Képviselőházi napló, 1939. XVIII. kötet • 1943. november 22. - 1943. december 9.

Ülésnapok - 1939-352

Az országgyűlés képviselőházának 352. ülése 1943 december 9-én, csütörtökön. 723 volna áruhiániy és áruszűke, akikor is megteremtenék a feketepiacot, mert kereskedni kell, gazdagodni »muszáj«, ha mindjárt! a nemzőt! vére árán is.' Eiz a fejketeipiacosok jelsiziaívla. Egy nagyon szép gondolatot vetettek fel a zsidó kereskedőd« kizárása alkalmából'. Megalapították az ömállós^ási alapot és azzal igyekeztek fiatal magyar erőket a kereslkelemi feléi hangolni és megiindítani erre a plályára. Néhánynak szépen sikerült is, és a kormánypárt részéről hangoz%'tták« is, milyen erős« összegekkel dotálttá, a kormány ezt az alapot Hozzá kell tennem, hogy ennek az alapnak dotálásához; hozzájárultak a mai gazdasági élet

1 vezető intézetei is, ez azonban) csaki porhintés volt a szemekbe, hogy ne vegyjék észre, mi az ® ©éljük égi mi az, ő tendenciájuk. Tudt'ák ők, hogy: keserves idők jönnek, és mutatták, hogy igenis, a magyar kereskedők; érdekében áldozatot hoznak, pénzösszeget! is ad'tlak, holott az ő elgondolásuk és szívük dobbanása még ma is az, — amÜre fájó szívvel emlékezünk vissza — hogy amikor a mi intelligens fiaítaíembereink állás nélkül lődörögtek, és igyekéztünk ő&eti gazdasági pályán elhelyezni, bankokban, szállítmányozási vállalatoknál és nagyobb kereskedelmi cégeknél, akkor azok a vezetők, főnökök vagy igazgatók azt mondották nekik: kérem, nincs szükség a maga munkájára, elsején jöjjön, megkapja a 60—80 pengőjét, csináljon, amit akar, nemi kell, hogy dolgozzék. Aki akkor erélyesen belenézett! ezekbe az akciókba, láthatta, hogy itt összefog a zsidóság, nem akiarjai megnyitni az utat a keresztényi ifjak részére, nem akarja, hogy a keresztényi magyar ember beletanuljon ezekb'e a mesterségekbe, főként azt nem akarja, hogy vezetlői állásba jusson a. V-erei&z'tény, mert akkor láthatná azt, hogy a zsidó milyen kevés ésszel, milyen sok csavargással, milyen sok ravaszsággal és mondtjuk úgy, nem üzleti etikaival, hanem üzlets piszkossággal vezeti az ő« boltját, és. hogy az ő közgazdasági nagysága, bizony nem a tudásán és! becsületességén alapult. Sok ilyen fiatal erő be ia vált, sok kihullott és ki is foe: hullni, vagy nem indulhat el. mert olyan tülekedés van a másik oldalon a protekciósok részéről, hogy ezt a versenyt ki sem bírják. Hadd 'illusztráljam, amjentayirie nehéz a, helyzetté egy kezdő keresztényinek. Előre kell bocsátanom, hogy először is az ipareuigedély megszierzése órási nehézségeikbe ütközik. Ha ezt most már sikerült neki megszereznie, akkor a kijelölés nehéz kálváriáját (kell végigfutnia, ott pedig miár — mondhatnám — kizárólag a protekció dönt. Az ilyen kezdőnek nincsenek milliói, hanem talán 10.000 vagy 5000 pengővel kezdi, tehát azért sem adnak neki kijelölést, mert nincsen elegendő tőkébe. Ha történetesen olyan szerencséje van, hogy azt a kijelölést meg tudta, szereízni, akkor

1 jön a nehézségeik nehézsége: az üzletszerzés gonldlja. Benos igen t. képviselőtársam olyan« szépen tudja méltatni a kormány gondoskodását és intézkedéseit. Hát most példáiul rá fogok mutatni arra, hogy itt történt egy olyan intézkedés, amely! mem a magyar kereskedőtársaJdlalom érdekét szolgálja, hanem kimondottam a zsidók érdekét. A helyzet a következő. A keresatélny kereskedő' megtalál egy helyiséget, amelyben zsidó ül benn,. Némelyakmek bizony kevés az, áruja, és alig van forgalma, tehát vara indoik és jogcím arra, hogy ezt az üzletet aß illetői keresztény kereskedj kiigényelje magának, hiszen van egy rendelet is auttia«, hogy kiigényelhető az olyan kereskedő üzlethelyiségei, akitől ugyani nem vonták «meg az iparengedélyt, hanem egyszieirűen nem jelölték, ki arra az iparágra^ és így nem szabad neki például cipőkeneskedéssel, bőrkereskedéssel, cukorkereskedéssel vagy t«?xtilkieíreískedéssel foglalkoznia. Az a keresztény kereskedő tehát bejelenti igényjogosultságát arra az üzletre. Most a következő esetek történtek, amelyeket tapasztalataimbél mondok él, mert hozzáírni közelálló estek. A rendelet úgy szól, hogy a két évnél fiatalabb zsidó üzletet fel lehet mondani egyhónapi felmonldíással. Ez talán« nagy szép és kedveis rendelet» de gondoljunk arra, hogy zsidó' üzlet két év óta nem is alakult, mert hiszem zsidó mem kaphiat iparengedélyt, és kijelölést semu kapott, tehát inkább megszűntek a zsidó üzletek, mintsem hogy zsidóik új iparengedélyt kaptak volna* Jön' azonban a további rendelkezés: ha öt évnél idősebb az a zS'idóüzlet, akkor félesztendei felmondás kell ahhoz, ha tíz évnél idősebb az üzlet, akkor egyesztendei felmondás, kell, ha pedig tizenöt élvnél öregebb, akkor egy és félesiztendiei felmonldlás kell. Ebből láthatjuk, hogy ez aren* delet a zsidók érdekét szolgálja. Előrebocsátom] azt, íbogy ha végigmegyünk Budapest főutcám vagy a vidéki vjárosok főutcáin«, nem találunk még ötéves üzleteket sem, csupa 15—20—30—40 éves zsidó üzleteket látunk. Tehát az a keresztény kezidő kereskedő várjon) másfél esztendeig, amíg majd az üzletet nagynehezen kiutalják: nekil Igaz, hogy akkor is jönnek még a fellebbezések vagy nem tudom, milyen eljárások. Tehát renideletet hoztak, die nem a zsidók rováséra, hanem a keresztény kereskedők rovására hozták. Ha ezt mi szóvátesszük, úgy-e másképpen néz ki egy ilyen rendelkezés, mint ha a túloldalról pertraktálják és magyarázzák? Ha véletlenségből üzlethelyiséget kap az a keresztény kereskedő, természetesen meg kell indulnia'. Minthogy iaœ üzilet berendezéséhez sem elég 5000, meg 10.000 pengő, az illetőnek hitelt kell szereznie; Nagyon nehezen . megy r

a dolog. Persze «a kereskedelemügyi miniszter úr és a pénzügyminiszter

1 úr is azt mondották, hogy: a keresztény magyar kereskedelem támogatására felemieltük a remdelkezésre álló hitelt először 20 millióra, majd 30 millóra', mosj már azután 40 mdlliórai, die az ti a fiatal kezdő kereskedőt szieretnéím látni, aki bemegy a bankba és ott megkapja a kért hitelt. Még ma is fennáll az, hogy ha egy zsidónak 20.000 pengő vagyona van, akkor százezer perngő hitelt élvez, míg ha egy keresztény embernek 100.000 pengő vagyona van, annak ma csak 20.000 pengő hitelt adnak; óvatosságból, mert a házak ára stb. visszacsúszhat. Itt van óvatos ság, a zsidóiknál nincs óvatosság! A bankóik elzárkóznak a hitelek elől, ha pedig adnak hitelt ma. ki merészeli azt mondani, hogy la keresztény kereskedők 6% mellett kapnak hitelt? 9—1-0—-14%-os költségükbe kerül a kereskedőknek, ha hitelt vesznek igénybe. Ezt a tényt le is szögezte a Gabona- és Terménykereskedők! Országos Egyesületének vezetősége, amikor a pénzügyminiszter úrhoz fordult # és azt kérte tőle«, legyem szíves és igenis adjon lehetőséget arra, hogy 6%-os pénzael dolgozhassák az illető terménykereskedő, mert %. gabpnia* központi, tárolási, várakozási költségekre es « lépcsőzetes árak megtérítésénél 6%-os hitelpénzt nem' lehet kapni, hanem« a hitelt 12—lá%-os ;aliap.on veszik igénybe. 99*