Képviselőházi napló, 1939. XVIII. kötet • 1943. november 22. - 1943. december 9.

Ülésnapok - 1939-352

Áz országgyűlés képviselőházának 352. Nem mulaszthatom el .ezzel kapcsolattal, hogy ai gazjda és cseléd kiözötti megromlott vi­szony fájdalmas kihatásairól ne szóljak rövi­den. Ezelőtt a régi világban sóikkal melegebb volt a gaizda és a cseléd között a viszony, niert a foentkosztos cselédet több melegség, több köz­vetlenség fűzte a gazdájához, mimt 1 imia, a mai koneenciiós világban. Nehéz vo'Inai megmondani, hogy a kettő közül melyiknek a bűne nagyobb enniek a helyzetinek az előállásában, a gazdáé-e vagy a cselédéi Egy azonban Ibizpnyyos, hogy ez orvoslást igénylő bajai a termelés világának. A kormányra annyi hárul ennek a helyzetnek orvoslásában, hogy a maga részéről ne igyekez­zék ezt az úgyis sajnálatosan kiéleződött hely­zeitet még" jobban' súlyosbítani s ne csináljon akárhányszor a gazdából salját cselédjével szembeni végrehajtót. Most ugyanis az a hely­zet, hogy a cseléd terhére megállapított bizo­nyos köztartozásokért — ebadó, kereseti adó, — a gazdia felelős. Hogy' milyen kellemetlen ki­hatásai vannak ennek a gyakorlati életben, azt mondani is, talán »felesleges. Azlt mondják, jön a cseléd 'betegségei ese­tére való biztosítási törvény és egyéb biztosí­tási törvény. Hozsanna reki! Éppen ideje, hogy aiz örökös súrlódási felület megoldást találjon a gazda éls ia cseléd között. Meg, kell még emlékeznem azi Alföld néipét puszitítói egykéről. Molnár Lajos képviselőtár­sam hivatkozott erre a maga beszédében. Mél­tóztassék megengedni, hogy én csak futólagos vonásokban emlékezzem meg erről, mert két­ségtelen, hogy ez a kérdés fennáll. Tagadni ezt nemi lehet, fájdalom, kénytelenek vagyunk ezt elismerni, mert valóbian van. Egy k*is statisztikát tudnék felsorakoztatni a t- Ház előtt, amely speciel az én városomra: voniatko­zik, dei áll ez ai Nagykunság és a/ Nagymagyar­alföld minden vidékére. E szerint a: statisztika, szerint 56 kétkari munkásenibernek van majd­nemi félezer, 448 gyermeke, és 101 vagyonos embernek 101 gyermeke. Amott az arány 8, itt pedig az arány egyetlenegy. Nehézi elhinni, hogy etzt Isten bölcsesége rendeltei volna így, mert sainte lehetetlen, hogy cstak odia adjon a természet gyereket, ahol nincs vagyon. Én itt az ember bűnös beleiavatkozását keresem. Enniek ai bleteg, nenizetgyilkois tünetnek nálunk főokozéja az egyéni kényelem hajszolásai. Air kalmatlan, kényelmetlen a gyerek, nem altató muzsika a, gyereksírás, nemcsak azért, mert gazduram edőtt a százholdon aluli birtokos csak olyan f elcsípő jű gazdia, és nem, akarj a birtokát megosztani, hanem, azért is, mert a feleség messze letért ai mnlt egyszerűségétől és lényegesen megváltozott életrendet hoz. be osa­ládjába^ Beteges, öngyilkos tünetek ezek és csak növelik az aggodalmat, h a i megállapítjuk azt, hogy az Alföld sok területén áll fenn. eta a. helyzet. Ide a »zoeialjïs gondoskodások további kiépítése mellett egy önmagában folytatódni és szaporodni akaró nemzetnek a. keményen le­sújtó ökle keld. Meg kell változtatni aizi örökösödési tör­vényt a legsürgősebben és; ennek a, nemzet­mentő célnak a szolgálatába, állítani, mert ha sokáig késünk vele, behatol ez a rákfene ai leg­nemesebb részekbe is; Méltóztassék még megengedni, hogy min­dennapi; életünknek a közélelmezési és egyéb szükségletek által felvetett pár rendkívül súlyos jelenségére mutassak rá. Ezek egyikie az a rendkívüli áldozat, amie­ülése 1943 december 9-én, csütörtökoti. Ő87 lyet termelő gazdasági osztályunk háborús vo* natkozású szolgálataiban teljesít. A földműves termelő osztály terményeinek ára meg van ál­lapítva, de azonfelül ugyancsak tőle veisizik igénybe a vágóállatot alacsonyra- megállapí­tott áron, tőle vesizj tk igénybe hadicélokra lo­vát, szekerét és szerszámát, sőt szénáját, szal­máját is, valamennyit olyan ménsékelt áron, hogy azon a termelő súlyos károkat szenved el és sokszor hátramarad dolgálbian is e miatt­Tudja azt a termelőosztály, hogy ez «i hasa oltárára De tett áldozat és ebbe becsülettel bele ils nyugszik, de ebben a beletörődésben, azért benne foglaltatik az a. kérdés is, hogy a hábo­rús áldozatokban miért nem részesül a termelő­világ többi része is, miért szenvedi el az áldo­zatok hosszú sorát csak a földműves term elő?' Ne vegye rossz néven az igen t. kormány, hogy én szükségét érzem; ama szerény véleményem kifejezésének, hogy alz osztóigazság .éfe egyenlő elbánás az lenne, ha az így jelentkező, nyil­ván elszenvedett károsodások viselésében mün­den adófizető egyenlő arányban, 'teherviselésé­nek megfelelően részesedne s ezek a hazla oltá­rára letett áldozatok nem egy réteg vállát nyoimnák, hanem közteherviselés jellegével bmnának, (Úgy vem! Ügy vJn! Ü\ séélsőbalol­dalűn. — Szöllősi Jenő: Hol vagyunk! ettől!) mert ne felejtsük el azt sem^ hogy a háborús beszolgáltatások reánk igen súlyos terhe is ezt az osztályt sújtja­Másik tisiztelettelJjes észrevételeim a zsírbe­szolgáltatással függ ösisize, amely szintén a kis­ember vállát nyomja, annak vállát, aki 80—90 * kilogramiinos malacot öl le; mert a megállapí­tott zsírmiennyiséget könnyű beadni ott 1 , ahol 200—300 'kilogrammos hizók vannak, de nehéz beadni ott, ahol az ember 70—80 kg-os malacát vágja le. (Ügy van! Ügy vunl a szélsőbalolda­Ion.) Ilyen körülmények között helyénvalónak, indokoltnak tartom, hogy a közellátásügyi mi­niszter úr gondoljon erre a kérdésre és ezt a kérdést lehetőleg a szegényebb rétegek érdeké nek megóvásával oldja meg. Harmadik és ezzel utolsó észrevételem sz. : n tén a kiöiziellátásiügyi miniszter úrhoz szól. Egyik képviisieiliőtársam felhozta ugyanis azt, hogy a kis apróbirtokok- a beszolgáltatási köte­lezettség alól mentiesíttessenek. (Börcs János: Ügy van, ez az, igazság!) Ezt / teljesen imia­gamévá tieszemL A imlaganr részéről is teljesen támogatom azt, hogy a kisbirtokost ezalól tel­jesen mentesíteni kell. (Elénk helyeslés û szélső­Uctloldaton.) Szíveseblben látnám,, ha a kormány az eddig megkímélt szőlős- és borterményeket vonná ebbe bele, mert ezeknek úgyis most ket­tős konjunktúrája van, tudniillik élvezi-ki az alacsony kataszteri tisztái jövedelem előnyét és a borfélék aránytalanul magas árát. Ismétlem, amivel kezdtem. Bízóim^ a kor­mányban. Munkájára Isten áldását kérem és a felhatalmazási törvényjavaslat elfogadása mellett részére a.. íelhatalimazást megadom­(Élénk éljenzés és taps a jobboldalon.) Elnök: Szólásra következik? Thuránszky Pál jegyző: Nagy László! Elnök: Nagy László képviselő urat, illeti a sjió. Nagy László: T. Képviselőház! Én is eleget akarok tenni amnak a. régi szokásnak, hogy a felhata'rmiazási törvényjavaslat kapósán álta­lános politikai bírálatot gyakorolok és ennek indokaival és aa itt felsorakoztatott érvekkel b'izonyítjuk be végső áUásfoglialásunk helyes­ségét. •

Next

/
Thumbnails
Contents