Képviselőházi napló, 1939. XVIII. kötet • 1943. november 22. - 1943. december 9.
Ülésnapok - 1939-352
682 Az országgyűlés képviselőházának 352 hiájbia megy od&i az ember, miem segítenek rajta. (Gr. Serényi Miklós: Aa anyagellátási hivatali nem akarja a hátát tartani!) Itt kell megemlékeznem a Kerestatény Ipa^ rosok Szövetségének ai működésiéről. Az ebben töm örült önálló kíairesiztény iparosok érzik és látják, hogy ez a szövetség az ő érdekeiket képviseli és szolgálja, száz százalékban támogatja őket, országos kongresszusokat rendezi, kiáll az iparosságért és az iparosság sorsának intézését valóban saját kezébe akarja venni, nem címre, rangra, előkelőségre pályázik a vezetőség", hanem valótan a kisiparosság érdekeit akarja szolgálni. Most már csak az a lényeges, hogy a kormányzat mennyiben fogja támogatni ezt az egyesülést, a Keresztény Iparosok Országos Szövetségét, attól függ ennek a szövetségnek a működése és ténykedése. Ez igen fontos volna, mert 300.000 önálló kisiparosról van szó, azoknak jövőjéről, akik mögött másfél millió ember él. Nem megvetendő termelésük sem, mert kétmilliárdon felüli értéket termeltek az elmúlt esztendőben, amely mellett szintén nem lehet szó nélkül elmenni. Most a közszállításokról kívánok szólani. A kisiparosságnak mindig csak az a része jut közszállításokhoz, amely - ismeri ' a járt utat, ismeri, hogy a kisajtón merre lehet ki és bejárni, mert az újabbak, akik odakerülnek, hónapokon át nem kapják meg megdolgozott keresetüket, nincsenek kitanulva, nem tudják a munkát elvállalni és inkább lemondanak a közszállításról. Ez sincs egészen rendben, itt is változtatni kiell. (Gr. Serényi Miklós: Sok a protekciós!) Meg kell szüntetni az úgynevezett egykézépítkezést. Az építőiparosok éppen most tiltakoznak az ellen, hogy a főváros 56 ház, építését adta egykézépítészm Ez lehetetlen helyzet. mert ezekben azután a kisiparosok nem is mint önálló kisiparosok működnek, hanem mint egyszerű bérmunkások dolgoznak, pedig adójukat és egyéb üzemi költségeiket is elő kellene teremteniük, amikor pedig megfelelő keresetük nincsen. A legszomorúbb az. hogy a főváros maga támogatja ezt az akciót és a főváros ad lehetőséget arra, hogy egykézbe kerüljenek ezek a házépítkezések. T. Ház! A bányászokkal kapcsolatban nem találtam meg azt az előirányzatot, amely a bányászok sorskérdéseit, illetőleg szociális, kulturális, egészségügyi és lakáskérdéseit összegszerűleg is megoldaná. Pedig igen fontos kérdés volna, hogy ezt a kérdést megoldják, mert végeredményében a társadalomnak talán nincs is olyan rétege, amely annyit szenvedne és olyan súlyos 1 helyzetben volna, mint a bányászok, akármilyen szempontból nézzük is helyzetüket. Nem akarom ezt a kérdést most itt boncolgatni, nem akarok sebeket feltépni, csak azt mondom, hogy ha minden problémát megoldanánk is, amely a bányászokkal kapcsolatos^ ha mindent meg is adnánk ezeknek a bányászoknak, minden földi jót, amely ebbem az árnyék világban lehetséges, mégse tudnánk nekik annyit adni, amennyit ezek a bányászok munka készségükkel és szolgálataikkal a nemzet érdekében tesznek. (Benos ZoHán: Ki kap ma annyit? — Epif haw g a sgélsőbai ] öilda T 'on: M^o is érdemlik!) Ha már szükség van a árnnyá szokrai, ha szükség van ezekre a kriotalakókra, legalább könnyítsük meg az életüket, adjunk nekik legalább annyit, hogy az életnek ülése 1943 december 9-én? csütörtökön. örömeit is élvezzék, ne csak a zsidó tőkés, aki fölöttük nyargal és lovagol. Ennyit akartam a bányászokkal kapcsolatban elmondani, mert annyira megvitatták már ezt a kérdést; hogy most nem akarom: ezt tovább vitatni. 1936-ban a Mávag. idősebb munkásai mozgalmat indítottak a 110 pengős 1 kegydíj felemelése érdekében. Az igazgatósággal való tárgyalás után abban állapodtak meg, hogy a szükséges tőkéhez az iparosság, a munkásság is hozzájárul, hogy segítsenek egy tőkét alapítani, amelyből azután, ezt a 110 pengős kegy díjat kapják. Nekem az a kérésem, hogy úgy intézzék ezt az ügyet, hogy eibbe a rendezésibe a fiatalabb munkásokat is belevegyék. Abban állapodtak meg, hogy a fiatal munkásoknak is résevételi lehetőséget adnak. Eddig ugyanis nem vehetett részt a fiatal munkás ebben, az. akcióban, csak a régiek, az öregebbek vehettek részt, minthogy csak 8—10 év beltöltése után volt biztosítva az ebben az akcióban való részvétel. Ezért járulítak tehát hozzá ezek a fiatalabb munkások a tőkegyarapításhoz. Ezt a hozzájárulási összeget a gyár igazgatósága 1937 május 1-én egyszerűen önhatalmúlag 3%-ban állapította meg, úgyhogy csak a 24 évet betöltött munkások vehetnek részt ebben az akcióban, (Gr. Serényi Miklós: Ez biztosan Vida műve volt!) ebbe a kegydíjalapba 8—10 év után ve>hetők fel és 30—35 évi szolgálat után kapják ezt a 110 pengős kegydíjat. Teltek az évek, dacára annak, hogy a jelenlegi iparügyi miniszter úr. Bornemisza Géza 1937-ben az idős munkások küldöttsége vezetőjének vállveregetés közben legmesszebbmenő jóindulatát és a kegy díjkérdés sürgős elintézését biztosította, ami még a mai napig sem történt meg. (Gr. Serényi Miklós: Szavak, tettek nélkül!) Ez a kegyüljkérdési 1941 ősziért ismét szóbakeirüit a gépgyári munkások 30 éves jubileumán, amikor 1 Varga József volt iparügyi miniszter úr, akinek eat a kérést a munkások ismételten. előterjesztették, utasította . Bornemisza Béla vezérigazgató urat, hogy a legrövidebb időn belül tegyen javaslatot a kegydíjkérdés rendlezésére. A felterjesztést az igazgatóság kéthónapos terminus alatt késizítette el, (Gr. Serényi Miklós: De gyorsan csináljak!) a mini&ztetr úr, hatáskörére hivatkozva, 24 órán belüli elintézést ígért a munkásoknak, sőt azt ia,z ígéreteit is tette, hogy amennyiben' szerintié módosítani kellene' azt a rendelkezést, akkor Ő saját hatáskörében a. munkások javára módosítani is fogja. A szép ígéret megint csak ígéret mairiadt, meirt a gyiárigatzgatóság olyan sokára ' készítettéi el & javaslatot, hogy időközben a miniszter úr távozott a helyéről és ezzel isimét elodázódott ez a kegy díjkér dés. (Gr. Serényi Miklós: Kitűnő megoldás!) A munkások mostani érdeklőidiésénei a gyárigazgatóság azt válaszolta hogy várjanak a háború utánig ezzel a. megoldással. Ez az ügy annál is sürgősebb, mert ezelőtt a jogszabály szerint a munkásokat körülbelül 8—10 évi szolgálat utáin* vették fel a jóléti intézménybe, még pedig minden fiizetéslevonás, minden köiteleziettség déflkül, míg most egés'z keresetük B%-át vonják la, beleértve mindent, a drágávági pótlékot is és még talán a karácsonyi segélyből is levonják ezt a 3%ot, úgyhogy az egész brutto összegből
