Képviselőházi napló, 1939. XVIII. kötet • 1943. november 22. - 1943. december 9.
Ülésnapok - 1939-352
681 Az országgyűlés képviselőházának 352. ülése 1943 december 9-én, csütörtökön. l&hetett volna szabadítani a nemzetet, mert végeredményben, mégiscsak hatalmas Összeg az, amit a tárcanélküli miniszter felemészt. Ezen sok babakelengyét lehetett volna adni, ebból az összegből házassági kölcsönöket lehetett volna nyújtani és családi házakat is lehetett volna emelni. Szerény véleményem szerint ez volna az igazi nemzetvédelmi propaganda, de egyben a kormány cselekvő politikája mellett is jó propaganda volna, mert végeredményben a jó és cselekvő politikájú kormánynak nincs- szüksége szóvirágos propagandára. Ez természetes. Ha már mindenáron propagandát akajrumk csinálnii a neimzeitvédlelenii mellett, akkor fontos volna, hogy a nemzeti hadsereg fejlesztésére fordítsák azt az összeget, amelyet a tárcanéliküili minisztériumi felemészt (vitéz Lipcsey Márton: Na, nei legyen olyan nagy újító.) T. Ház! Az állami költségvetés tárgyalásának ' tartama alatt több ijgen komoly felszólalást volt szerencséim, végighallgatni és feltűnt neklem, hogy a t. Ház szónokai legnagyobbrészt eililetnzéiki beszédet mondottak, (vitéz: Lipcsey Márton: Nono!) Bírálták a kormány politikáját, vonalvezetését, miajd az egyik) elfogadta, ai^másik nem fogadta el a költségvetést, (vitéz: Lipcsey Márton: Hallucinált!) Én alz; ellenzéki beszédekből arra következtéitek, hogy talán mégsincs: egészen rendben a kormány vonalvezetése sem politikai, sem gazdasági térem, mert • nemcsak a hivatalos ellenzék foírálitta« a korimán yziait politikáját, hanem a kormánypárt is, mégpedig elég kemény kritikával illették. A legtöbbet vitatott kérdés terimiészeteseni a szociális kérdés volt és a szociális problémája megoldatlansága váltotta ki a legtöbb vitátSzóbtakerülrt itt a bányászok: tarthaitatrain helyzetei, azután iaa utánpótlási kérdése, a szakemberhiány, a. tanonckérdés, az iparosok és a ke^ resikédők profoléimá'i, a tisztviselő-, az orvois*-, ai zsellér- és a'gazda-'kërdések ezer és egy megoldatlan problémája. Ez is százszázalékosan 1 az ellenzéket igazolja abban, hogy a költségvetést nemi fogadta el. Igaz ugyan, hogy most háború vian és a háborúban talán a kormányok cselekvési szabadsága, sem olyan százszázalékos, nn:ht amilyennek; kellene lennie, azonibaim éppen emiatt most tudna a kormány ai legtclbbet tenni, mert moist felszabadult a kivételes hátiadlom révem a^, alól a béklyó alól, amelyben a tőkések tartották a • kormányzatot ési a kivételes hatalmon keresztül igen nagy cselekvési szabadsága van és többet tudna Henni mindannál, mint amit eddijg 'megvalósított. Csalk egyiszer le kell már tenmi azt a jelszót, hogy háború van est azit a glasszékesztyűt, amivel ezekkel a felelőtlen! elemekkel bánnák, akik; a nemzet: éliniaiktarását akarják miegaiktaidályozni és készítik elő ai forradalmat. Ezeket esetleg a) tarkójuknál T-ogva ki kell takarítani a nemzet testéiből, m.'tnt parazitákat, hogy egyszersmindem korra eltün jenek innét. T. Ház! A kormány kivételes haifcáloimimaj él és sohasem volt ilyen lehetősége és alkalma a; problémáik; megoldására, hisz|ní még egyetlen kormány sem volt ilyen szerencsés helyzetben, mint a mai, csak cselekvés, akarat kellemeMegengedeimi, hogy nem tudná száz százalékosain a gyatkorlatba átvinni a megvalósítást, azonban elméletben] rendeleteikkel és törvényekkel elő lehetne készjíteni a gyakorlatul mlegvalósítáisit, amely a»zután százszázalékosaini ils következhetnék. A közellátáisügyi miniszter úr költsegve 1tése tárgyalásának vitazáró beszédében a feketepiac letörését helyezte kilátásba. Aztmomtdotta: ai miniszter úr, hogy a feketepiacon 'Szerzett vagyon szegénnyé fogja tenni a, nemzet hiénáit. T. Ház! Ez minket teljesen megnyugtat és) bizalommal is vagyunk a miniszter úr személlyé iránt, a törvény azonbami nem tartalmaz olyan szigorú szankciókat, amelyeikkel ezt a kérdést meg tudnák oldani & amelyekkel valóban ki lehetne pusztítani ezeket a fekete>piaeos hiénáikat. Ezért kétlem, hogy a miniszter úr minden jóindulata ellenére is a> llánckereiskedieilmet és a feketepiacot ezzel a törvénynyel _ el tudná intézni, mert ebben a törvényben is meglesz a »de« és »ha« és mégis csak lesz valami hiba, rés, amelyen, kibújnak ezek a lánckereskedők. (Gr. Serényi Miklós: A kisembereket fogják sújtani, a tőzsde tagokat •nem!) Most is nemrégen egymillió pengő értékű árat találtak az utcán. Mennyi minden lehet még elraktározva, a pincékbe!» és a dohos raktárakibaní, aimi tönkremegy és ami a gazdasági életünkben sohasem használható fel. Ezek a legnagyobb hiénák viszont elmenekülnek és otthagyják az utcán az olyan árut, amiről még ábrándozni sem miéin az ember, hogy még ilyen is létezik. T. Házi Tekintet teli ainra, hogy: nem: látom azokat a lehetőségeket, amelyeik révén ai kormányzat ezeket a felmerült problémákat meg tudná oldani, ,a megajánlást nincs módomban mieigadni. (Htü&eWési a s'zélsőbahld tion.) Elnök: Szólásra következik ? Szeder János jegyző: Pápai István. Elnöík: Pápai István képviselő urat illeti a szó. Pápai István: T. Ház! Azt akarván, hogy a felhatalmazási vitához minél több képviselőtársam., alkáös utánam feliratkoztak, sízóllhiasisaiiiak hozzá, elhatároztam, hogy beszédemet a legrövidebbre fogom. Egyébként bocsássa meg Koltai képviselőtársam;, hogy beszédére neim tudok reflektálni, éppen az idő rövidsége miatt, (vitéz Lipcsey Márton: Hát jobb is!) f A felhatalmazási törvényjavaslat törvényerőre emelése 1 , illetve elfogadása a kormány iránti bizalom kinyilatkoztatása: miegbízini benne, hogy a költségvetési előirányzatokha felvett és tárcánkint úgy itt, mint ai bizottságokban is letárgyalt költségvetési tételeket a nemzet javára^ és boldogulására fo^i'i fehasznáini. Mi, akik ezien az oldalon ülünk, tulaj» dóriképpen már ittülésünkkel kifejezzük a kormány iránti bizalmunkat, ezért tehát én sem Ctfelekszeni egyebet, mint előttem szóló ittülő képviselőtársaim cselekedtek, kániyilatkoztatonis hogy elfogadóim teljes megnyugvással a felhatalmazási javaísj'atot. Teljes megnyugvással .és legjobb t meggyőződésemmel pedig azért, mert meggyőződéseim, hogy a kormány ezer gondja, ezer baja. és nehézségei között r< helyesi útoin jár és hogy az az úti, amelyet követ, a nemzet javát és boldogulását hivatott szolgálni. Az igen t. túloldali képviselő'lársaim azt^ a kérdést tolták a vita homlokterébe, hogy ^ miért nem'^biznak a kormányban és ezzel mintegy megjelöltek, elhatárolták az utat, amelyet pek(ün ! k, ezen az- oldalon ülőknek követnünk feleli, nekünk .meg ezekután azt: kell megokoliiunrk., hogy mrért foizunk a kormány biap. Talán egy kicsit sokait is használt! kiindulásig alap lesz már, amelyet én m használok, de kénytéleni vágyóik a magam további mondanivalóját én is
