Képviselőházi napló, 1939. XVIII. kötet • 1943. november 22. - 1943. december 9.
Ülésnapok - 1939-351
t Az országgyűlés képviselőházának 351, ülése 1943 december 4-én, szombaton. 641 dalon. — Czermann Antal: A gyűlölet ünnepe!) Erős irredenta beszédeket mondtak, kritizálták az általak kért és elfogadott bécsi döntést, ismétlem aa általuk kért és elfoga'dott bécsi döntesti. (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon.) Éa csak azt csodálom, hogyan kritizálhat valaki valamit, amikor kapott, mert hiszen Délerdélyt a bécsi döntéssel kapták meg. (Ügy van! Ügy vun.f a jobboldalom.) Ezeket a beszédeket, amennyiben f sértőek nem voltak, bizonyos politikai megértéssel nézhetem. Azonban a történelemhamisításnak az az áradata, ami úgynevezett tudományos alapon odaát megindul, a sötétben félelmében: éneklő gyermek benyomását teszi rám. (Ügy van! ügy van! Élénk helyeslés és tans a .jobboldalon esß középen.) Kérem az Erdélyi Párt kénviselőit, mondják meg otthon és ha lehet, kiáltsák át túlra, hogy minden magyar szív. mint egy emberé, értük dobog, az északerdélyiekért. akikkel Örökre összeforrtunk és a délerdélyiekért, akiknek létéért, magyarságáért dolgozni kötelességünk és feladatunk. (Hosszantartó élénk éljenzés és taps a Ház minden oldalán. — A Ház tagjai fe állanak. — Bajcsy-Zsilinszky Endre: ßg) amiről soha.se fogunk lemondani!) Ezeket tartottam kiemelendőnek az Erdélyi Párt szónokainak szavaiból és szerettem volna, ha minden párt és minden, újság — ez különben egyet kivéve meg is történt — ezt hangsúlyoz? a ki, nem pedig csak azokat a társa dalom-politikai megállapításokat, amelyekben, nem kétséges, 'mindnyájan egyformán gondoikozunk. Többen szóvátették, de ha nem tették volna szóvá, mégis szándékom volt erről beszélni, a törvényhozói összeférheti en ség kérdését. (Halljuk! Halljuk! a jobbo'da'-on.),\még pedig a.zért, mert az összeférhetlenségi kérdésről változatlanul az a felfogásom, amit a tavalyi appropriációs beszédemben kifejtettem, hogy tudniillik ennek a kérdésnek döntő fontosságot tulajdonítok a magyar törvényhozás hivatásszerinti működése, a magyar közélet tisztasága és általában a magyar alkotmányostság tekintélyének megőrzése szempontjából. Sajnos., az új összeférhetlenségi törvények bizottsági úton való előkészítése, illetve kidolgozásia, úgy látszik, holtpontra jutott, mivel a két Ház által a törvényjavaslat kidolgozására kiküldött két bizottság felfogása közt éppen az egyes alapelvek tekintetében olyan: lényeges különbség volt konstatálható, hogy nem sok reménnyel és lehetőséggel kecsegtetett egy olyan törvényjavaslat előterjesztése és elfogadása, amely mindkét bizottság közmegegyezésével találkozik. Ez a körülmény azonban nem odázhatja el ennek £Z én. felfogásom, szerint is feltétlenül és múlhatatlanul megoldandó problémának tető aláhozását^ (Helyeslés a jubbo) dalon.) Miért is 1 a' kormány, akként határozott, hogy most már ő mag« ve^zi kezébe a kezdeményezést (Helyes és v jobboldalon.) és' a legrövidebb idő alatt, de mindenesetre még a jelenlegi parlamenti ciklus lejárta előtt, a törvényalkotás rendes útján maga, fogja berivujtanj a törvémyhozói össz-eférhetlenség újabb szabályozására vonatkozó törvényjavaslatot. ('Élénk helyeslés és taps a Ház minden oldalán.) Méltóztatik látni, hogy magamra vállalom a. felelősséget és a kezdeményezést ebben a dologban. Talán mondanom sem kell, hogy a törvényjavaslat előkészítésénél, amely egyébként máris komoly stádiumban van, megfelelően fogjuk gyümölcsöztetni azt a rendkívül értékes anyagot, amelyet a.két parlamenti bizottság vitája produkált. T. Képviselőház! A vitából végül — csak azért, hogy ebből néhány rövid mondattal konzekvenciát vonjak le — még két tételt akarok kiemelni és azzal külön foglalkozni. Az egyik a reformpolitika, a másik a szociális haladás sokat hangoztatott kérdése. Szükséges az egyik is, a másik is, sőt nem is kerülhető el egyik sem. A mai nagy történelmi idők ineg is hozzák mind a kettőt, akár akarja valaki, akár nem akarja. Abban is egyek vagyuuk, hogy ma tökéletesen végrehajtani sok minden oknál fogva nem lehet. Nyugodtan mondhatjuk azonban, hogy a magyar kormányok nem mulasztottak el egy alkalmat sem, hogy a mai nehéz időkben ezen a téren a lehetséges lépéseket és intézkedéseket mind megtegyék, mint ahogyan bátor voltam már rámutatni egyes konkrét intézkedésekre, amelyek országunkban — talán nálunk egyedülállóan — folyamatban, vannak és amelyeknek hangoztatásától- programmátételétől pártom igazán nem zárkózott el, mert hiszen tudomásul vette, j&zt a bejelentést, melyet tavaszi beszédemben tettem, hogy nekünk a szociális törvényhozás kódexét kell megalkotnunk. Ennek — elismerem — talán csekély, de gyakorlatilag harznos lépése volt az, hogy az igazságügyminiszter úr az eddig hozott szociális törvényeinket összefoglalta. (Ügy van! Ügy van! jobbfelől.) Ezt letagadni, — méltóztassék megengedni, hogy ebben nagyon kategorikus legyek — ezt el nem ismerni, ennek az ellenkezőjét állítani: ez az igazi destrukeiő, ez a nemzet egységének megbontása, ez: hazafiatlanság. (Elénk helyeslés és taps a jobb- és baloldalon.) Tudom, hogy mindez kevés, nem átfogó, nem jelent még új világot. De olyat hirdetni, amit megvalósítani a mai körülmények között nem lehet, nem a reformok, nem a szociális felépítés, nem a Jobb jövő előkészítése, hanem a forradalomé. (Ügy van! Ügy van! — Taps a jobboldalon és a középen.) Lehet, hogy egyesek, pártok ezzel akarják magukat átmenteni. Am tegyék. Én mást nem vállalhatok, mint hogy nemzetemet, népemet elvezessem oda és addig, amikor saját elhatározásából, a saját maga akarata szerint majd dönteni és ^ határozni tud a saját sorsáról. (Helyeslés jobbfelől,) Az előkészítés, az előmunkálat folyik. Be nem őszinte az, aki nem mondja meg, hpgy mindez gyakran légüres térben^mozog, mindaddig, amíg a mai szörnyű időkből, rombolásokból, amiknek hirét most is mindennap megdöbbenve halljuk, a nemzet révbe nem jut- Ehhez pedig hit, munka és rend, katona és magyar politika kell. (Elénk helyeslés és taps^ a jobboldalon és a középen.) Ezt munkálom, ezért kérem a megajánlás elfogadását, a határozati javaslatok elutasítását. (Hosszantartó ^ lelkes éljenzés és taps a, jobboldalon és a közénen. — A szónokot számosan üdvözlik.) Elnök: Az ülést 5 percre felfüggesztem. (Szünet uán.) Elnök: Az ülést újból megnyitom. Folytatjuk a napirenden, lévő javaslat tárgyalását. Szólásra következik? Nyilas Ferenc jegyző: vitéz Jaross Andor!
