Képviselőházi napló, 1939. XVIII. kötet • 1943. november 22. - 1943. december 9.
Ülésnapok - 1939-352
Az országgyűlés képviselőházának 352. ülése 1943. évi december hó 9-én, csütörtökön, Tasnádi Nagy András, vitéz Tors Tibor és Krúdy Ferenc elnöklete alatt. Tárgyai: Elnöki előterjesztések. — Az 19-14. évi állami [költségvetésről~szóló törvényjavaslat. Hozzászóltak: vitéz Lindvay Nándor, Koltai József, Pápai István, Nagy László, Bogner József, Bajrsy-Zsilinszky Endre,- vitéz Patacsi Dénes, Rajniss Ferenc, Bencs Zoltán, Pándi Antal. — A legközelebbi ülés idejének és napirendjének ; megállapítása. Hozzászólt: Incze Antal és vitéz Imre dy. Béla. — Személyes kérdésben felszólalt : Csorba János. — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. A kormány résééről jelen 'óannah : vitéz Keresztes-Fischer Ferenc, vitéz Lukács Béla, Radocsay László ^Szinuei Merse Jenő, (Az ülés kezdődik délelőtt 10 óra 12 vérekor.) (Az elnöki széket vitéz Tors Tibor foglalja el.) Elnök: A t Ház ülését megnyitom. Az, ülés jegyzőkönyvének vezetésére Stziabó Gyula, a javaslatok mellett felszólalók jegyzésére Szeder János, a javaslatok ellen felszólalók jegyzésére pedig Thuránszky Pál jegyző urakat kérem fel. Áttérünk a napirendre, az 1944. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslat folytatólagos tárgyalására. (írom: 806, sz.) Szólásra következik? Thuránszky Pál jegyző: vitéz Lindvay Nándor! Elnök: vitéz Lindvay Nándor képviselő urat illeti a szó! vitéz Lindvay Nándor: T. Ház! A parlamenti szokás szerint belekapcsolódom az e vita során előttem, szólott Palló Imre igen t. képviselőtársam beszédébe. Mint a világhábonít végigküzdött tüzértiszt, örömmel és együttérzéssel hallgattam képviselőtársam megemlékezését Borbála napján, a tüzérség védőszentjének napján a dicső magyar tüzérségről és őszinte örömmel, bajtársi szeretettel csatlakozom az elhangzottakhoz. Képviselőtársunk azután a miniszterelnök úr szombati nagy teszedére tért ki és többek között a következőket mondotta (olvassa): »Azt is mondta a miniszterelnök úr, hogy nehé« időkben értsük meg egymást. A megértés alapja az őszinteség. Ha mi őszintén megnyilatkozunk, amikor bírálatainkat elmondjuk, elvárhatjuk, hogy ugyanolyan őszintén mondják meg rá a KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ XVIII. maguk mondókáját, de lehetőleg ne hangulati elemekre építsük azt.« Erre csak az lehet a válaszunk, a nélkül, hogy a miniszterelnök úr beszédének hatásáról beszélnénk, a nélkül, hogy annak bírálatába bocsátkoznánk, hogy talán a miniszterelnök úr készedének esY r hibája volt: az őszinteség?. Képviselőtársam beszédének további részében leginkább kultúrpolitikai kérdésekkei foglalkozott, majd kedvenc témájára, a üoleári iskolákra és az ezzel összefüggő kérdésekre tért át. Fejtegetéseit legnagyobb részben nekem is magamévá kell tennem, mert hiszen aaok a magyarj szellemi élet mindnyájunk által kívánt fejlődését akarják előmozdítani. De Palló Imre képviselőtársam, azt hiszem, amint beszédének utolsó mondatából is kivettem, a kultuszkormányaat politikájával és vezetésével meg van elégedve, mert hiszen a megajánlási »törvényjavaslatot csak azért nem fogadta el, mint mondotta, mivel a gazdasági kormányzat részéről nem látja biztosítva elgondolásait. T. Hiáiz! Minit a visszatért Délvidék egyik képviselője, de nemosiak én, haniean összes délvidéki képviselőtársaim! is, őszinte öröimmteí, meleg együttérzéssel) hallígaittuk a miniszterelnök} úr szombati nagyszabású 'beszédének különösen azt a részét 1 . amelyet az Erdétlyi Párt képviselőinek mlondott. Hiszen talán mi] tudjuk legjobban átérezni mindazon kérdések súlyát, amelyek az erdélyieket érintik, mert hiszen mi vagyunk a legkésőlbbl vissza/tért" része az orsizágnak, bennünk él még 'ltegeirőseblben^az elszakítás idejének minden fájdalmas érziése. Még fokozottabb mértéikiben érzem ia haisonmegpróbjáiltaiásolk árán! összekovácsolt össizetartozandóságot aa erdélyieiklkeil, mert mindjárt 93
