Képviselőházi napló, 1939. XVIII. kötet • 1943. november 22. - 1943. december 9.

Ülésnapok - 1939-351

(Ï3& Az országgyűlés képviselőházának 351. si tátit adtam ki, bogy ennek a területnek 80%-a kisemberek tulajdonába menjen (Helyeslés jobb felöl.) és legfeljebb 20% -a mehet tisztek tulajdonába. (Helyeslés jobbfelől ) A szőlőnél és a gyümölcsösnél 50—50%-os arányt állapítottam meg. (Helyeslés jobbfelől.) Ez, 83.000 hold. A százj boLdoni felüli zsidóbirtokból mimtegy 200.000 kat. holdra már kiadatott a felhasználási rendelet. Az összes zsidóbirt okokból 12.000 'kat. hold a törvények érteiméhen zsidóbirtokosok keresztény leszármaízóinafct szabadíttatott *el. Az 1942:XV. te kihirdetése után, de még a törvényre vonatkozó végrehajtási rendelet megjelenése előtt, két kincstári, illetőleg közületi juttatástól eltekintve 1- katonaság, stb. — magánszemélynek egyetlen 20 holdon felüli szőlő birtokot juttattunk és adtunk tulajdoniba. Ennet a területe 45 kait hold. Amióta tehát én itt vagyok, ezi az egyetlen birtoiktjuttatás történt, egy 45 kat- hold területű szőlő. (Egy hang jobbfelől: Ezek tények! ígen

f ezek tények! — Rajniss Ferenc kezével int.) Ne tessék, képviselő úr. inteni, hanem méltóztíasséikj azt mondani, hogy nem' így van. (Rajniss Ferenc (feladva): Miniszterelnök úr, bocsánatot kérek... — Nagy zaj és felkiáltások a jobboíéaion: Üljön le!) Elnök: Figyelmeztetem a képviselő urat, maradjon mendben, különben kénytelen leszeK rendreutasítani. *(Kajniss Ferenc: Látták innen az ellenzékről, hogy egyik képviselőtársamnak intettem! — Folytonos zaj-) Kállay Miklós miniszterelnök: Sajnálom, hogy a képviselő úr gesztusát félreértettem. Folytiatólaig az eR'őbbkiket megmagyarázom. Mivel én ilyen ré#zlebktérdéseklkel nem foglalkozom, erről ÍB csak ma reggel szereztem tudodomást. Éra ugyanis határozott tilalmat á'tlí tottam fel a tekintetben, hogy bármiféle juttatás is történ JÓK, (Zaj a szélsőbaloldalion.) Tehát mta reggel szereztem tudomást erről a következő indokolássak Ez az ingatlan egy része a juttatott ezer holdnyi családi birtokánalk amelyet a dekoujuktúra alatt adott el egy zsidóinak. Ez a Mail'lott-féle szőlő, felvidéki kép; viselőtársarm talán ismerik- Ez tehát családi birtok volt. Az ilyen birtok: visszajuttatására a vonatkozó számú rendelet 28. %-& is kedvezményt biztosít. De a, juttatás is még 1942-ben történt, amikor- tehát nem volt a juttatásnak akadálya. Az eljárás már annakidején; megindult és befejezését az késleltette, hogy a juttatott a keleti fronton teljesített katonai szolgálatot. Az illető a magyar kitüntetésiekéin! felül kétszer részesült nagy német kitüntetésben! is. Tehát ez az az ügy amelyért én személyileg felelek, mert ez a juttatás történt az én rezsimem alatt. A félreértésre az ad okot, hogy még mielőtt ezt a törvényt hoztuk és csak a régi törvény alapján lehetett zsidó birtokhoz hozzájutni^ a földbirtokpolitikai osztály miniden szabadkézből való eladást örömmel segített és támogatott, hogy keresztény kézre jusson az illető birtok. (tlQil van! jobbfelől.) Ezi minden félreértésnek az alapja. Emlékszem, amikor miniszter lettem, 22 vagy nem tudom, hány birtokot mutattak be, amely ilyen alapont juttatható volt. Ezeket azonban nem mind juttatták, hanem — ezt nem részletezem, de az erre vonatkiozó adatokat leteszem a Ház asztalára — ezekből csak hat birtokot juttattak — és» ebben benne van az eroilített 45 holdam szőlő is, — összesen 1289 kat. hold terjedelemben. A honvédelmi kincstárnak és Debreceni szabad kir. váülése 1943 december 4-én, szombaton. rosnak pedig mintegy 2000 holdat juttattak. Ezeket az adatokat van szerenicsém a Ház asztalára letenni. (Élénk éljenzés és vaps a jobboldalon. — Br. Vay Miklós: Hol van a, panama?) Méltóztassanak mindntyájunk érdekében megcáfolni az ezekkel; az adatokkal ellenkező híreket. (Helyeslés a jobbo dalon.) s ellensúlyozni azt a hangulatot, "amely az országban ezzel kapcsolatban lábra kapott, mert (Úgy van! jobbfelől.), ez igazán nem alkalmas arra, hogy erőstebbé tegye az országot. (Ta^ps « jobboldalon.) Ez egyforma kötelesség, akármilyen párton ülünk is, ez nem kormányvédelem, hanem »z ország nyugalmának a védelme. (Élénk éljenzés és taps a jobboldalon. — Szöllősi Jenő: Tessék nyilvánosságra hozni az egészet! — Fekiáltások a jobboldalon: Ott vam! — Naüy zaj a jobbo dalom. — Br. Vay Mikkós: Hagyma szaga van!) Elnök: Szöllősi képviselő urat rendreutasítom. Kállay Miklós miniszterelnök: A képviselő út tájékoztatására megemlítem, hogy a f elsőházban egy Házhatáfjozat elrendelte, hogy minden év végén a földbirtokpolitikai akció végrehajtásáról a zárszámadásokkal kapcsolatban teljes részlVtes kimutatást köteles a miniszter úr benyújtani. (Helyeslés.) Ebben tehát újabb intézkedésre nincs szükség, csak a zárszámadás elolvasására. (Derültség jobbfelől.) T. Képvielőház! (Hajuk! Halijuk!) Ezekben foglalkoztam a Megújulás Pártja vezérszónokának felszólalásával. (Egy hang a széhöba,o dalon: Csak?) Végigmehetnék, képviselő úr, az összes tételeken, éa mindenütt azt mondhatnám, hogy igen. így gondolkozunk. így gondolkozom a szociális kérdésekben. Tanút is hívhaitoaékí ha méltóztatik akarni, hogy tovább fűzzem a dolgot. Imrédy Bélát hívhatnám tanúnak, akivel egy kabinetben voltunk a Gömbös-kormány idején. Ö tanúbizonyságot fog tenmi mellettem, hogy a földbirtokpolitikai megoldásoktól kezdve az ipari vze>zgyárak kisajátításáig én voltam mindenütt a kezdeményező, és nem rajtam múlt, hogy mindezt nem tudtuk abban, az időben végrehajtani. (Ügy van! jobbfelől.) Pedig a

v

.ban az időiben máskép festett volna a földbirtokpolittika.. mint ma. (Ügy van! jobbfelől.) A dekonjunktúra idején lehetett volna igazán, földbirtcikpolitikát csinálni, (vitéz Imrédy Béla: Gazdavédelem!) főleg, ha — ahogyan én; elgondoltam — rendelkezésre állt volna az az öszszeg, amellyel telepíteni leheteti volna' az új birtokosokat. (Taps a jobboldalon.) Dekonjunktúra idején tsegítség nélkül igazán nem lehet telepíteni. Akkor Szívesebben váltak volna nieg a birtokosok is földjüktől, örültek volna, ha szanálhatják és rendezhetik magukat (Ugy van! jobbfeïffi.) és nem lett volna olyam hajsza a föld után, olyan pénzbőség, min*., ma, ami a mostanit elégedetlenségnek egyik oka

; mert ma mindenki tudna és akarna is földet venni, még akikor is, ha semmi köze sem volt soha életében a földhöz. (Egy hang jobbfelől : Ki volt a pénz1 ügyminiszter?) Én nagyon jól ismerem azokat az indokokat, amelyek akkor programmom megvalósítását nehézzé tették. Nem is vomom kétségbe azt az állítást, hogy akkor nem lehetett megcsinálni, csak le akarom szögezni^ azt hogy nálam inkonzekvencia ezekben a kérdésekben nincs, (Ügy van! Ügy van! jobbfeiől és a középen.) mert én ma i$ azon az úton hala-