Képviselőházi napló, 1939. XVIII. kötet • 1943. november 22. - 1943. december 9.

Ülésnapok - 1939-352

Äz országgyűlés kêpviseîôhazanak 35 È. tok felé. A 67-es korszak politikailag; és gaz­da/ságilag elsősorban a magyarságot, a vér­beli magyar milliókat nyomtat _ Ez az elnyo­mottság fejlesztette ki a sovinizmus kezdet­leges, ejjemisizerét és a magyarság eieani, szo­ciális, gazdasági, művelődési kérdéseinek megoldatlansága nem engedte felülkerekedni a mi inepünk igazi nagyvonalúságát, akár külpolitikai. akár ' nemzetiségjí vonatko­zásban. A sovinizmus szelleme és módszerei való­sággal idegenszerűen rinak ki mind a magyai* törtenelemiDől, mind pedig ai magyair nép jó­zan és tárgyilagost értelmi és egyben mélyen etobenségjeisi éírzieiuni viliágaiból. A .sovinizmus egy és mási tünete jelentkezhetett epizód­szerűén történelmünk: folyamán, különösen a kiegyezési karszak második felében — jórészt a tömeges és tökéletlen asszimiláció egyik káros melléktermékeként, — de sohasem vál­hatott nemzetünk- és népünk jellemző voná­sává. A sovinizmus csak beteg korszakokban jelentkezett Magyarországon, de rövid, néhány évtizedes epiaódokjkal. szemben ezeri esztendő áll, t. Ház, és ennek az ezer esztendőnek té niyied, inlténzményeii', alkotásai, szelleme. Ki meirné jogosism és igazságosan az an­goloknak az írekkel szemben való évezrede* magatartásából kiemelni csupán azokat a korszakokat, melyeikben a végsőkig f éleződőt i ki az ellentét közöttük és csúcsát,érte el az irek elnyomáslat, mint az egész brit törtene­îiemlrte jellemző vonálst 1 ? Ugyanakkor' nyu godtan állíthatom, hogy a magyar nemzet és a magyar állam évezredes történelme során sohasem, állott egyetlen hazai nemzetiséggel szemben sem olyian éle® é& engesztelhetetlen ellentétben, mint bizonyos korszakokban az angolok az ir néppel. Ha tehát a_ józan. és tárlgyiílagos itöiitiéneltíráísnak nem tiut telszéhe, Ihogy az égés» angol történelmiét az írekkel szemben való sokszor valóban brutális és kegyetlen elnyomás évtizedleikíg, talán évszá­zadokon át tartó jelenségeinek szemszögé­ből ítélje meg, minő jogon akarják végkép­pen eknaraisztalmii magát a szentistváni nagy­szerű rendszert egves magyar nemzedékek kisebb-naigyolbh hibájából és tévedéseiből? Magyarország és Anglia alkotmányos élete sokáig, évszázadokon át párhuzamosai} fejlődött. ' A mohácsi vésszel a XVI. század elején azonban megtört az egyenes és termé­szetes magyar tör tán elírni fejlődés. Mert; két idegen hatalom tört be a magyar birodalom területére: délről az ozmán birodalom, nyu­gatról a német-római birodalom. A^ tőrök hó­doltság országunk déli és közepe táján másfél évszázadig tartott, a német uralmi befolyás négyszáz évig. Utóbbi/ az osztrák-magyar ki­egyezés utáni félszázad alatt, is, egészen az első világiháború végéig, egyfelől azáltal, bogy az osztrák-magyar kettős monarchia szellemi /* politikai központja valójában Bécs volt, min den józan érte ém. földrajzi adottság, törté­nelemi tanulság ellenére, másfelől pedig a hár­ninsszövetség német és osztrák túlsúlya révén Ki merné jogosan és igazságosan egészen ,n magyar nép és a magyar nemzet nyakába varrni mindazt a tévedést, aminek igazi oka a magyar állam teljességének több évszá­zados hiányossága s magának a niagyar nép­nek is üldözött volta volt? És ha hibás is volt egy és más nemzedékünk, ki merné kellő történetbölcseleti biztonsággal állítani, hogy gyarló és üldözött nemzedékek hibái Ûêse Í943 december Ù-ên, vsfytőftökön, ïûï révén, értelmét vesztett© volna maga a rend­szer is, a szentistváni koncepció? Amíg 1 ez a szentistváni rendszer hat évszázadon át szaba­don érvényesülhetett a mi nemzetünk szellemé­ben, azáltal, is, hogy nem tartozott sem a ger­ben és életrendjeiben, azáltal is, hogy nem tar­tozott sem a germánokhoz, de földrajzi, nem­zeitközi helyzete s különleges tehetségeij révén is, legelső megvalósítója volt itt Európa közie­pén a balance of power nagy és szerintem el­pusztíthatatlan politikai gondolatának. A magyar történelmet, annak teljesítmé­nyeit, hibáit és mulasztásait szerintem ebből a magas szemszögből kiell vizsgáin!! és meg­ítélni. A XIX. század liberális optimizmusa s minident az egyén jogai szempontjából bíráló > és éirtékelő szellemei kevéssé volt alkalmas /aara, hogy visszaállítsa vagy- éppen tovább­fejlessze f a szentistváni birodalmi szemléletet nemzetiségi vonatkozásban. A mi korunknak azonban vissza kell nyúlnia a magyar histó­ria mélyebb igazságaihoz és a magyar állam­eszmét vissza kell gyökereztetnie történel­miünk amaz őstalajába* ahol idegen hatalmi befolyás, idegen szemlélet és idegem 'birodalmi cél niem rontotta még meg &, magyar államai!­kotás «zielleíinét és rendszerét. T. Ház! Nekem csak a legutóbbi időkben adatott meg az idő, mód és alkalom, hogy mé­lyebben beletekintsek! Erdélyország törtéae­tébe. Erdélyt a kiegyezési korszak vérlázító módon hanyagolta el mind politikailag, mind gazdaságilag. Hiszen még mindig van erdélyi vármegye, a legmagyarabb az egész ország­ban, amelynek ma is csak 23 kilométernyi vas­úti vonala van. (Felkiáltások a balközépen: Ügy van! Udvarhely!) De még fájdalmasabb talán, hogy nem ismerjük eléggé Erdély törté­nelmét eszmeileg, politikailag és a maga jogi felépítésében. Felülkerekedhetett a magyar történetírásban is az a téves felfogás, hogy Erdély valaminő szeparatista, kismagyar ál­láspontot képviselt önálló államiságának más­félszázada s fejedelmei alatt. Én meg" azt mon­dom, hogy elragadóbb tényét és nagyszerűbb bizonyságát a magyar államalkotó szellem gazdagságának és a magyar jogalkotó Géniusz kifogyhatatlan, páratlan ötletességének semmi­féle korszaka, históriánknak nem példázza jel­lemzőbben, mint az erdélyi fejedelmek kora. Ez az erdélyi fejedelemség nem a régi er­délyi vajdaság regionális autonómiájának folytatása volt, hanem az, egész szentistváni állam folytatása. A három »erdélyi nemzet és a négy bevett vallás alkotmánya a világtörté­nelem egyiik legzseniálisabb konstrukciója, idő­ben még Svájcot is megelőző ragyogó igazo­lása annak, hogyan tud a magyarság rendet és igazságot, belső békéli teremteni és e>gy magasabb állami cél szolgálatában való együttműködést megtervezni és megszervezni különböző-fajú népek közt. Az árpádházi bi­rodalmi eszmény a török hódoltság idején így költözött át Erdélybe s ha, ennek a kis Erdély­nek politikáját, diplomáciáját, vezető állam­férf iáinak, kiváló fejedelmeinek alkotásait, világszemléletét, politikájuk emberi és euró­pai színvonalát szembeállítjuk azzal a hanyat­lással, mely Erdély önállóságának megszűnése után következett s a bécsi császári államfér­fiak szellemi színvonalát hasonlítjuk össze a Bocskai, a Bethleni Gábor, az, I. Rákóczi György, Teleki Mihály kormányzatának szín-

Next

/
Thumbnails
Contents