Képviselőházi napló, 1939. XVIII. kötet • 1943. november 22. - 1943. december 9.

Ülésnapok - 1939-351

640 Az országgyűlés képviselőházának 3S1. tait papírra vetni s memorandnmpt - beadni a mindenkori miniszterelnökhöz joga van. Ebből azonban kettő következik. Amint beadta , a memorandumot a miniszterelnöknek, az már nem az ő r kizárólagos diszpozíciója alá tartozik. (Ügy vari! Ügy van! jobbfelől.) Amint egyszer egy bizalmas természetű feljegyzést, a felelős kormányelnöknek átadok, annak könnyelmű és meggondolatlan publikálása veszélyt rejthet az országra, (Ügy van! Ügy van! 'jobbfelől.) magában az ilyen eljárásban pedig az inkorrektség tényálladéki elemei feltalálhatók. (Ügy van! Ügy van! — Taps a jobboldalon.)Nemzeti kisebbségeink képviselői isi -'felszólaltak. Köszönöm nekik azt a loyalis és magyar hangot, amellyel itt,a Házban az országgyűlés és az ország teljes nyilvánossága előtt hitvallást tettek magyar hűségükről, a magyar munkában résztvenni akarásukról. Ha esetleg vannak köztünk kisebb eltérések, vagy vannak a dolgok praktikumában súrlódások, ilyen atmoszféra mellett azoknak orvoslása könnyű lesz, míg másik atmoszférába azt hiszem, teljesen lehetetlen volna. (Ügy van! Ügy van! jobb felől.) Az ellenzék t. felszólalói után, pártom képviselőinek felszólalásaival is foglalkozom. Pártom vezérszónokai: Laky Dezső, Donath György és Mezey Lajos (Élénk éljenzés.) remdkivül értékes fejtegetésekben, mindig tárgyilagos hangon, mindig a dolog lényegénél maradva, úgyszólván tartózkodva és ' elkerülve azokat a kérdéseket, amelyek ellentéteket vált hattok volna ki, (Ügy van! Jjgy van! jobb felől.) - foglalkoztak, az appropriációs vita anyagával. Köszönetet mondok eizért a nagy munkájukért és kérem pártomat is, járuljon hozzá a köszönetemhez. (Helyeslés jobbfelől.) Köszönetemet fejezem ki mindazoknak a képvilselőtársaimnak is, akik pártom részéről ebben az elliáng zottvitában resztvettek. (Éljenzés jobbfelől.) •. Vitába szállok itt az ellenzék egyik t, fel «zólalójának azzal az állításával, hogy es a parlament (megmerevedett. Méltóztassék fellapozni e parlament költségvetési és appropriációs vitáit tartalmazó naplókati én megelégedéssel, megnyugvással állapítom meg, hogy éppen ellenkezően áll a dolog, nívóban munkakedvben, érdeklődésben határozott emelkedés van. (Űffy V.an! jobbfelől.) Ezt az értékemelkedést a magyar parlamentarizmusnak, amely a magyar alkotmány nafc mindnyájunk «aívéhez legjobban hozzánőtt alkotása, megköszönöm mindenkinek, ellenzéken ;•' és kormánypárton egyaránt, aki ehhez az értékgyarapodáshoz hozzájárult. (Élénk éljenzés és taps.) Nagyon kérek mindenkit, hogy tiszteljük országgyűlésünket, tiszteljük azt ai szellemet, amelynek itt élnie kell, tiszteljük ezt hagyományaiban, mert kevés olyan impedimentumot tudunk állítani idegen w

és belső romboló törekvésekkél szemben, mint amilyen a miagyar piarlamenit. (Ügy van! tjgy van!) A magvar parlament a legnagyobb őrzője a magyar függetlenségnek és annak, < hogy itt nem magyar befolyás ne érvényesüljön. (ÜJgy van! JobbMŐU iLTtoljárai foglalkoízom a felszólalók között n pártszövetségben lévő Erdélyi Párt igen t. elnökének szavaival; közvetlenül azok után a szavak után amelyeket saját pártom képviselőihez intéztem. Szándékosan teszem ezt. mert olyan nagyjelentőségűnek tartom azt a beszéülése 1943 december 4-én, szombaton. det amelyet az Erdélyi Pártnak elnöke és vezérszónoka elmondott, (Éljenzés és taps a jobboiïdcùlon és a középen.) hogy ennek egyes vonatkozásaival külön, isi ialkarok foglalkozni, rögtön és azonnal leszögezve, ami természetes is, hogy annak minden tételével minden kon zekveneiájával és propozieiójával

1 magáin, kormányom és pártom teljesen egyetértünk. (Űffy van! Úgy van! Taps a jobbolda.on, a középen és a balközépcm.) ' Külön akarok foglalkozni — és azért hagytam ezt tulajdonképpen külön kérdésnek, mert ezzel a beszéddel kapcsolatban, akarok véle foglalkozni — az erdélyi kérdéssel, magyarságunk kérdésével. (Haltjuk! HaJjukt é.Ház minden oldalán.) T. Képviselőház! Erdélyt ezeréves történelmünk folyamán most a bécsi döntés szakította először ketté. Volt eset — az elmúlt hűsz év — amikor nem tartozott hozzánk. Voltak periódusok,, amikor a kényszerítő körülmények folytán önálló fejedelemség volt, 'de kettévágva sohasem volt. (Ügy vari! Ügy van!) Az erdélyi kérdésnek súlyossága ebben a pillanatban elsősorbata) itt keresendő. Közel kétmillió magyart osztottak ketté. Ezeknek egy része, kisebbik része, odalent miaradt Dél-Erdélyben. A kormányzatnak a bécsi döntés után, amelyet ma is megnyugvással, hálával foga'd és amelynek alapján mindennek Id'apára rendületlenül áll, mert ez a 'kötelessége, ha egyszer aláírta atst és ezért felelősséget vállalt —"kettős feladata: aviszszajött magyarokat. Észak-Erdély népét istápolni, dédelge.tni, lelkileg, gazdaságilag, minVI

en tekintétben hozzánk szorosain visszalkapesoi'nd, megadni nekik a fejlőidé? lehetőségeit, őket a legkedvesebb és legdrágább, egy test és vér-testvérnek tartani, (Ügy van! a jobboldalomé) >R másik feladata a délerdélyiekkel való foglalkozás. (Hallfak!' Haïïjuk!) Itt nem sok jót mondhatok. Miniden diplomáciai igyekezet, szövetségeseinknek ismételten: kert támogatása megtört azon é vak gyűlöleten. .ameVet odalent mesterségesen szítanak. (Ügy van! Ügy van! a balközépen.) Mert bi; zony sok példát tudok arra, hogy az odalenti román nén segítségére sietett a magyaroknak akkor, amikor o hatóságok őket a legbrutálisabban akarták elnyomni. A bírálatot ezek fölött a román nép gyakoroltá ezekben a tetteiben és elha^áro^ásaibari. (Ügy van! jobbfe'ől.) T. Képviselőház! öszerintük feudálisak vagyunk, ők iszorüban '& demokráciának alapfeltételeit, a politikai, a gazdasági a kulturális, a polgári egyeniogúságmak még_ csak ni minimumát ipe'm

1 adják mesr magvarjaink'rjiak. akik odMént vamníak (Ügy van! Ügy van!) sőt ma már arról van szó. hosry egyszerű fizikai létüket mío

1 tu'diuk-p óvni es menteni..(Ügy van! Ügy vem!) Bizonyítják ezt a százezres menekülések ide hcríziánk' odaátról. Igaz. hogy innét i« mennek át románok. a mi romiálnjaink, akik átmenteik, nag-v számban jönnek vissza (Derültséa a jobból daloyiù- mert' felültek a- üropagaindának. ame^et velük «zembeu alkalmaztak. "Rájöttek, hogy odaát, ahol nedig mint refuzsátokát reklámnak tartják okot, nincs olyan jó dolguk, mint amivel őket kecsegtették. Gondoskodni foeïrok róla. hoav ez«k a visszatértek amnesztiában részesüljenek. (Heiyesi"és a középen.) Most ßailot't le a sryulafehérvári ünnen 25 éves évfordulója, (Halljuk! Halljuk! a jobból-