Képviselőházi napló, 1939. XVIII. kötet • 1943. november 22. - 1943. december 9.
Ülésnapok - 1939-352
702 As országgyűlés képviselőházának 352, vonalával és a tardai országgyűlések törvén nyeit azi akkori és későbbi megvadult KÖzépÉurőpai anarchiájának tüneteivel: égig kell szárnyaljon bennünk a magyar gőg és önbizalom. {Ugy vem! üQy vam!) T. Ház! Egész Európában, egyesegyedül csak,Svájc tudta megvalósítani a maga felsobbségesés gyönyörű elfogulatlanságában azt a népek és nemzetek fölött való f elsőbbséges államgondotlatot, mely a fejedelmi Erdélyben ugyanazokat a jogokat biztosította a kis szász népnek, mint a számbelileg és politikailag sokkal erősebb és . mérhetetlenül tehetségesebb magvíarságnak és székelységnek. Ez az erdélyi alkotmány, ez a nagyszabású és előkelő erdélyi felülemelkedés a faji elfot gultságokoin,, valójában nem Erdély különlét gessége, hanem csak Erdélybe való menekülése ésv ott. korlátolt lehetőségek közt való kiteljesülése az őseredeti árpádi és szentistváni szellemnek és államszervező elgondolásnak. T. Ház! Ha a jövő magyar állacmának és 1 ez állaim történelmi teljességének; lehetősegeit és eszközeit vizsgáljuk, nem szabadulhatunk ettől az erdélyi szuggesztiótól és nagyban-egészben azt kell moindanunk: ha az önálló erdélyi fejedelemségnek mint kényszerű s átmeneti államalkotásnaiK magyar jellegét .neim, vette el, sőt ellenkezőleg megbizonyította és beteljesítette az a, fölényes elfogulatlanság és önb.izaloim, mellyel Bethlen Gábor felkarolta a túlnyomó tömegeiben menekültként hozzánk érkezett ,és nálunk letelepült románság népi és művelődési, vallási és egyházi ügyeit, a jövőben sem jelenthet veszedelmet a magyarságra sem Erdélyben, sem az oirszág egyéb részeiben a faji, nemzetiségi kérdésnek e hagyományos szemlér léte,. kezelése, megoldása (Az elnöki széket Krúdy Ferenc foglalja el.) T. Ház! Pártom és magam megítélése szerint;: a nemzetiségi kérdésinek helyes- és nagyszabású -megoldására, három történelmi példa adódik^ egyik a három nemzet és négy bevett vallás -alkotmányai Erdélyben, amely elvetette, illetőleg kiiíüszöbölte a számbeli majoritás kezdetleges elvét. S ha miár erről van szó, joggal felvethetem a kérdést, hová jutott volma a brit világbirodalom' vagy az emberiség szellemi és politikai életében olyan hatalmas szerepet vállalt és máig betöltő kicsi állam és nagy nem ziet, Svájc, ha az egyik is, a másik is a számbeli majoritás kezdetleges elvére építkezett volna. A málsik- Deák Ferencinek és Eötvös Józsefnek a maguk korában páratlan tökéletességű nemzetiségi törvénye, az 1868 :XLTV. törvény ciikiki. A harmadik: a magyar-horvát kiegyezés —- az 1868 :XXX. te. — alapján létesített messzemenő horvát önkormányzat, mint utolsó nagy bizonysága és konkrét formája) az ősi magyar bírodalomépítésuek. Ez a három magyar történelmi példa éö forrna tökéletesen magában foglalja a nemzetiségi kérdés legmodernebb megoldásának minden módját és eszközét Ezért, ez alapon, nem szarultunk arra, hogy idegenből, idegen tudományos tekintélyek, a nemzetiségi kérdés problematikájával vagy gondozásával foglalkozó nemzetközi intézmények és hatalmi fórumok írják elő számunkra aj magunk nemzetiségi ügyei intézésének, foirmáit, eszközeit. A magunk ezeréves létéből és művéből kell kielemeznünk ezeket a módokat és eszközöket. S ahogy/ a nagy francia forradalom és az . ülése 1943 december 9-én, csütörtökön. 1848-as harmadik francia forradalom csak hatalmas előmozdítója volt annak a belső magyar erőkből táplálkozó átalakulásnak, mely már 1790-ben kezdődött s al) agy 1848-ban^ ennek a mi mai országgyűlésünknek majdnem száz' év előtti dicsőséges rendi elődje maga alakult át nemesi országgyűlésből parlamentáris országgyűléssé: akként feell nekünk és éppen ennek az országgyűlésnek gyökerében megragadnia a nemzetiségi kérdést és nem- idegen példák szerint, nem is .idegen parancsot várva, hanem a magunk történelme és történelmi lelkiismerete sugallata alatt leraknia az új Magyarország belső konstrukciójának: alapjait ez ősi példáik szerint. ;aj? ősi alapokon; T. Ház! Azt hiszem és remélem, hogy nem állóik, egyedül ezzel a felfogásommal ~-ar magyar képviselőházbam. Erdélyi képviselőtársaiul ifcö zül egyike a legkészültebbeknek, Mikó Imrét, 'barátoim, a miniszterelnöki tárca, vitája során elmondott kitűnő beszédében így jellemezte a 68-as nemzetiségi törvény nyomán kialakult nemzetiségi helyzetet (olvassa): »Nem hallgait:hattuki el, hogy a neraizetiségi; törvényt a nemzetiségek magyrésze keveselte és ezáltal alkalmat nyújtott a magyar kormányoknak, arra, hogy őki is letér jenem a törvény útjáról. De ez csak azt mutatja, hogy nemzetiségi oldalon az agitátorok, magyar résziről a soviniszták kerekedtek fölül.« T. Ház! Szeretném óva inteni ezt a történelmi hivatású képviselőházait attól, hogy egészen hatása alá kerül jön a túlsó — uagyromán — oldalon jelentkező megnemértésnek és durva támadó is<zellemiiek s ennek folyamán megint valaminő soviniszta, túlzás kerekedjék felül sorainkban. Éppen abban az időpontban, amidkor tizenkettőt üt az óra s figyelmeztet bennünket: ha már az idő rövidsége miatt 'szociális és nemzetiségi szempontból nem is tudjuk megoldani az új Magyarország lehető legtökéletesebb belső berendezését, legalább a terveket készítsük) el idejében! ési tegyük a világközvélemény asztalára, amelyeik szerint készek vagyunk és akarjuk felépíteni a maga őseredeti teljességében s újból megerősíteni Európának a szívét, melyet több mint ezer év óta Magyarországnak neveznek. Nagyon pontosan és éleseni, világosan, magyarán szeretném magamat kifejezni ebben a sorsdöntő kérdésben. S azt mondom: a nemzetiségi kérdés megoldásában a kezdő és alapvető lépés: újból megerősíteni, teljes érvényébe emelni, végrehajtani Deák és Eötvös nagy művét, az 1868-ag nemzetiségi törvényt, mely az akkoiri Európában majdnem olyan fárosz-szerű, messzevilágító ési eligazító törvényalkotás volt, mint a z 1557. és 1568. évi tardai országgyűlések törvényalkotásai a vallásszabadságról, a vallásegyenlőségről. Ennek a törvénynek új és teljes érvényrejuttatásia azonban csak kiindulópont lehet ma már. Tovább kell mennünk előre, de -ugyanakkor a régi történeilmi alapokhoz való visszatérés széllemében. S az-említett hármas nagy példa és forma: az 1868:XLIV. to. a horvát autonómiát íbMosító 1868:XXX. te ós Erdélynek a három nemzet^ önkorimányzatán és ez.önkormányzatok unióján alapuló évs'zázadp-s -alkotmánya szellemében és útmutatásai szerint kell mégvalósítanupík azokat az egyéni szabadságjogokon túlmenő területi nemzetiségi önkormányzatokat, aimelyek valojabam csak bölcs visszatérést jelententefc az árpádi és szentistváni hagyományokhoz.
