Képviselőházi napló, 1939. XVIII. kötet • 1943. november 22. - 1943. december 9.

Ülésnapok - 1939-352

686 Àz országgyűlés képviselőházának 352. hatjuk, egyedüli számottevő terményünk a búza, a mi büszkeségünk, amelyet azután a jótékony természet velünk együtt edzett meg, mert kiválóságában a mi ékességünk, sajnos azonibani anélküli, hogy ez a minőségbeli kiválósága honorálta tnéik. Fájdalommal látjuk mi, tiszántúliak, hogy mindenféle niés terményben a minőség szabja meg az árat, csak a búzánál tetszünk kivételt; mert itt csak némi neihiezen hozzáférhető feliárkülönbség a minőség honoráriuma és az, is csak a 82-es fajsúlyig, azonfelül nem. Kívánatos, hogy a 82-eis fajsúly on felül is könnyen hozzáférhető módon bizíosíttassék a terimelő számára a megfelelő felár. Méltóztassanak megnézni földijeink rendkívülisége és termelési világunk egyoldalúsága mellett útjaink kétségbeejtő voltát. Nem lehet arról fogalma más vidéken lakó magyar eanbertesi vérünknek^ mit jelent az alföldi tanya világ sártenger-országút ja az őszi eső megindultával. Ezer esztendeje annak, hogy ez így van és mi tudjuk, hogy ugyanakkor, amikor mi keseredett érzéssel szívtuk a fogainkat emiatt, a Trianonban máshoz csatolt részeg az ország más területei bőven kaptak ufcakait, alagutakat, iiídakat, gyönyörű középületeket, ,sz alföldi parasztember pedig elhagyatottságában úszta tovább a sáros latyakot, Nem zúgolódtunk sohai emiatt, hű fiai voltunk és vagyunk! hazánknak, az osztó igazság ilyetén való kiszolgáltatása azonban sohasem fért a fejünkbe, mert niem találtuk annak másban magyarázatát, mint tiszta magyarságunkban a régi közösségi világ idejében, ami akkor nem volt jó ajánlólevél! íAz elnöki széket Tasnádi Nagy András foglalja el.) Méltóztassanak megengedni azonban, ha miost változván a. világ folyása, tisztelettel jelentkezünk a magunk ki nem elégített igényeivel és megoldást kérünk az egymásután felsorakozó alföldi problémákban. Azi eddig előadottakból, földünk nehézségéből: és sajátságos aszályos világunkból önként következik az, Alföld népének a> szegénysége és peidig minid a munkaiad ók, mind a munkások oldalán egyaránt. Azt mondják más szerencsésebb vidéken lakók, hogy mostanában sok bevétele van a gazdaemlbernek, mert szőlőből, borból, gyümölcsből, krumpliból, káposztából Jó konjunktúrát könyvel el Én meg azt állítom népem képviseletéiben,, hogy minálunk ebbőli egy szeml &am teremvén, mi szegényebbek vagyunk -—• mind a gazdák, mind a munkásemibierek, mind a napszámosok —, mint amilyenek valaha voltunk. (Egy hang a baA oldalon: Máshol is Í3y vamJ) Azt mondják, hogy kifiizeti a gazdaemiber mégis az adósságát. Igen, kifizeti, eladja az egyik darab földjét, hogy kifizess© a fennállói terhet belőlei. Minálunk mindenki földet vesz, csak a gazda nem vesz* Agyagos földünk szerfelett; nehezen művelhető és e miíatt míg másutt két ló egyes ekével négy ökör többessel szánt, nálunk négy ló és hat ökör a komoly igaerő. A tiszántúli földek nehezen művelhetőségie a kétlovas gazdaság végét jelenti, kell tehát, hogy © felett a kérdés felett gondolkozzunk, mert ha vam egy országban vidék, ahol szükség van a gépierőre, úgy a Nagykunság vidéke aiZn, ahol a gépierővel való munkálkodás a boldogulási lehetőség egyedüli módja, lehet. Éppen ©milatt fel kell, hogy hívjam a földmivelésr ülése 1943 december 9-én, csütörtökön. ügyi miniszter úr figyelmét tisztelettel a szövetkezeti gazdálkodás és gépszövetkezetek nagy jelentőségére ezien a vidéken,- mert ott, ahol kétlovas eke nem boldogul, a gépierŐ az egyesített érdekközösség alapján, még mindég szén eredményt igér és helyez k'uátásba>. Mint mondám, mi nem akkor szántunk, amikor akarunk. Más vidéken az, emberi szorgalomtól és akarattól függ majdnem kizálólag a szántás ideje, nálunk pedig gondbaborulva kerülgeti kőkeménnyé száradt tagját az alföldi ember, mert nem megy beile az eke mindaddig, amíg egy jótékony eső meg nem lazítja. Ilyenkor kimaradva az időből, szinte ejt nappallá téve, siet bátramaradott munkájának elvégzésére. Éppen ezért tehát, mert rajtunk kívül álló okok m jatt dollgaink elvégzésére kevés idő áll rendelkezésünkre és mert földünk szerfelett nehezen munkálható, nagyobb számú traktorra va,n szükség. Indokolja ezt, azt hiszem, ezeken kívül még, hogy minálunk nines nagybirtok, hanem 30, 40, 50, 60, 80 holdas, kisbirtok igen sok, minthogy tehát aránylag nagyobbí területek állanak rendelkezésünkre, de a szeszélyes időjárás mellett ezt a bitokot nem tudjuk kellőképpen megművelni, a traktor-kiosztásoknál leendő figyelembevétel céljából tisztelettel felhívom erre a földmívelésügyi miniszter úr szíves figyelmét Mint említem, szegények vagyunk. A búzára utalt helyzetünkben: nemi győzzük a, mezlőgiazdasági termények és az ipari c'Skkek árai közötti különbség kiegyenlítését. A gandasági termények ára alacsony, amazoké magas és» azi örökös diferencia kiegyenlítésében lerongyolódik a munkás és védtelenné válik a gazda, mert az örökös d'lffereinicia állandó kiegyenlítéséiben) elcsepeg a vérei Erről az oldalról ketll kifejezéteir© juttatnom azt a véleményemet, hogy az alföldi munkásember szegénységének és a gazda védteleniségének egyedüli oka a már említett aránytalanság, amelyen minél később segítünk, annál nagyobb baj, sőt katasztrófa származik belőle ezeken ai vidékiekenÉn a magam részérő! sok vonatkozást láttok és találok e között és fekietepiiaic elfajzott kinövései között Meg kell azt a drága műrostos inget, nadrágot venni és az árát ki kell yala- * hogyan izjzadni. Az más kérdéis, hogy mibőlAz alföldi cseléd v.iszont szegény, nemesiak a részes és napszámos, mert főleg naturáliákban kapván mieg a. bérét, neim kap érte az ipari termékek árával arányos összeget és e míatt ca.fátokban lóg le róla a ruha. Emiatt aztán kfatasztrófálissá válik a» helyzet, el vágyik a szolgálataiból, elvágyito a munkaterületéről, idevágyik Pestre aj jobb megélhetés és jobbkierieseti lehetőség kilátásai közé. Ki sem számítható niagy könnyelműsége volt a múltnak, hogy mindent Pestre hordott, itt vannak a gyáraink, az alföldi élet pedig mindezeket nélkülözi. Nehéz lenne ezeket — tudom én — decentralizálni, de hogy az alföldi világ áhít ilyesmi után, aiz kétségtelen, mert iaz alföldi mumklásenibernek egész télen alig vagy egyáltalában nincs munkája, rajta 'kívülálló okok ml latt. Védelmére kell, hogy keljek az alföldi mumkásemberniek, mert annak, hogy nines 'munkája, nem ő benne, hanem rajta keresztül keresendő ;az oka. A jövő boldogulásnak alapkívánalma, hogy ezen a szomorú állapoton: segítsünk és az Alföldön bárhogyan és bármiképpen gyáraik létesíttessenek, munkaalkalmak teremtesseniekl és tűzzelvassal meghonosíttassék a háziipar.