Képviselőházi napló, 1939. XVIII. kötet • 1943. november 22. - 1943. december 9.
Ülésnapok - 1939-351
658 Az országgyűlés képviselőházának S51. teződésében alapított országot, azon a területem, amelyeit északkeletről jövő tatárseregeik puszii tojttak, mikor Dsingisz kán kiadta azt a páran esőt, amelyet a kínai muzeumok ma is őriznek, bogy 14 nemzet országait foglalják el, öt tatárhadsereget küldött Európa ellen. Az egyiknek vezetője Batu kán volt, akinek meghagyta. hogy foglalja el a magyaroknak ta területet és menjen Németország ellem. A magyar nép abban az időben, akkor, amikor a menekülő orosz hercegek az ország területére jöttek, menekülési köziben,,nem vialt egységes. Hiába hordoztatta körül az ország' királya a véres kardot,. nem- hallgattak rá. Az oligarchák, a maguk területén függetlenné alkarták magukat temni, nem. hallották me&* a hívó szót, nem értetitek meg a veszedelmet. Julián már hírt hozott a pápának, jelentést tett erről a veszedelemről és figyelmeztette Európát; jaj nekteík, mert Dsingisz kán; parancsában benne van, hogy pusztítsák el ezt a 14 országot, köztük Magyarországot, Nemeit or szagot és a római birodalmat is. A magyarság kiheverte a Muhi-pusztát-is. Elpusztult, elgyengült, elkoldusodott, de íme a magyar őserő: regenerálódott és újra felemelkedeti Vagy nem volt a magyarságnak Mohácsa, ahol — mint a történelem kapcsán mindig — az volt a veszed elem 'újra, hogy széthúzott 1 ? Ha elolva&suk Szathmárinak, a király káplánjának memoárjait- feljegyzéseit ezekről az időkről, megállapíthatjuk, hogy Mohács előtt is a széthúzás, a főurak egymással való torzsalkodása, az oirszág közvéleményének megoszlása okozta a hajt. Felemelkedtünk újra, mert a magunkkal hozott őserő újra tudta ezt a népet regenerálni és fel tudttia megint arra a polcra emelni, amely polcon Európa, önrnaga és a keresz-. ténység védelmében mindig teljesíteni tudta feladatát. Ha most nézzük a világ képét, ha szétnézünk és hozzámérjük a mi geopolitikai heilyzetünket, szomorúan kell megállapítanunk, hogy sokkal nagyobb erők csatáznak, sokkal nagyobb erők ütköznek, mintsem hogy ezekben a harcokban: — amint a történelem folyamán és kapcsán oly sokszor tettük — önmagunk vehessük fel a harcot és teljesíthessük azt a feladatot, amely Európa védelmét is jelenti. Az erők. el tolódtak, a mi vérzivataros ezer esztendőnk, ahol mindig a magyarnak kellett a legnagyobb véráldozatot hoznia, a nemzetet .legyengítette. ,, A Magna Charta és az Aranybulla idejében Anglia és Magyarország lakosainak száma egyforma volt. (Zaj a szelsőbaloldaön. — Eüy hang jobbfe öl: Négy és feimi.hó!) A számokról nem fogok vitatkozni, de tudom, hogy körülbelül egyforma volt. - A számok azóta eltolódtak. Ezek a számok igazolják azt, hogy íme egy nép, ha kedvező körülményeik között a splendid isolation boldogságában, egy szigeten él megtámadhatatlanul, — hiszen 900 esztendőn keresztül nem tette még idegen ellenség oda a lábát — ott elszaporodván, okos gazdasági politikával felerősödve, világhatalommá nőheti ki magát. Viszont ez a nép Mátyás, Szent László, Nagy Lajos korában volt olyan hatalmas, hogy feladatának teljesítésere egyedül is képes volt. Hiszen Nagy Lajosról mondják. ülése 1943 december 4-én, szombaton. hogy három tenger mosta birodalmának partjait. A Kárpátokon belül európai hivatást teljesíthetett. Ha tehát azt akarjuk, hogy ezt a feladatunkat, a múlt történelméhez méltóan, de hivatásunk és Önmagunk iránti parancsból továbbra is teljesíthessük, kötelességünk, hogy önmagunk között szétnézzünk, megnézzük a magunk házatáját, hogy a felemelkedés után bekövetkezett: elmaradottságból, legyengü léből milyen út vezet ki*? Úgy vezet ki út ha eirényeinket megbecsüljük, ha önmagunkat megszervezzük,, ha jól gazdálkodunk, ha a tudományban előbbre megyünk. Kiragadom 3 szót, hogy tudományban, hiszen aizt mondja a költő, hogy elpusztul az a nép, ameily tudomány nélkül való. Igen* a tudósok- a tudomány pionírjai, a gazdasági életnek legelső .harcosai és azoknak nyomán születik a gazdasági erőÉn ezzel a gazdasági erővel szeretnék •most. a felhatalmazási vita kapcsán részletesebben foglalkozni, mert lígy látom, hogy egészséges gazdasági politika, egészséges gazdasági koncepció, egészséges kormányzati koncepció nélkül egy nép fel nem emelkedhet. Ahhoz, hogy több magyar legyen ezen a földön, ahhoz, hogy már lélekszámával is domináns eleme legyen Európának, ahhoz, hogy gazdasági ereje legyen. ahhoz, hogy haditechnikánk újra elérhesse azt a fokot, amellyel rendelkezett annakidején, amikor ezt a földet elfoglalta, ahhoz, hogy biztosítani tudjuk azt, hogy ne seperhessen végig ezen a keresztúton minden nagy ellenség rajtunk, jobban, bölcsebben, okosabban kell gazdálkodnunk. Jobban és okosabban azért, hogy annak eredményét minél hamarább lássuk. (Helyes é?.) Bizonyos gazdasági rendszer mellett bizonyos területen csak bizonyos lélekszámú nép lakhatik. Ha egy nép alacsony gazdasági rendszerben él, ha állandóan őstermeléssel foglalkozik, az őstermelés nem tesz lehetővé azon a területin, egy falu. esetleg egy megye területén belül több lakosságszámot, .mint amennyi adva van, A felesleg arról a földről, a faluból el kell vándoroljon, el kell menjen a városok felé, vagy -— amint a magyar mul( nagyon keservesen igazolja — külföldre és a világ minden sarkába kell levándorolnia. Ezer és ezerszámra vándorolt el. A Volga mentére, a Kaukázusba is ezrével mentek ki s Moldovába állandóan özönlött a drága székely vér. Moldova a magyarság legnagyobb temetője. Aki nem tudja, a történelmet lapozgassa át és ke servesen fog meggyőződni az általain hangoztatott igazságról. Moldova tulajdonképpen nem is volt soha román. Atelközi magyarságnak a telepe volt ez a föld. Mia is él ott egy része annak az atelközi magyarságnak, amely a Káripátokon át a Dnyeszterig, a Dnyeszter partjától vissza a Szeret medréig mindenütt ezeket a telepeket lakta. Ezek az úgynevezett sziszegő csángók,, akik nein a székely- vagy magyar nyelvjárást beszélik, hanem egy sziszegő tájszólást. Még mindig megtaláljuk és ha szétnézünk ezen a területen, szomorúan tapasztaljuk,, hogy százával állnak községek, ín láthatók nyomok, melyek beigazolják, hogy ez a föld valamikor magyar volt. Hiszen 1864-ben nem ezeraa területen, hanein délebbre, Brassótól, a Bodza-szorostól lefelé egy egész vármegye volt, amelyet maguk a
