Képviselőházi napló, 1939. XVIII. kötet • 1943. november 22. - 1943. december 9.

Ülésnapok - 1939-352

Az országgyűlés képviselőházának 352. háború mindenkitől lemondást követel, hanein igyekezzünk minden téren, mindenhol és min­denkor a válaszfalakat, még ha azok látszóla­gosak is, ledönteni és így egy sziklaszilárd belső frontot kiépíteni. (Helyeslés jobb felől.) T. Ház! Áthatva attól a gondolattól, ame­lyet a miniszterelnök úr szombati nagy beszé­dében hangoztatott, hogy ő, a kormánv és pártja egyedül a nagy magyar célokat szolgál­ják, hogy politikájuk alapi a a hit, a munka és a rend és politikai hitvallása az, hogy egyedül is örökké csak magyar, az irántuk táplált fci­zalomtól áthatva a felhatalmazási törvényja­vaslatot elfogadom. (Élénk éljenzés és tavs a .jobboldalon. A szónokot számosan üdvözlik.) Elnök: Szólásra következik? Thuránszky Pál jegyző: Koltai József! Elnök: Koltai József képviselő urat illeti a szó. Koltai József: T. Ház! Lindvaiy t. képvi­selőtársam beszédével igazán nagyon sokban egyetértek, de egyeit nem tudtam megér te üi. Tudniillik felteszi a kérdésit: vájjon először a bolsevizmust pusztítsuk-e el, vagy pedig az egyházakat támogassuk-e. Én, mint nemzeti sízociialistia,, a magam részéről először természe­tesen ia bolsevizmust, a nemzet legnagyobb el­lenségét pusztítom el, (Helyeslés a szélsőt al­olfdtdon.) mert ai többi mind már csak másod­harmadrendű kérdés^. Ez volna a megjegyzésem Lindvay képvi­selőtársaim beszédéire, amelynek egyébként igen sok részével egyetértek. Méltóztassanak megengedni, hogy bekap­csolódjam ai miiniisiziterelnök úr beszédébe és arról néhány szóval megemlékezzem. , Kálllay Miklós ' miniszterelnök úr 1 ei meg­ajánlási vita során tartott első beszédében* pártunknajk > pártnyilatkozatával 'kapcsolatban! elismerő nyilatkozatot tett. De ugyanakkor ugyanebben a beszédében a magyarországi szociáldemokratái pártot is elismerte) hazafias­nak. A miniszterelnök úrnak ezt a megállapí­tását, illetőleg elismerését, tekintettel arrai, hagy a szociáldemokrata párttal egyforma meg­ítélésben sohasem aíkairúnk szerepelni, a ma­gunlfe részéről udvariasain és köszönettel elhá­rítjuk. (Helyeslés «i szélsőbaloldalon.) A miniszterelnök úr beszédében a nyilas­kereisztes párt hivatalos pártnyilatkozatának leglényegesebb részét nem is érintette, tudni­illik azt., hoigy most, 25 évvel 1918 utáni ugyan­azok a« megoldatlanul maradt sorskérdések ne­hezednek nagy súllyal nemzetünk vállaira, m int amelyek az 1918. évi összeomlást előidéz­ték. Mi ezeknek >al problémáknak, eizieknek a sorskérdéseknek, tehát a földkérdésnek, a szo­ciálisi kérdésnek, a nemzetiségi kérdésnek és .ai zsidó-kérdésnek megoldása, nélkül nem isme­rünk! igaz magyar politikát. A mi megítélés sunk szerint igaz magyar politika csak az lehet, amely ezeket ai sorskérdéseket népi szel­lemben, meg is oldja. Elaélkül hiába* magyairko^ dik bárki, akármilyen szép bèszédlekhen is. T. Ház! A tárgyalási idő' rövidsége miatt nem volt módomban <ate iparügyi tárca költség­vetéséhez hozzászólni. Ezt az alkalmat haszná­lom fel tehát arrai. ho<ry egyes kérdésekéit' csak társadalmi szempontból vegyek bírálat alá. Nem akarók a részletekbe bocsátkozni, mert ez nem kimotodottPini az iparügyi tárca költ­ségvetése, de tekintettel arra. hogy ez nekem, mint munkásembernek siókkal jobban áll, mint ülése 1943, december 9-én, csütörtökön. 679 a politika,, épen- ebből a szempontból bírálom ezt a kérdést is. Hogy iparunk (korszerű és 'Versenyképes legyen, ahhoz nem elegendő az, hogy évről­évre; emeljük a költségvetés összegét, mert etz az összegszerűség, ezek a számok még nem adják meg azt a lehetőséget, hogy iparunk fejlett is legyen, öná.'ló is- legyen, mert az iparnak szélesfcedő részei azután, az árala­kulás, a személyi kiadások min'd felemésztik ezt a hatalmas összeget, úgy hogy az ipar fejilesiztésére ebből nem is. igém jut. Igaz, hogy aiz iparügyi miniszter^ úr azt 'mondta, hogy nemcsak az államnak, hanem a magánosoknak is bele kell kapcsolódmiok az; ipar fejleszté­séhei, de nagyon jól tudjuk, hogy a magáno­sok éppen esak addig fejlesztették az ipart, amíg érdekeik megkívánták, egy jottával sem tovább, mint ameddig befektetett tőkéik után a kamatokat megkapták. Addig fejlesztik, azon túl erre nincs» semmi sízükségük és nem is fejlesztik tovább. Dei ettől 'eltekintve', nekünk sokkal fonto­sahb az utánpótlás kérdése. A legfontosabb elsősorban aa, hogy legyen eliegen'dő s®ak­emberüink. szakmérnökünk, szakművezetőnk, legyen sok, de még annál is több jól szak­képzett és megelégedett sízakmunkásunik, mert ezek x biztosítékai annak, hogy iparunk való­ban fejlődőképes, f en ntartható és verseny­képes legyen. Ezek: föléhe mint irányító szer­vet, természetesen az irjiarügyi minisztériumot állítjuk, ahova szakképzett, nemfzeti érzésű. Protekciómentes. politikamentes ési születési kiváltság nélküli szakembereket kell állítani, mert a születési kiváltságok, amint látjuk, sohasem váltották be a hozzájuk fűzött remé­nyeket, mert aiz Aladárok esetleg csak súlyos­bították' a munkások helyzetét aizáltál, bogv ezeknek dotációját a munkásoktól vették el. (Gr. Serény? Miklós: A zsidó mérnököktől mentesíteni kell a magyar ipart!) 1 De hogy ezt elérhessük, hogy inarunk ver­senyképes, fejlett és önálló legyen, arra van szükség, hoa-y ezeknek a szakembereknek kép­zésére megfelelő szakiskolákat állítsunk fel, hogv megkapják a kellő szakok tatálst» amikor pedig onnan kikerülnek a síziakmába, becsü­letes polgári életet biztosítunk «zámiukra, hogy ezen keresztül családot is tudjanak ala­pítani és ne legyenek eil tel ve gondokkal, ame­lyek miatt meni tudlják képességüket teljes egészében 1 felhasználni a szakmában és- a nem­zet életében, mert ezefk a családi és anva'gi gondok mindig kisebbítik a munkáso'k szak­tudását és képességét. A szakmunkások Szociális, kulturális, egészségügyi és anyaei problémáit is rendezni kell. Ez nagyon sürgős, dé meg keli' jegyeiz­rmmi hogy ezt első«orhan természetesen az állami üzemekben kell bevezetni, mert legyen eigy mintaműhteüy- amelyet odaállítuink a maerángazdaságOik elé, amely után igazodnia kell mindenkinek, amikor az üzemét hereu'dpizi. Ezekben a-* üzemekben rendezni kell a szociális mroblém.ákiat éw azután szigorú szankciókkal kéül büntetni aizokat. akik' nem tartanak léoést ezen állami üzemekkel, amelyekben ezek az intézkedések már be vannak vezetve. Az ipari szakmunkások utánpótlásiáíniak legfontosabb 'eszköze a tanonckér dés meg­oldása, amelyről elég sok szó hangzott már itt el. 1

Next

/
Thumbnails
Contents