Képviselőházi napló, 1939. XVIII. kötet • 1943. november 22. - 1943. december 9.

Ülésnapok - 1939-351

Az országgyűlés képviselőházának 351. dokumentumára» hogy ez a kontinuitás nincs meg. Nincs» meg, mert a dák földről, Dáciából kivonuló rómaiak lementek Moésiába- a római birodalommak határai délre eltolódtak. A Moé­siába levonuló rómaiak uralma közölt 170 esz­tendős hiátus van; olyan, hiátus., amelyet sem­miféle mieisiterkedés'sel sem tudnak .eltüntetni. fÚgy. van! Ügy van!) Ez, a hiátus igazolja a. z t hogy azon ai terület en, Erdély területén nem voltak a rómaiaknak olyan leszármazottjai. akiktől ők magukat származtathatnák. T. Ház! Amikor Eománia mint állam, a fe­jedéi eimségeki után megalakulhatott, akkor a román tudósok és elsősorban Jorga professzor, megkeresték azt az. elméletet, amely legalkal­masabb arra, hogy ebből a népségből, ebből a söpredék népből államot és ennek történelmet kovácsoljanak. Kisajátították maguknak egé­szein egyszerűen a világ legszebb történelmét, a római történelmet és kinevezték ma­gukat románoknak. Mi nem állunk vi­tába a román professzorokkal, nekünk tu­dósaink vannak, akik elvégzik a maguk dolgát. Mi csak azt mondjuk, hogy ez a 22 esztendő ebből a. román elméletből nem hagyott semmi más nyomot Észak-Erdélyben, az északi falvakban, a magyarlakta területen, mint egy görögkeleti és gör. kai román temp­lomot, nem hagyott mást ott, mint két üres» szó­széket. Két templomot, amelyet a magyarság, a székely lakosság pénzéből, saját ma,ga fuvarai­val, saját maga verejtékével és két kezével építtetett, del a két templom mellett nem ma­"radt egyetlen román semi. Most, amikor ez az impérium megszűnt, nem maradt híve sem ezeknek a templomknak. Minden népnek megvan az a joga, hogy történelmét úgy magyarázza, ahogyan í;kar,ia. Kijelentem, hogy ez a terület, Erdély, annak dacára, hogy különösen a XVI. és XVIT. szá­zadtól kezdve a románok, az erdélyi fejedelem­ség megszűnése után, de az előtt is, kenézeik vezetése alatt beszivárogtak Erdély magyar földijére, magyar maradt. Annak dacára, hogy hovatovább mind többen és többen voltak, mert a romám vajdák üldözése és a törökök nyomása elől tömegesen el kellett meneküljenek. Sajnos, voltak, akik meggondolatlanságtól szállást ad­tak tfiekik é\? t voltak olyam földesurak, akik be­hívták őket, nem látva előre azt a hibát, ame­lyet befogadásukkal elkövettek. Ezek a földes urak a székelységet, amely nem volt zsellér, amely nem volt szolga és jobbágy, mint ilyet nem tudták nagybirtokaikon alkalmazni, a székely nem állott jobbágysorta, tehát utána kellett nekik nézniök, hogy munkáskéz legyen. Munkáskéznek pedig alkalmasnak mutatkozott az a románság, amely igénytelenségében és mostolha sorsában ott egy jobb hazát talált. (Úgy van! Úgy van!) A XVII. 4 XVT1I. század kapcsán, külö­nösen Mária Terézia és II. József idejében, de már a török hódoltság megszűnése után is az üres területek kínálkoztak a telepítésre és azt a földet, amelyet a Hunyadiak védelmeztek, azt az Erdélyt és azt a Szerémséget, amelv szín­tiszta magyar volt, (Igaz! Ügy van! fobbfelöl.) lassan megtöltötte a román söpredék, s most vindikálja magának ezen a címen, de minden más címen, a dákoromán származás címén is a josrot. bogy e% a föld az övé. T. Ház! Meg kell emlékeznem Mihály vajdia 21 napos uralmáról is. Mihály vajdát az ülése 1943 december 4-én, szombaton. 657 erdélyi magyarok, a Báthoriak idejében hív­ták be, hogy a maguk vallási és egyéb küzdel­medben segítségül legyen. A székelyek alkot­mányuk védelmében, a BáthoTíak ákal veszé­lyeztetett ősrégi székely alkotmány védelmére hivták be seregét, amelyben ott valtak maguk a székelyek is. Mikor Mihály vajda arra vete­medett, hogy moldovai uralmat kiterjessze Er­délyre és román birodalmat akart itt alapítani, a székelyek voltak azok, akik Tor dán a vajdát, aki szabadságukra tört, maguk végezték ki 21. napos uralma után. Ez a 21 napos uralom hány­szor szerepelt 22' esztendős elnyomottságunk alatt, hányszor] szerepelt mint jogcím arra, hogy Erdélyt tőlünk elvegyék és magukénak tudják! Ma, amikor a miniszterelnök úr felszóla­lásából hallottuk, hogy a magyar nép egyeteme — hiszen a leghitesebib helyről kaptuk a meg­nyugtatást — hogyan gondolkozik Erdély föld­jéről és azokról, akik ott laknak, és hogyan gondolkozik a magyar nép Erdély magyarságá­ról, a könny a szemünkbe szökött és mélységes hálával megköszönjük a kormánynak, főleg a miniszterelnök úrnak ezeket a szavait, amelye­ket hozzánk adresszált s amelyekben azt mon­dotta, hogy mondjuk meg: »minden magyar szív érettük dobog, (Hosszantartó taps.) min­den magyar lélek Erdélyre, gondol, mondjuk meg nemcsak, otthon Észak-Erdélyben, hanem üzenjük meg a idélerdélyieknek is.« Ez nekünk teljes gajancia arra, hogy ez a föld nem lehet soha más, mint magyar, mint ahogy magyar volt mindig. (Lelkes taps.) Erdély nem lehet másé, mint Magyarországé, mint ahogy volt. a Szent Korona területe. (Ügy van! tfgy van!) (Az elnöki széket Krúdy Ferenc foglalja el!) T. Ház ! íme a veszedelem, amely emineín­ter, ezekben az órákban is olyan pneigriánsan jelentkezik? Kérdeziem azonban, nincs-e nekünk és a történelem folyamán nem volt-e elég vesze­delmünk 1 ? Kérdezem, hogy a román fenyegetés, a gyulafehérvári 25 esztendős jubileum az egyetlen, amely minkéit óv és int arra, hogy öntudatosak legyünk, faow erősek legyünk, hogy készen legyünk és kötelességünket! teljesít­sük? Ez az egyetlen? Minden magyar ember, minden gondolkozó koponyaja ennek az ország­nak tudja, hogy nem. Mi az okia azonban annak, hogy ©z a meg­fogyiaitkozott^ ma^yarsíá.g mégi;--/ fen,n tudta ma­gát tartani és a legnagyobb törtiéineti krízisek kapósán át tudta életét, magyarságát! men­teni? Valami őserő, az az őserő- amelyet Ázsiá­ból magával hozott, az a szervező erő. amely Álmostól Árpádig. Árpádtól Szénit Istvánig, a szent királyoktól Szent Lászlóig, amely azután a netm Árpádházi királyoknál is mint' magyar hagyomány: Nagy Lajosnál, Mátyás királynál, végig az erdélyi fejedelmeknél olyani hatalma­san megnyilatkozik, amely a népet feltudta ruházni újra azokkal az erényeivel, amelyeket agykor magává! hozott és azokban az erényei­ben) na'ggyá tudta tenni. Ez az őserő az a szei '­vezettség, amellyel az ázsiai küzdelmek során. azután, a bessenyők nyomása so : rán . bejött Európába és európai országot tudott magának alapítani ott aizon a területen, almiejy terület­nek nem volt tartósan; soha egy nép szállása, ahol egyetlen egy nép sem tudott soha. cfe söVi országot alapfeni. Ttt a népek útjának keresz.-

Next

/
Thumbnails
Contents