott; el tavaly. Azt megelőzően tavalyelőtt Petro Kálmán részéről történt ilyen kijelentés. Kéridíeáem, hogy miért nincs legalább ebben a költségvetési előirányzatban egyetlen egyszer szó erről a kérdésről vagy- miért ba<gyatott ki ez à szó. hogy »zsidó« teljés- mértékben a költségvetési előirányzatból. (Sxüllősí Jenő: Érinteni sem szabad!) Az idő rövid, így általánosságban a követil