Képviselőházi napló, 1939. XVIII. kötet • 1943. november 22. - 1943. december 9.

Ülésnapok - 1939-351

Az országgyűlés képviselőházának 351, dqfc, amelyen akkor haladtam, (Ügy van! Ügy van! — Élénk éljenzés és taps u jobboldalon és a középen.) Ugyanakkor — amit már a pártban elmondtam — leszögeztem magamat a mellett, hoigy a zsidóbirtokokat pedig szá

z százalékig meg kell szerezni. Nem foglalkozom tovább az általam nagyrabeesült képviselőtársam beszédével. Tudomhogy ő nagy lelkiismereti küzdelemben mondtn el szavait!, die legyen meggyőződve, hogy ma* is vívódik így, más is küzd így és más is látia olyan tisztán a dolgokat, mint a képviselő úr. (Egy JéiMg jobbfelől: Egész biztos!) Én talán óvatosabb ig vagyok szavaimban, mint a képviselő úr, hiszen egészen természetes- hogv reám ebiben a pillanatban más feleiősség is hárul. (Ügy van! Úgy van! jobbfelől) Én például nem mondtam volna a képviselő úr he lyében azt, hogy más kivezető út, ha össze otmlik ,a német erő, nincs- mint a bolsevizmus. Én ezt nem mondtam volna, (Helyeslés jobbfétől.) én ezt nem engedtem a sajtóban kihozni, én ezt nem engedtem közölni. (Élénk he~ lyetfés és hosszantar é taps a jobboldalon és h közéven.) Én nem akarom azoknak a hitéjt megerősíteni, akik erre' számítanak kint és bent. (Ügy van! Ügy van! jobbfe öl.) Ez a különbséptalán- hogy nekem mindent jobban meg kell fontolnom, jobban meg kell gondolnom. (Ügr van! Úgy van! jobbfelől.) Én »nem mertem volna a porosz csizmáról beszélni, de ugyanakkor nem szóltam volna arról sem. hogy Kassára, amely mindig a mienk volt. vonult be a magyar bakancs. (Zaj.) Sok ilyen kérdés van, kénviselő úr, amikbon talán ellentétesek a vélemények, de én kérve-kérem a képviselő urat: a vádbeszéd után, mely et. az én politikámról mondott, térjünk vissza ismét arra az útra. amelyben az egységet másifél éven keresztül megőriztük. (Ügy van! Ügy van! Hosszantartó taps a jobboldaton és a> középen.) Ez. a kérésem elsősorban önmagamnak szól, mert mindig mérsékelnem kell magamat azokban az eszközökben, amrieilyeket pedig a. nemzt érdekében mindig feltétleniül használnom kell, lia, olyan hangok merülfnek fel. amelyek ennek a nemzetnek a gerincét ezekben a nehéz időkben megtámadhatják. 4 T. Képviselőház! Ami itt a vita folyamán történt, — és most ezzel kapcsolatosan foglalkozom a többi felszólalással — nagyon szomorú jelenség. Azok a felszólalások, amelyek az úgynevezett baloldalról hangzottak el. ártalmasak voltak, (Ügy van! Ügy van! jobbfelől.) vagy nem voltak méltók ehhez a képviselőházhoz és ezekhez az időkhöz. (Ügy van! Ügy van! Hosszantartó taps a jobboldalion és\ a, középen.) A kisgazdapártnak nemi vezérszónokára célzok, hanem a budget-vitában kétszer is felszólaló tagjára, (Felkiáltások a, szélsőbaloldalon: Az igazi baloldal!) aki bizony mindent elmondott, amit nem lett volna szabad elmondani. (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon és a középen.) A szoeiáldemo^ kna.tapárt szónoka kimerült egymással való vitatkozásban. a kölcsönös fenyegetésben, abban, hogy ha majd átveszik az uralmat, mit fognak egymással csinálni. (Derültség a jobboldalon.) T. Képviselőház, ez nem méltó ide. De leszögezem azt is, hogy a szociáldemokratapárt hivatalos szónoka hitet tett, ülése 1943 december 4-én, szombaton. 639 deklarációt tett a magyar integritás, a magyar szabadság, a magyar függetlenség és minden idegen befolyástól való mentesség mellett. Ezt leszögezzük magunknak és figyelemmel fogjuk kísérni. (Zaj és mozgás, — Maróthy Károly; Gömbös Gyula nem hitt nekik! — Zaj. — Elnök csenget.) Képviselő úr, én természetesen nem bocsátkozhatom ebben a tekintetben vitába. Tudom, hogy volt nagy elődöm a pártjukban felkereste a szociáldemokratákat, tehát bizonyos tekintetben kollaborálni óhajtott velük, (Maróthy Károly: De azután) ami az én esetemben nem áll fenn. (Derültség, helyeslés és taps jobbfelől és « középen.) Szöllősi képviselő úr hosszá deklarációjában tényleg sok olyan hangot ütött meg, amelyek tekintetében közösem és egyformán' gondolkodunk. ^Ezekben a gondolatodban természetesen osztozom és amennyiben ő és pártja ezekért munkálkodik, kormányom, pártom és a magam, részéről a legmesszebbmenő támogatásban fog részesülni. (Helyeslés.) Kifogás tárgyává tette — hogy csak egy részletkérdést említsek meg, — (Halljuk! Halljuk!) azt hiszem, szentistvánnapi beszédemben tett azt a kijelentésemet, hogy a külpolitikai kérdésekben való állásfoglaláshoz tájékozottság és bizonyos tekintetben iskolázottság iá kell. Én a magam tájékozottságát, a dolog természeténél fogva, tartom annyira, mint a képviselő úr tájékozottságát és diplomáciai karunknak, a külügyminiszter úrnak hivatásszerű munkáját szintén tartom olyan fontos és súlyos tényezőnek, mint mások amatőrségét a külpolitika terén. (Helyeslés jobbfelől.) Természetes tehát, hogy az én külpolitikámat ez irányítja és nem tekintem döntő súlyúnak azokat a megállapításokat, amelyek rendesen csak félig kapott híréken és kijelentéseken alapulnak. (Helyeslés jobbfelől) Meg kell emlékeznem a polgári ellenzék vezérszónokáról, akinek szimpatikus mondatai jórészükben nálam megfelelő megértésre találtak, de megkell mondanom azt is. hogy sok konzekvenciáját, amelyet a maga politikájának támogatására felállított általános tételekből vonHe, én nem vonom le, mert ami ebben az országban a nemzet, a magyarsásr. fajunk érdekében történt, azt visszacsinálni nem lehet. (Ügy van! Úgy van! Helyeslés és taps.) Mindenesetre örülni fogok, ha az a tábor, amely mögötte áll, ezekben a hazafias gondolatokban a képviselő urat és pártját — amelynek vezére iránt különben személyi nagyrabecsüléssel viseltetem, — támogatni fogja. (Éljenzés jobbfelöl. — Maróthy Károly: Ez Apponyinak szól?) Itt emlékezem meg parlamentünk veteránjának, Zichv János profnak •deklarációjáról(Éljenzés jobbfelől. a középen és a baloldalon.) Mae-as korában mindannyiunk szeretetével üdvözlöm s nem is keU mondanom, hogy minden mondatához szívvel es lélekkel csatlakozom, azokkal minden vonatkozásban teljesen egyetértek. (Élénk helyeslés, éljenzés és taps jobbfelől.) Midőn az ellenzéki felszólalásokkal foglalkozom, meg kell emlékeznem annak az ominózus memorandunak ügyéről is. (Halljuk! Haltjuk!) T. Képviselőház! Egyénnek, de pártnak még inkább, akármi is a véleménye, gondola-