Képviselőházi napló, 1939. XVIII. kötet • 1943. november 22. - 1943. december 9.

Ülésnapok - 1939-351

Az országgyűlés képviselőházának 352. ülése 1943 december 4-én, szombaton. 653 elnök úr tud magasan a pártpolitikai szempontok fölé emelkedni, hanem: tudunk ezen az oldalion is. (Helyeslés.) Egyébként amit a magyar iparpolitikával kapcsolatban megállapított Gaal képviselőtársam, avval teljes mértékben azonosítjuk magunkat: ő sinics! megelégedve, mi sem vagyunk megelégedve mindazokkal, amiket felsorakoztatott. Amikor a képviselő úr az árkérdésekről beszélt, elfel'ejtettlö, hogy nálunk az árba mindig bele van kalkulálva az az egymillió zsidó, aki ebben az országban van. (Ügy van! Ügy van!) Ezt mindig tudomásul

1 kell vennünk. Az érdekképviseletek ellen mi is ugyanavval az erővel harcolunk és tiltakozunk az ellen, hogy a mfâigfyan iparpolitikában ezek érvényesüljenek. Igenis, jogosan követelhetjük ezzel szemben, hogy inkább azt a kisiparosságot! tessék bekapcsolni a magyar iparpolitikába, amely a magyar ipart hatalmassá tudta tenni és amelynek munkája révén születhetett meg a nagyipar. Egyebekben pedig csodálkoztunk azon a konzekvencián, illetőleg inkonzekvencián, amelyet megállapításaival szemben levont. T. Ház! Most pedig vissza kell térnem a miniszterelnök úr egyik-másik megállapítására. A miniszterelnök úr hivatkozott itt holmi hadicélt szolgáló milliókra, beszélt róluk és én meglehetősem aggódó szívvel és aggódó lélekkel vetem fel a kérdést és kérek megnyugtató, határozott választ, a hadicélok szolgálatára rendelt ••milliókkal kapcsolatban: igazre az, hogy december második felébeai a szénhiány miatt a hadiüzemek leállamak? (Iiicze Antal: Nagyon fontos kérdés, tessék válaszolni, igaz-e! — Nagy László: Kérünk választ!) Amikor itt állunk a szeretet ünneipe előtt, amikor minden családapa és gyermek ajándékkal akar kedveskedni annak, akihez a sizeretet lánca fűzi. akkor biztosítanunk kell a lehetőséget minden magyar dolgozónak arra, hogy ehhez megszerezhesse a pénzt, az anyagiakat. Nem szabad tehát elzárni tőlük azt a lehetőséget, hogy éppen karácsony előtt és karácsony hetében keresethez ne jussanak. De más szempontból is stzükséges ez, nem szociális szempontból, de termelési szempontból i

s

. Végtére háborúban vagyunk (Űüy van! a szélsiâr baloldalán.) és a pénzügyminiszter úr aizt mondotta, hogy a hábdrúriai a honvédségnek minden eszközt rendelkezésére bocsát. Nem háborús és nem miaigiyjar politika leállítaná aiz üzemeket, megállítani a termelés folytonosságát, aimiktor a nemzet létéről vagy nemlétéről dönt ez; a háború. (Ügy vom! e\ sizélsőbaioldak>n>) A miniszterelnök úrnak . egy másik megnyilatkozására is reflektálnom kell, amikor azt mondotta, hogy őt mintegy eltaszítottuk magunktól:. Mi tudomásul vesszük ezt. Tudomásul vesszük, hogy pártszövetségünk álláspontja és bírálata, amelyet vitéz Imrédy Béla nagyraíbecsült képviselőtársramk elmondott, taszítólag hatott rá. Méltóztassék megnyugvással tudomásul venni, hogy pártszövetségünk nem azért alakult és nem! azért mondott az elmúlt <eiszt!endőkbeni és fog mondani az.eljövendő időkiben bírálatot, hogy a mHnisaterelnök urat magunkhoz vo.nzz.uk

, de mint ahoigiyan a túlsó oldalon jóérzésű és jobboldali képviselőtagjait, minket is egyetlen cél vezet, a nemzeti közösség célja, a jövő magyarságának problémája és ezért mondjuk el bírálatainkat, nem pedig azért, hogy ezzel taszítsunk, vagy vontzzunk kormánytényezőket. (Helyeslés a ssélsobaíoiédlon.) T. Ház! Azt is mondta a miniszterelnök úr, hogy nehéz időkben értsük meg egymást. A megértés alapja aizi őszinteség. Ha mi őszintén megnyilatkozunk, amikor bírálatainkat etmioindjuk, elvárhatjuk, hogy ugyanilyen: őszintén mondják meg; rá a mfaguk mondókáját, de lehetőleg ne hangulati elemekre építsük

1 azotfcat. (He 'yfcslês' a ssélsőbuiÍplda>loni.) T. Ház! Most pedig szíeretniék visszaemlékezmi a> költség vetés vitájára és mdnt pedagógus arra a kérdésre szeretnék felelni, hogy mi az, amit egy képviselő ebben a Házban a költségvetés tárgyalása ^alkalmán ól tanulhatott. Mi megtanultuk például a miniszterelnöki tárca

1 költségvetésének tárgyalásai alkalmából, hogy a magyar nemzetiét a politikai síkon, ina már nem) vezetik. Vegyük tudomásul, hogy sodródunk valamerre és az élen állók időnként arrafelé mutogatnak, amerre azi áradat rohan, hogy irányító tekintélyük látszatát megmentsék. Másodszor megtanullhiattuk azt, hogy az emberek nem látják al zászlót:, nem érzik a magyar élet célját, s, nemcsak, hogy nincs miért lelkesedniök, hanelm még azt sem tudják, hogy mit kívánjanak, mire varjainak és meg tanultuk azt, hogy változnak az események és ugyamannak a miniszterelnöknek a megnyilatkozásai is. A belügyi tárca tárgyalásai alkalmával megtanultuk, hogy a miagylar politikai vonalvezetés bizonytalainsága a közigazgatásban is éreiz'teti hatását. A döntésektől, a határozott állásfoglalástól való idegenkedés az ügymenetet mérhetetlenül meglassítja, a közönséget elkeseríti. A már amúgy isi csökevényes bizalmat végképp megingatja és így ^laJssam-iassaii' a vezető apparátus és a közvélemény egyaránt belesüllyed a máröl-thiolnapna élés posványába. Fásult rezignáció lepi el az egész magyar politikai közgondolkodást és a problémáktól irtózás a kis magyar »elgondolás újra vidiámami tenyészik, mérgezi, 'fertőzi, ernyelszti ia lelkeket akkor, amikor talán holnap már a legnagyobb szükség lenne a hősi helytállás szellemére. Megtanultuk azt a fából vaskarikát, hogy az egyforma mértékkel mérés áz't jelenti, hogy erosebb mértékkel mérjük a felfelé mlenő pártokat és •pyengébbel a hanyatló pártolkat. A belügyminiszter úr gyakorliatában ez som felel meg a tényeknek. A belügyi tárcával kapcsolatban reflektálnom kelil a miniszter úr egyik megállapítására, amelyet iar zsidó beözönléssel kapcsolatban tett. Szeretném felhívni a figyelmet néhány zsidó nevére, akiket ól talán még P. K

; elhök korából nagyon jól ismert iái pénzügyi világból. Ezek Jakubovics Jenő, Adler Jenő és egy Balogh nevezetű zsidó sibeir. akik: a keresztény magyar pénzügyi világ beköszöntése -alkalmávad, amikor meglehetősen csúnya pénzügyi machinációkat folytattak és érezték, hogy meleg lábúk alatt a talaj, elmenekültek ebből az országból és ma ismét mieg jelentek. Most, amikor már Németor

szágból ég a németek által megszállt holland területről, ahol internálva voltak, kiutasították őket. menlevelet kiapnjaík, lakhatási engedélyt, beszállási engedélyt kapmalk Budapesten és ugyanakkor a magyar faluból és vidékről feltörői embereknek, munkásoknak nem adnak a főváros-