Képviselőházi napló, 1939. XVIII. kötet • 1943. november 22. - 1943. december 9.
Ülésnapok - 1939-352
Az országgyűlés képviselőházának 352, megoldását. Kérem is a. kormányzatot, igyekezzék a teherviselésben, mutatkozó egyenlőtlenséget é» bántó körülményeket kiküszöbölni, amely egyenlőtlenségek ma a nemzet egységét veszélyeztetik, me r t csak akkor lehet nemzetünknek erősen egymás kezét megfogva, előrehaladnia, ha mindenki látja, hogy nemcsak egyenlő jogokat követtel, haneml a kötelességek terén is egyformán teljesíti a haza iránti k)ö teless égét A belügyi kormányzat — amint a #ninisz^ terelnök úr Mondotta — jó kezekben van, mert nem osztály érdekeket és nem pártérdekeket szolgál, hanem a nemzet egyetemes érdekeit. Ezért én magam is azt mondom: csak az az irányzat. helyes, amelyet & belügyi kormányzat képvisel, mert csak magyar szem point okát tartva szem előtt, munkálkodik, félretéve minden párt- és egyéb érdéket. A miniszterelnök úr rvzavai szerint ezen érdekek szolgálata mellett- minden más eltörpül és minden kérdésben csak egy gondolat lehet a vezérelv, az, hogy: mindenekfelett magyar! Ha ezt az érdeket tartjuk igazánl vezérlő szempontunknak, akkor biztosain eljut nemzetünk hajójai a Scillák és Cb'aribdísek veszedelmei között is a révbe és halálos bűnt követ el má. az. aki kasztokra akarja osztani a nemzetet s aki párturalimi érdekből, — mindenen megakadva — csak a saját érdekeit szolgálja, mert aa ilyen! ellensége ennek a hazának. A falu szervezését a falukutatók és mások is nagyon igyekeztefc szóvátenni. Az, egyik ezt ajánlja, a mások pedig azt ajánlja, pedig úgyiis 'agyon van már szervezve ez a szerencsétlen nép. Minden társadalmi osztálynak megvan ,a társadalmi szervezete kamarai rendszerében. Nekünk is van mezőgazdasági kanitaránk, működnek a mezőgazdasági bizottságoik, amelyekben a mezőgazdasáisíi érdekek mindenkép képviselve vannak. De van társadalmi szervezetünk is, a Magyar Faluszövetség, amely a napokban tartotta a Vigadóban serego-zemicijét, 4000 ember jött Budapestre, hogy hitet tegyenek keresztény magyar mivoltuk mellett és elítéljenek minden idegen célú demokratikus októbrista szöveti-ezés't Megmutatták, hogy ml a magyar falu népe. A rendőrségi kirendeltség vezetője odami-nt az elnökhöz és azt mondotta': Nagyméltóságú uram, itt tartottak, már gyű'éseiket intelligens társaságok, de meg kell mondanom, hogy ezt a kötelességtudást, ezt a magyar becsületet még nem tapasztaltuk, mint ettől a 4000 embertől. (He. y isles.) Ezért nem kell félni a magyar falu népétől. A magyar falu népének vannaik ezenkívül gazdasági szövetkezetei ás. Ott van a termelő és értékesítő szövetkezete, a Hangya, ott van a hitelszöveilkezete, m Okh. Ezek igazán hazafias munkát végeznek és ezekből a szövetkezeti vezetőkből kerültek ki az 1918-ban és 1919-ben a kommunizmus idején is — áz ellenállás 1 vezetői és a vértanuk serege. Ezért tehát ne nyúljanak ehhez a magyar gazdiaközönséghezi. Hagyják meg azokkal a vezetőivel, akikfe?! együtt él, mert — amint Simon képviselőtársam mondotta — nincs nagyobb 'ellenálló erői a kommunizmus ellen, mint ál magyar falu népe. Ez igaz, de csak addig, amíg egységben tartják és nem tagolják szét, aniág nincsenek kasztokra osztva, amíg meghagyják a papjával, a tanítójával, közigazgatási vezetőivel, akik va l e. egybefonódtak s együtt 1 voltak vele sokan a harctéren is, együtt küzdöttek a tűzkeresztségben és most a kiontott hősi vérnek szellemével, igás magyarságával ülése 1943 december 9-én, csütörtökön. 707 állnak most is mint egy ember, a vártán. (Éljenzés.) T. Ház! Köszönetet kívánok mondani a kultuszminiszter úrnak azért, hogy végre megértette a felekezeti tanítók sérelmeit és nagyon bölcsen hozzányúlt a megoldáshoz a kántortanítói javadalmazások elválasztásával. Óriási érdek, hogy a nemzet napszámosain segítsünk, annál is inkább, mert a magyar tanítóság a, falún a világosságnak, a léleknek, az értelemnek a fáklyavivője és: a magyar nemzeti érzés őrálló ja. Ezért minden gondoskodást megérdemel. Az igazságügyminiszter úrtól pedig azt kérném, hogy egyszer már oldja meg a volt úrbéres közbirtokosságok és a politikai községek közötti súrlódásokat. (Rajniss Ferenc: De régi doüog ez-!) Teilekkönyvileg az úrbéres seknél lévő vagyonokat eltulajdonították a politikai községek és ezeket nem tudják sehogyan sem visszaszerezni, mert a vagyoni elkülönítésre vonatkozólag nincsenek meg az iratok, viszont tény az, hogy a politikai községek az úrbéres birtokosságoknak nein jogutódai, mert akkor, amikor a birtokokat kapták a földesuraktól, még nem volt politikai község. Én tehát ezít nagyon kérem, Továbbá kérem még az igazságügyminiszter urat, hogy a házassági válásokat igyekezzék megakadályozni. Nemcsak erkölcsileg aül lik a család, hanem a nagy, perköltségek, továbbá a tartásdíjaik -fizetésével mindenéből kiforgatva teljesen tönkremegy a család, a gyermekek pedig apa és anya nélkül, minden nélkül az utcára kerülnek. Fontos; • erkölcsi követelmény, hogy a házasság, amely minden becsületes ember előtt szentség, a felbontások folytán ne lehessen a gazdaságoknak, a 'kisembereknek a tönkretevője. Most, beszédem végén arra kérek minden magyart,' hogy amikor annyi az ellenségünk, amikor annyian akarnak bennünket, magyarokat a föld színéről. eltörölni, ne torzsalkodjunk egymás között. Mindnyájan, akik kereszténynek és magyarnak érezzük és bát- , ran valljuk magunkat, ne keressük a,zt, ami. bennünket szétválaszt, hanem azti, ami összefog. Madách azt mondotta, hogy az ember két dologból van alkotva, sárból és napsugárból. Aki sárral dobálódzik, először saját magát sározza be. Ne akarjunk tehát mihozzánk nem méltó gondolatokkal a sár felé húzódni, hanem a nemzeti érzés, a magyar lelkiség igazi lángoló világánál emelkedjünk a napsugarak felé, hogy törvényhozói munkánkra kisüssön, felderüljön a magyar igazság napja. Elfogadom a megajániási javaslatot. (Éljenzés és taps a jobboldalon. — A szónokot üdvözlik.) Elnök: Szólásra következik? Thuránsziky Pál jegyző: Rajniss Ferenci Elnök: Rajniss Ferenc képviselő urat illeti a szó. líaániss Ferenci T, Hazí ifctíicsí képviselőtársam beszéde alatt jutott eszembe, milyen listát állíthatnánk össze a megajániási törvény* javaslat vége felé mindazokról a rendkívül jogos panaszokról, kívánatos kérdésekről és elintézendő kérésekről, amelyek kormánypárti és ellenzéki oldalon egyformán a vita, során elhangzottak. Azután össze kellene állítani egy rendkívül rövid üstát arról, milyen kevés kérdésre történt és történik tulajdonképpen hatá97 *
