Képviselőházi napló, 1939. XVIII. kötet • 1943. november 22. - 1943. december 9.

Ülésnapok - 1939-352

kz országgyűlés képviselőházának 352. És itt, ebben', a kérdéiskomplexusban elsősorban Kárpátalja önkormányzatának kérdésével kell foglalkoznom. Megvalloim, pártom minden képviselőtagjának nevében is mondhatom, öröm és elégtétel volt számunkra a t. miniszterelnök úr hus'zü beszéde. Abban különösen a gyökeres magyar politikai szellem és gondolkodás megnyilatko7áiS'a örvendeztetett meg bennünket. Ügy tudóan,'ez a miniszterelnöki megnyilatkozás nem tévesztette el hatását derék és hű ruszin népünkre sem. (Bródy András: Az biztos!) Különösen örömmel üdvözöltük a miniszterelnök úr beszédének azt a kijei öntését, hogy Teleki Pá^l/nemzetiségi politikáját kívánja folytatni. Teleki Pál szerintünk az elmúlt 23 év alatt a legnagyobbszabásű képviselője volt ennek a történelmi magyar nemzetiségi politikának. Amikor tehát pártom nevében Kárpátalja önkormányzatára vonatkozólag kifejezésre juttatom elgondolásainkat és kívánságainkat, egyfelől a miniszterelnök úr és Teleki Pál nemzetiségi politikájába gyökereztetem pártom felfogását, másfelől még sokkal inkább az ezeréves magyar históriába. Könnyű tehát magamévá tennem Bródy András t. barátom fejtegetését 's azt <tz erkölcsi és politikai alapvetést, amelyen állva ő, aki idegen megszállási alatt börtönt ült a magyar ügyhöz való hűségéért, (ÛSy va\n! tjgy van! a középen) a kioirabbam tett ünnepélyes magyar ígéretek alapján Kárpátalja önkormányzatát követelte. T. Ház! Bródy András bátran küzdött és tudott szenvedni is azért a nagy gondolatért, hogy az ő ruszin népe a magyar állam kebelében és a magyar nemzet szellemi vezérlete alatt találja meg a maga népi szabadságának és önkormányzatának, gazdasági és művelődési boldogulásának alapját és eszközeit. Tudomásom szerint szabad népi önkormányzatot ígért a trianoni Magyarország ennek a dterék és hű ruszin népnek. Ezt az ígéretet be kell váltanunk. Nemcsak azért, mert a magyar nemzet és annak vezető tényezői nem szeghetik meg szavukat, hanem azért is, mert ez a magyar történelem útmutatása, ez felel meg a magyar nemzet államszervező szellenaének és annak a világpolitikai érdeknek is, hogy á Kárpátok övezetében mintaszerűéin találják meg a maguk szabad életének és boldogulásának minúem jogi, politikai, művelődési és szociális létfel tételeit a honfoglaló magyarsággal itt együttélő népek. Rákóczi Ferenc »fidelissima geu,s«-e igenis megérdemli ezt a bánásmódot, de a szenti s tváni magyar állam egész elgondolása és szerkezetei is megköveteli ezt a meszszemenő, területileg is könnyen körülhatárolható önkormányzatot. Az a tör vény javaslat, amelyet Teleki Pál annakidején a magyar törvényhozás elé terjesztett Kárpátalja önkormányzatáról, fájdalmasaim korcs alkotás volt. Látszik, hogy sokat faragcsáltak rajta és ezi valójában elvette igazi jelentőségét is. izét is. Nem nagy kár, bogy ez a gyarló javaslat nem válhatott törvénnyé. De annál inkább szükséges, hogy a magyar állam vezető tényezőinek ünnepélyes ígéretei szerint mielőjab, éspedig a lehető legrövidebb idő alatlü új törvényjavaslat kerüljön az országgyűlés ele Kárpátalja önkormányzatáról. A szentistváni magyar államnak semmiféle magasabb érdeke nem kívánja, hogy egy hajszálnyira is kevesebbet nyújtson ez a kívánt és szükséges új törvényjavaslat Kárpátalja és annak ruszin népe számára, akar ülése Í943 december §-èn, criiti>rtökön. 70S politikai, akár művelődési. . akár gazdasági vonatkozásban, minit! amennyit megígértünk. A ruszin nép történelmünk folyamán egyetlen egyszer sem tágadta meg a magyar államhoz való hűségét (Bródy. András: Ez igaz! Soha!) és a magyar nemzet iránt érzett testvériséget. Ennek a következéseit, t. Ház, bátran és nagyvonalúan le kell vonnunk. Vissssza kell hódítanunk ennek a. derék és sókat szenvedett népnek szellemi legjobbjait is. de zömét is a szentistváni magyar gondolatnak. Valóságos és nem látszat'szerű népi önkormányzatot kell e népnek adnunk, inert ugyan mi érdeke van abban a magyarságnak, hogy! ez a nép, amely a maga területén zárt tömbben él, nei kormány ózhassa önmagát és ne szolgálhassa azt a nem is csak magyar, ha?' nem felsőbb emberi gondolatot és szabadságeszmény t, amelyet a szentistváni állameszme immár majdnem évezredesen megtestesít? ^, T. Ház! Kárpátalja, kérdése valójában prfr-:' baköve annak, mekkora eleven érő maradit meg a magyarságban tíz évszázados dicsőséges múlt utána nagy és nehéz középeurópái kérdések megoldására. (Bródy Andrást Ez igaz!) Kárpátalja önkormányzatának nagyvonalú és bölcs megoldása kiindulópontja lehetne annak: az új integrálódási folyamatnak is, amelynek] végén visszaiUeszthetnénik Szent István nagyszabású művét az ezután kialakuló új Európa demokratikus, önkormányzati eszmevilágába és szervezetébe. Ezek utáni szegény Teleki Páli egyik leg-', súlyosabb! tévedésének, aal igazi alkotníányosság és Parlamentär izmus, szellemét valósággal fojtogató, most érvényben lévő házszabály oknak szorítása alatt csak távirati stílusban: érinthetem további) teendőinket a, nemzetiségi kérdés idejében való és nagy vonalú megoldása ügyéiben. T. Ház! Erdély kérdésében, azt hisaem, tökéletesen; egyetértünk e Ház minden oldalán alblban, hogy a bécsi döntés .semmiképpen sem maradhat meg. (Úgy van! Ügy van! at baéközépen) Erdélynek mai brutális kettászabása nem maradhat meg (Úgy van! Úgy van!) és ea nemcsak ia magyar nemzet örök tiltakozásába ütközik, hanem' az erdélyji román j?ép érdekeibe, is. (Ügy van! ŰOU van! a balközépen.) Erdélynek együtt kell maradnia és nincs szentebb magyar cél és törekvés, mint az, amely egész Erdélyt visszaköveteli a Szent Koronának. (Ügy van! úgy van! — Taps a jobb- és baioldaon és a középem.) Tiszítában kell lennünk azonban azzal, hogy nemcsak Magyarorsizág nem élhet Erdély nélkül, de aa i egész Erdély visszaszerzése iis elképzelhetetlen és nemzi&tközileg megoldhatatlan kérdés, ha jó előre elő nem készítjük Erdélyben, azi ott élő népek szabad Önkormányzatát és alz, ősi^ alkotmányos alapon való együttélését és úntvóját Erdély mai három nemzetének: a magyarnak^ a románnak és a szásznak. (Úgy vaní Ú9y vanJ a ba^kÖzépen.) A mai és a mindenkori bukaresti nagyrománi igényű kormányzat a legkíméletlenebb eszközökkel tör aa erdélyi, ? magyarság ellen és kívánná visszaállítani ;&.: Trianonban megpecsételt Nagy-Bomániát. E tekintetben nincs különbség Anitonescu mostani és Maniu esetleges jövőnél! kormányzara •; között. (Ügy van! Ügy van! b ítfelol é& a középem.) Nekünfe, magyaroknak azonban le r kell ! mérnünk égy egész évszázad sokféle tévedését