Képviselőházi napló, 1939. XVIII. kötet • 1943. november 22. - 1943. december 9.
Ülésnapok - 1939-351
64G Az országgyűlés képviselőházának 351. ülése 1943 december 4-én, szombaton. a sok kis postásnak a megélhetési színvonala, vagy annak a sok kis tisztviselőnek az életkörülménye? (Palló Imre: Vagy a tanítóké és tanároké?) Erre nem akarok kiterjeszkedni, mert erről rengeteget lehetne beszélni. Itt bizonyára nem annyira a beállítottság és a gondolat hiányáról van szó, hanem a megcsontosodott és megkövesedett jogszabályok és táblázatok megváltoztatásáról, (Taps a szélsőbal' oldalon.) tehát a cselekvőerő szükségességéről. (Hajniss Ferenc: Hogy az jog legyen és ne adomány!) A miniszterelnök úr foglalkozott a zsidóbirtokok kérdésével is és egy összefoglaló jellegű kimutatást olvasott fel és tett le a Ház asztalára. (Tószt László: Részletes indokolással!) A részletes indokokat is hallottuk. En itt< csak minden félreértés és tévedés elkerülése Végett hangsúlyozom, hogy a mi kívánságunk oda tendál, hogy áttekintést akarunk szerezni ós nincs itt alapvető és mindenáron való bizalmatlanságról szó, hanem arról, hogy a törvényhozónak joga és kötelessége, hogy teljesen tájékozódhassák ezekben .a kérdésekben. Ezt a teljes tájékozottságot pedig csak úgy és olyanformán tudjuk megszerezni, ha az adatok tényleg évről-évre a Ház asztalára kerülnek. A zárszámadást pedig (vitéz Imrédy Béla: Késik egy évig!) nem találnám nagyon praktikus megoldásnak, mert a zárszámadás természetesen késéssel jelenik meg, hanem arról van szó, hogy a minden év folyamán juttatott birtokokra vonatkozó adatokat idehelyezzék a Ház asztalára, nem summárisan, hanem névjegyzék formájában. (Eqy hana a széjÈpbàloldalon: Ezen van n hangsúly! — Palló Imre: A szolnoki oolffarmester! — Kállay Miklós miniszterelnök: Névszeri nt benne van az az egy. aki az én miniszter elnökségem alatt jutttatásban részesült! — vite'*: Imrértv Béla: Nem vagyunk kicsin veseM — Börcs János: Nem akarunk minden körülmények között kákán csomót keresni!) A miniszterelnök úr így szólt többek között Imrédy Béla beszédével kapcsolatosan (olvassa): »En nem mondtam volna aßt a kijelentést sem, amelyet a t. vezérszónok úr tett a német, vagyis a porosz csizmáról, de nem beszéltem volna a Kassára bevonuló magyar honvéd bakancsáról sem.«.(Tószt László: Csak idézet volt!) Bizonyára nem szándék nélkül mondotta. T. Ház!' En végigolvastam a miniszterelnök úrnak most Kassán elmondott beszédét. Emelkedett szellemű beszéd volt s az én lelkemben az az ünnepség természetszerűleg rendkívül rezonált elFi énben nekünkl északi visszacsatolt magyaroknak valahogy bátortalannak tűnt fel a miniszterelnök úr beszédének az a mondata, amely úgy szólt, hogy »Nem akarunk senkit provokálni, amikor Kassán ünnepelünk«. T. Ház! Mi Kassát valahogyan máskép tanultuk meg ismerni és mi Kassát nem a béke városának láttuk, mi nem azért zarándokoltunk el a nagy magyar fejedelem sírjához, hogy mi ott pacifista gondolatokban ringassuk el magunkat. (Oláh György: Benessel szemben!) Mi bennünk ólt Kassa városának az a múltja, amely vértanúkat adott, amikor szabadságharcos fejedelmek szállása volt Kassa és éltek azok a mártírok is, akik a csehszlovák reputlika impériuma alatt ontották ki Kassán a 'vérüket, és mi azért mentünk el Kassára, hogy harci öntudatot szívjunk magunkba, ellenálló, kemény nemzeti öntudatunkat erősítsük meg. Engedelmet kérek, az, hogy valaki egy ünnepen milyen beszédet mond, bizonyos mértékben talán érzelmi skála kérdése is, de lehet politikai megfontolás és meggondolás kérdése is. (Egy hang jobb felől: Mint miniszterelnök beszélt!) Én azonban úgy éreztem és velem együtt számos felvidéki 'bajtársam, hogy bátrabb, keményebb hang ma Benes aspirációival szemben indokoltabb lett volna. (Úgy van! Ügy van! Élénk taps a szélsőbaloldalon. — R. Vozáry Aladár: Nagyon jó volt ez Krakkóval szemJben! — Palló Imre: Ha hallgattál volna, bölcs maradtál volna!) Legyen szabad a miniszterelnök úr megállapításávaL kapcsolatban egy egészen őszinte kérdést is feltennem, mert beszédében hiányoljuk az erre ivonatkozó megállapítást, sőt inkább azt olvassuk ki belőle, hogy a miniszterelnök űr beállítottsága ebben a kérdésben talán inkább pozitív értelmű, a szó hátrányos értelmében. Vájjon elfér-e a miniszterelnök úr politikai gondolatában kifejezésre jutó politikai egységben a szociáldemokrata és kisgazda koalíció, (Ügy van! a szélsőbaloldalon. — Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Ezt nem revideálta! Nem említette!) amely nyilvánvalóan a történelmi tudatunk alapján vezetett külpolitikai beállítottságunkat negálja, amely honvédelmi politikánknak is tagadója. (Úgy van! a szélsőbaloldalon. — Incze Antal: Itt a Házban is! Nyíltan!) ! A miniszterelnök űr az összeférhetlenség kérdésében is leszögezte álláspontját, mondván azt, hogy ezt a tönvényt még ennek a Háznak meg kell alkotnia. Mi nagyon szívesen vesszük, hogy ez a Ház a maga munkájának folyamán meg fogja tudni alkotni az összeférhetlenség törivényét, ennek a kérdésnek' jelenlegi kezelése azonban véerMenül kevés derűlátást kölcsönöz nekünk. (Felkiáltások fabbfelől: Megmondta!) T. Képviselőház! Legyen szabad most egv másik momentumra egészen határozottan rávilásrítanqm és a nacionalista magyar álláspontot kifejezésre juttatnom és engedjen meg a miniszterelnök űr, ne minősítse a probléma kisajátításának következő mondatomat. A baloMali ellenzék részéről elhangzott •nem; is egyszer ennek a vitának folyamán az a meerállapít.ás. hogy mi ebbe a háborúba vialahoffypin a Ikotm árny ellenes körülmények között .sodródtunk beTe. ÍZn.4 a szélsőbal 7 oldalon. — O'fáh Györiry: És érdekünk ellenére! — Egy hanla a szélftőU'lIfddnft&rt: És az mért itt ül a képviselőházban ilyen: kijelenté^ uMn!) Minden történelemhamisítás megaíkiaidályo'zása céljából hadd állapítsam itt meg, hogy ierenis a Bácska visszafoglaláisáwak, a baranyai^ hárOmísziög visszafoglalásainak, a MutfatkÖz visszafogllaláeánaík bejelentése idejében;, valamint az Oroszorstzágnak! «zélé hadüzenet bejelentése idején és 1 az Amerikai Egyesült Államokkal és Angliáival vallió diplomiáiciai összeköttetés megszakításai és a hadüzenet tudoniá&uiladásának időponjtijábani az államfő, az országgyűlés és a kormány álláspont jia egyöntetű és azonos volt. (Ügy van! Ügy vjn 1 ! — ÉlénU taps u széVsőbafloldalow. — Szöllősi "Jenő: Es ia magyar közvéleményé is! —
