Képviselőházi napló, 1939. XVIII. kötet • 1943. november 22. - 1943. december 9.

Ülésnapok - 1939-352

724 , Az országgyűlés képviselőházának 352. Itt ímeg keil állnom egy pillanatra, hogy a gabonakereskedelem mai helyzetet vázoljam. A gabonakereskedelem volt a legjobban el­zsiïdlosodott kereskedelmi ág, ők tartották kéz­ben a magyar élet! mindem mioizidulatát, a ma­'gyár vagyont, mert hiszem a magyar arany a búza volt, és ha tudtunki fizetni, akkor ezzel fizettünk, más vagyonunk) nekünk nemigen volt. Most, bála Istennek, van petróleumiunk, van bauxitunk, ez azonban az utóbbi időnek az eredménye. A gabonakereskedelem ma két puf­fer között működik: az egyik a Futura, a má­sik a Gabonakereskedelmi Központ. A gabona­kereskedő ma nem kereskedő, hanem egyszerű tisztviselő) akiinek annyi körlevelet aidnaik, hogy majd belebolondul és amikor kijönnek szakmagyairáziatot tartani, mint legutóbb is ki­jöttek a központi vezetők Győrbe, a szak­magyarázati abból állott, hogy elmondották, hogy ilyen kihágást, meg amolyan kihágást követ el, és ilyen büntetés, meg amolyan bünte­tés jár annak, aki egy ilyen és ilyen nyomtat­ványt nem állít ki, vagy rosszul tölt ki. Tehát a gabonakereskedelem ténykedése nyomtatvá­nyok kiállításán múlott. Most méltóztassék elképzelni, milyen lehe­tetlen helyzetbe kerül az a most induló kezdő gabonalkereskedelem. Mert azelőtt keresztény gabonakeireskfedelem nem volt. Amikor még nem voltak zsidótörvényeik, a Futura nagyon kis legény volt, netm tudta legyűrni^ a zsidó konkurrenciát Megjöttek! a, zsiidótörvényefk, és •a Futura ^egykezet csinált, azután melléje, adta a Hombárt, amelybe belezavartak minden kezdő kereskedőt és önállóságukat teljesen le­hetetlenné tették. Akkor azután jöttek: egy do­Idioniai megoldással és megalakították a Gabona­forgalmi Központot. Bementem, körülmentem és láttam ott régi Hombár-tisztviselőket, vezető pozíciókban pedig igazán szakembereket talál­tam ott: nyugdíjazott katonatiszteket. (De­rtiütség.) Mélyen t. Ház! A Gabonaforgalmi Központ megalakítása, illetve az a rendelet, amely ezt elrendelte, körülbelül április-^májuts hónapban jelent meg, olyan későn, hogy a magyar ga­bonakereskedelem nem szervezkedhetett meg. A Futura készenállt az ő szervezetével, az ő Hombárjával, amelybe belepofozták — magya­rul mondva —, mert másképpen nem voit szabad dolgoznia, a keresztény kereskedőket. Ott állt a magyar keresztény kereskedelem, hogy nem tudta elintézni a. szervezést, mert nyolcnapi határidőt adtak neki. Amit a Futura, mond­hatni, húsz év alatt szervezett meg, azt a ma­gyar kereskedőnek nyolc nap alatt kellett volna^ megszerveznie: az ő bevásárlási telepeit. Természetesen aki nem laikus, az tudja, hogy itt borzasztó nagy hitelkérdésiről van szó. Akinek én pénzt adok a # vidéken, annak a boni­tásának meg kell lennie, vagyis a biztosítási eljárást meg kell csinálni, tehát betáblázás vagy bármilyen bankgarancia mellett lehet az illetővel szerződést kötnöm. Ezt lehetetlenné tették. A gabonakereskedők tehát itt álltak a nagy világűrben» és csak nézték, ki hogyan ugrál és szaladgál, hogy találjon magának egy bevásárlót minden; fedezet, minden garancia nélkül. A raktárakat már előzőleg mind • a Futurának adták át, a tárházakat is átvették, mert nagyon jól tudták, hogy ez egy betáblá­zási üzlet és ez a betáblázási üzlet minden rizikótól mentes, mert ott van az árugarancia és a kereskedők által elért hasznot majd Ők bezsebelik, mert hiszen a tárolási díjat a keres­kedőnek kell fizetnie. ülése 1943 december 9-én, csütörtökön. Most megtörtént a Gabonaforgalmi Központ létesítése. A vidéki kereskedők nyakára zúdí­tottak körülbelül 30 országos kereskedőt és 36 nagymalmot.. Egy példát fogok említeni arra, hogy történetesein Győr-Moson-Pozsony egyesített vármegyében mi a mai helyzet. Ott megvan a Futura és megvan a. Hangya teljes szervezetével. Ott van a Futura az ő Nostra­raktáraival és takarékpénztári bizományosai­val, akik szintén tőkeerősek és fogják a videó­kat hitelnyújtásaik révén. Ott találunk .106 bizományost, mert az országosi kereskedő az ország minden részében kinevezhet annyi bizo­mányost, ameinyit akar. Ott van a hét körzeti kereskedő, aki szintén annyi bizományost ne­vezhet ki, amennyit akar és ott van három hatalmasi nagymalom olyan, kontingensekkel, hogy a három nagymalom egymagában fel­veszi az összes terményeket. Olyan lehetetlen elgondolások vannak ott, hogy például egy uradalmi nagymalom szintén kapott körzeti megbízatást, egy olyan nagymalom, amelynek vámőrlése van. A nagymalom háta mögött áll egy uradalom, amelynek egymagának 200 vago­nos termése volt. Amit eddig a kereskedő vett át, most a malom veszi meg mint kereskedő, mert a malom korpa juttatások és egyéb szol­gáltatások révén leköti a kisgazdákat. Ott van a. másik malom, a szórádi malom, amely 400 vagonos kontingenist kapott és ott van ai győri hengermalom 1500 vagonos kontingenssel. Ha azt nézzük^ hogy Győrnek és Győr— Mosón—Pozsony egyesített vármegyének r a Jufosek-pontok alapján mennyit kell beszolgál­tatnia, akkor azt látjuk, hogy 1,706.000 pontot. Ha ezt 10 kilóval megszorozzuk, akkor ez 1706 vagon búzának felel meg. Az 1706 vagon búzá­hoz van három malom, amelyeknek egyike 1500. a másik 400. a harmadik 270 vagonos kon­tingenssel rendelkezik. Ezek tehát már meget­ték a kontingenst, és szeretném! látni, hogy annak a. kezdő keresztény magyar kereskedő­nek, akinek kalkulálnia kell a vasúthoz való kifuvarozás költségét, amelyet a. malom nem kalkulál, mert ő malomban veszi át a búzát és ott őrli meg, tehát óriási előnnyel indul, jm\ iut és mit tud forgalmazni? Ez a keresztény kereskedő adót fog fizetni, lótni-futni. szaladni fog, de keresni nem fog, hanem; még. ráf izet. Ebből elképzelhetjük, hogyan állhat a ma­gyar kereskedelem általában véve, ha azt lát­juk|, hogy 10 ilyen áruforgalmi központi léte­sült: a gabonatforgalmi központ, a hüvelyes­forgalmi központ, a vetőniagforgalmi központ, az olajoismagviak központja, a rostnövényköz­pont, a szálas takarmányközpont,, ai tej és tej­termékek központja, az állatforgalmii központ, a baromfi- és tojásközpontf és a burgonyaköz­pont. Látjuk, hogy •« sok köapon* ^öz+ e/V^z a gyerek, elvész az ára. (Kát- Kalma "•: Sőt még lakásközpont is van!) Akármelyik köz­pontot megpiszkálom, ki fog sülni, hogy nem tudott hivatásának, magaslatára emelkedni, mert nem tudott árut keílöképpen előterem­teni. Mi történt itt? A gazdát; nem világosítot­ták fel, hogy az áruforgalmi központnak nem­csak a Jureseki-féle pontok szerint kell az árut leaidniiai, hanemi let ike T 'l adnia mindent. (Börcs János: Azt is, ami. nincs!) Azt isi. Osak na^ gyQn kirivó eseteket akarok felemlíteni. A hüvelyesközpontnál kérem mutassanak nekem egy embert, aki tudott egy kis babhoz, lenesé­hez, imáikhoz jutni. H a , hozzájutott, akkor feketekézen át jutott! hozzá. (Bodor Márton: Tíz pengő kilója!) Mutassanak nekem valakit,

Next

/
Thumbnails
Contents