Képviselőházi napló, 1939. XVIII. kötet • 1943. november 22. - 1943. december 9.
Ülésnapok - 1939-352
Az országgyűlés képviselőházának 352. háború mindenkitől lemondást követel, hanein igyekezzünk minden téren, mindenhol és mindenkor a válaszfalakat, még ha azok látszólagosak is, ledönteni és így egy sziklaszilárd belső frontot kiépíteni. (Helyeslés jobb felől.) T. Ház! Áthatva attól a gondolattól, amelyet a miniszterelnök úr szombati nagy beszédében hangoztatott, hogy ő, a kormánv és pártja egyedül a nagy magyar célokat szolgálják, hogy politikájuk alapi a a hit, a munka és a rend és politikai hitvallása az, hogy egyedül is örökké csak magyar, az irántuk táplált fcizalomtól áthatva a felhatalmazási törvényjavaslatot elfogadom. (Élénk éljenzés és tavs a .jobboldalon. A szónokot számosan üdvözlik.) Elnök: Szólásra következik? Thuránszky Pál jegyző: Koltai József! Elnök: Koltai József képviselő urat illeti a szó. Koltai József: T. Ház! Lindvaiy t. képviselőtársam beszédével igazán nagyon sokban egyetértek, de egyeit nem tudtam megér te üi. Tudniillik felteszi a kérdésit: vájjon először a bolsevizmust pusztítsuk-e el, vagy pedig az egyházakat támogassuk-e. Én, mint nemzeti sízociialistia,, a magam részéről először természetesen ia bolsevizmust, a nemzet legnagyobb ellenségét pusztítom el, (Helyeslés a szélsőt alolfdtdon.) mert ai többi mind már csak másodharmadrendű kérdés^. Ez volna a megjegyzésem Lindvay képviselőtársaim beszédéire, amelynek egyébként igen sok részével egyetértek. Méltóztassanak megengedni, hogy bekapcsolódjam ai miiniisiziterelnök úr beszédébe és arról néhány szóval megemlékezzem. , Kálllay Miklós ' miniszterelnök úr 1 ei megajánlási vita során tartott első beszédében* pártunknajk > pártnyilatkozatával 'kapcsolatban! elismerő nyilatkozatot tett. De ugyanakkor ugyanebben a beszédében a magyarországi szociáldemokratái pártot is elismerte) hazafiasnak. A miniszterelnök úrnak ezt a megállapítását, illetőleg elismerését, tekintettel arrai, hagy a szociáldemokrata párttal egyforma megítélésben sohasem aíkairúnk szerepelni, a magunlfe részéről udvariasain és köszönettel elhárítjuk. (Helyeslés «i szélsőbaloldalon.) A miniszterelnök úr beszédében a nyilaskereisztes párt hivatalos pártnyilatkozatának leglényegesebb részét nem is érintette, tudniillik azt., hoigy most, 25 évvel 1918 utáni ugyanazok a« megoldatlanul maradt sorskérdések nehezednek nagy súllyal nemzetünk vállaira, m int amelyek az 1918. évi összeomlást előidézték. Mi ezeknek >al problémáknak, eizieknek a sorskérdéseknek, tehát a földkérdésnek, a szociálisi kérdésnek, a nemzetiségi kérdésnek és .ai zsidó-kérdésnek megoldása, nélkül nem ismerünk! igaz magyar politikát. A mi megítélés sunk szerint igaz magyar politika csak az lehet, amely ezeket ai sorskérdéseket népi szellemben, meg is oldja. Elaélkül hiába* magyairko^ dik bárki, akármilyen szép bèszédlekhen is. T. Ház! A tárgyalási idő' rövidsége miatt nem volt módomban <ate iparügyi tárca költségvetéséhez hozzászólni. Ezt az alkalmat használom fel tehát arrai. ho<ry egyes kérdésekéit' csak társadalmi szempontból vegyek bírálat alá. Nem akarók a részletekbe bocsátkozni, mert ez nem kimotodottPini az iparügyi tárca költségvetése, de tekintettel arra. hogy ez nekem, mint munkásembernek siókkal jobban áll, mint ülése 1943, december 9-én, csütörtökön. 679 a politika,, épen- ebből a szempontból bírálom ezt a kérdést is. Hogy iparunk (korszerű és 'Versenyképes legyen, ahhoz nem elegendő az, hogy évrőlévre; emeljük a költségvetés összegét, mert etz az összegszerűség, ezek a számok még nem adják meg azt a lehetőséget, hogy iparunk fejlett is legyen, öná.'ló is- legyen, mert az iparnak szélesfcedő részei azután, az áralakulás, a személyi kiadások min'd felemésztik ezt a hatalmas összeget, úgy hogy az ipar fejilesiztésére ebből nem is. igém jut. Igaz, hogy aiz iparügyi miniszter^ úr azt 'mondta, hogy nemcsak az államnak, hanem a magánosoknak is bele kell kapcsolódmiok az; ipar fejlesztéséhei, de nagyon jól tudjuk, hogy a magánosok éppen esak addig fejlesztették az ipart, amíg érdekeik megkívánták, egy jottával sem tovább, mint ameddig befektetett tőkéik után a kamatokat megkapták. Addig fejlesztik, azon túl erre nincs» semmi sízükségük és nem is fejlesztik tovább. Dei ettől 'eltekintve', nekünk sokkal fontosahb az utánpótlás kérdése. A legfontosabb elsősorban aa, hogy legyen eliegen'dő s®akemberüink. szakmérnökünk, szakművezetőnk, legyen sok, de még annál is több jól szakképzett és megelégedett sízakmunkásunik, mert ezek x biztosítékai annak, hogy iparunk valóban fejlődőképes, f en ntartható és versenyképes legyen. Ezek: föléhe mint irányító szervet, természetesen az irjiarügyi minisztériumot állítjuk, ahova szakképzett, nemfzeti érzésű. Protekciómentes. politikamentes ési születési kiváltság nélküli szakembereket kell állítani, mert a születési kiváltságok, amint látjuk, sohasem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket, mert aiz Aladárok esetleg csak súlyosbították' a munkások helyzetét aizáltál, bogv ezeknek dotációját a munkásoktól vették el. (Gr. Serény? Miklós: A zsidó mérnököktől mentesíteni kell a magyar ipart!) 1 De hogy ezt elérhessük, hogy inarunk versenyképes, fejlett és önálló legyen, arra van szükség, hoa-y ezeknek a szakembereknek képzésére megfelelő szakiskolákat állítsunk fel, hogv megkapják a kellő szakok tatálst» amikor pedig onnan kikerülnek a síziakmába, becsületes polgári életet biztosítunk «zámiukra, hogy ezen keresztül családot is tudjanak alapítani és ne legyenek eil tel ve gondokkal, amelyek miatt meni tudlják képességüket teljes egészében 1 felhasználni a szakmában és- a nemzet életében, mert ezefk a családi és anva'gi gondok mindig kisebbítik a munkáso'k szaktudását és képességét. A szakmunkások Szociális, kulturális, egészségügyi és anyaei problémáit is rendezni kell. Ez nagyon sürgős, dé meg keli' jegyeizrmmi hogy ezt első«orhan természetesen az állami üzemekben kell bevezetni, mert legyen eigy mintaműhteüy- amelyet odaállítuink a maerángazdaságOik elé, amely után igazodnia kell mindenkinek, amikor az üzemét hereu'dpizi. Ezekben a-* üzemekben rendezni kell a szociális mroblém.ákiat éw azután szigorú szankciókkal kéül büntetni aizokat. akik' nem tartanak léoést ezen állami üzemekkel, amelyekben ezek az intézkedések már be vannak vezetve. Az ipari szakmunkások utánpótlásiáíniak legfontosabb 'eszköze a tanonckér dés megoldása, amelyről elég sok szó hangzott már itt el. 1