Képviselőházi napló, 1939. XVIII. kötet • 1943. november 22. - 1943. december 9.

Ülésnapok - 1939-352

Az országgyűlés képviselőházának 352. ahhoz fűzni, hogy a mostani szörnyű világégés közepette még- az a nemzet sem tud

1 mindent úgy csinálni, ahogy akar és aihogy szeretne, amely niem szenvedett el egy Trianont! és nem' esett átl a guzsbakötöttség és megalázottság szörnyű fajdaltmlain. Ha az elfogulatlanság látszatát fenn akairrjuk tartani, soha siem szabad birálatunk megalkotásakor eztl a körüknényt figyelmen kívül hagynunk. Mindig azt kélt vizsgálnunk, hogy imii volt, hogy annak, ami van, pontos felmérői lekéssünk Mi volt azi 1919. évi összeomlás után? Nincs időm; 'kimerítően boncolni akkori elárvult szegénységünket és reménységre alig jogosító kilátástalan helyzetünket. De> azt hiszem, felesHeiges is ezt tennem, mert mindnyájan átéltük eat azf időt és bejártuk a mi nemzetünknek ezeket a szégyenteljes kálvária útiait. Ha! azt mondanám, hogy semmi sem volt, ajklkpr keveset, mondanék, mert ennél több volt, romok voltak, amelyeiket el kellett takarítani az útból, hogy a romok helyéin élet kezdődjék. (Ügy iktml jobbfelől.) Egy lelkileg összeroppant nemzet didergett fázósanl, hajótöröttként a rotmok tetején, amely isizertenézett és nem leié honját a hazáiban. (Mayer János : Vagomlakóikkail!) Katona nem volt, fegyver nem volt, feliszerelés neun volt- Se>mtm|il stem; volt, mert mindent gyalázatosan, gyáván, nyomorultul eldobáltunk magunktól, esak lerongyosodott nyomorúságunk) .és foarattnéljklullï elhagyatott árvaságunk volt, (Ügy van! jobb felől.) Ez volt. És mi van? Ezt nekünk, akik ai nemzet bizalmából itt ülünk, jobban költ tudnunk, mint azoknak, akik nein ülnek itt. Annlak, ami van, jóindulatú meglátó i* kell, hogy legyünk, mert rá kell jönnünk, hogy ha nem minden van isi, de sok minden van ahhoz, hogy megnagyobbodott hazánkban nemzetként éljünk éiS' Ibiizhaásítunk jövő

! sorsúink alakulásában. Van hadseregünk,, van szövetséges fegyverbarátuük, van megnagyobbodott hazánk, amelynek nyomán becsületünk lett. Európának egy kits, sokak által irigyelt szigete vagyunk^ a magunk látszólagos nyugodtságában. Nemi mondom!, hogy ezek kizárólag a kormánynak az

1 érdemei, d© a' megkezdett utaknak szorgalmas, továbbépítése és újaknak kezdeményezése határozottan az, ő érdeme. Nyilvánvalóan meg. indulít azi élet folytonos erőriekapása. Hiszen ha más neimi dokumentálná, az évenként itt tárgyalt költségvetések évről-évre

1 emelkedő tételei akkor is beszédes bizonyítékai volnának ennek, azok a költségvetések, amelyek a neimzeit teherbírásánaki erejének, áldozatvállalási tktékizségének és gyarapodásának hű tükrei\. A szpciáli'si áldozatokl tisztelietremé'ltó komoly tételei.;/ ottt sorakoznak a, hadseregre fordított óriási összegű áldozatok mellett. A termelés világában éleit van, aimieilyet a, földmívelésinél egymilliárdos áldozat meghoizasavial, az, iparnál és a többinél pedig igeni jelentós áldozattal törekszik a kormány állandóani felpezsdíteni. M'/ndenki ismeri az Oűosa.. céljait, a sokgyermefcesi családok megsegítéséti célzó intézkedések hosszú sorozatát éppúgy, mint az egészségvédelem gyönyörű, hatalmas küzdelmeit, A földreform és a házheryakció az országban vallóban: fennforgó és valamennyiünk által isnueirt technikai akadályok ellenőrei folyik. A hadviseltek elsőbbség'; igénye mindazokon! a helyeken érvényesül, ahol ők erre ai nemtziet érdekélben ^meghozott. nagy, súlyos áldozataik után méltán érdemesek. Azt sem] gondolnám;, hogy a» kereskedelmi élet átállítása* tárgyában ülése 194S december 9-én, csütörtökön. 685 tett kormányintézkedéseik nemi volnának elismerésre méltók. Az önállósítási alap ezer, meg ezer. kis magyar exisiziteneia j teremtésével (Ügy vaw! Ügy vajní jobbfelől.) fényeslen beszéli ezek mellett. (Börcs Jálnos: Úgy van! A bevásárlási könyveket mégis zfsivló kereskedők kapják!) Egy dolgot hagytam hátra szándékosan. Egymillió hold zisíidió ibirtoknak az arra jogeímímteil hirókniak juttatásai mellett kizárólagos érdeme Kállay Miklós miniszterelnök úrnak; az öntözési nagy problémájának megoldása', amely, ha miem vornai egyéh érdeme, egymlagábabi te méltóvá teszi arra, hogy örökké hálával, tisztelettel éts nagyrabecsüléssel legyünk iránta. Akinek fogalmai van arról, hogy mi az Alföld nyomorúsága és aki bíeletekint abba, a, nagyszerű, méssizenléző perspektíváiba, amiejyet azon tözéisi ügy© jelent ai magyar Alföld elárvult nyomorúságának; annak: önkénytelenül hálát 'kell éreznie azi iránt az ember iránt, aki sz'vétlélfcét, miunkaíbirásának teljességét vitte bele ebibe al gyönyörű, hatalmas' gondolatba. Mert -az. öntözés nemcsak a kereskedelmi életet, hanem termelésünk világának egész rendjét is átformálni hivatott. (Úgy vem! jőbbfeML) Helytelen túlíhaijtás volna atet mondana, hogy mindentr vájp, Nincs^ mindem, nagyon sokkall tartozunk még, dei feltételezni ezek után azt, hogy jön egyik a másik utáni, jogunk, sőt kötelességünk. Bízom ezeken felül, amiket eddig felsoroltam, a, kormányban azéirt, mert az, Európát elsöpréssel fenyegető bolsevizimlush sal szemlblen bátran kiáll és minden, intézkedést megtesz, hogy életre-halálria megbirkózzék ennek szörnyűségeivel. Ezekután pedig méltóztassanak nekem megengedni, hogy annak a vidéknek, amely engem idekiüldött, néhány súlyos bajáról, életbevágó nehézségéről emlékezazem meg. .Én egy alföldi jegyző vagyok. Azok a kérdések, amelyeket éni népem nyomorúságának legfontosaíbojaiként fel akarok sorakoztatni, gazdasági vonatkozásúak. Hogy éppenl niefcem kell velük foglalkoznom, ez azért van, mert eddig igen kevesen szóitaki az' Alföld problémáiról. Hallottunk! mi Erdély profblémájáról, a Délvidékéről, hallottunk ai Dunánrtúl problémájáról, de az, Alföld • probléma járóit igent keveset hallottunk, (Halaik! HatttiukV a jabbMa&o<n.) Sajátságos helyzetben vagyunk az, Alföld közepén. A magyiarság egyik erőtartaléka ez á hazában, ahol széles területieken tiszta' magyar ság lakik, akik* minidig hű ,fi|aá voltak a magyar hazániafc és mégis nem lehet letagadni országos viszonylatban sam. hogy mindig a, kurtát húzták és alul maradtak- A imá földünk a keïmëny agyag- hazája, ahol földünk jórészét egy hüvelykes, tenyérnyi termőréteg borítijiai, mély, vizet át nem eresztő agyag. Emiatt a

1 mi termelési rendünk termelési világunk helyzete igeni nehéz, nagyon súlyos. Máisi vidékem lehet munkabeosztást csinálni, mi, pedig akkor dolgozunk, amikor lehet, amikor földünk magához, enged nyúlni és a szeszélyes: természet hol as'zályotsi. hol vadvizes kedve megengedi. Másutt telj eis sikerre számíthat az emheri munka és sízorgailom. nyomia: van az emberi törekvésnek, nálunk ped"g csak várjuk' a sikert, amely azonban sokszor marad csalóka, biztató remény, ment engedi partnak menni, hajótörést szenvedni sokszor a, legkomolyabb emberi törekvéseket is. - Nekünki ai Tisizján túl mialjdnem azt ,:mond-