Képviselőházi napló, 1939. XVIII. kötet • 1943. november 22. - 1943. december 9.

Ülésnapok - 1939-341

Az országgyűlés képviselőházának 341 ülése 1943. november 22-én, hétfőn. 53 tes eredménnyel járt és ma oly am tekintélyes mennyiségek állanak rendelkezésre földgázból, amelyeket okszerűen felhasználva 1 , egész Kö­zép-Erdély nagyiparának energiaszükségletét öl tudjuk látni. (Mester Miklós: És a Székely­földéit! 1 ) A Székelyföldön más vaini tervbevéve. Amint méltóztatnak tudni, otíj a vilraimiosítás van tervbevéve. Ennek szintén megvan a gaz­daságpolitikai alapjai. Gázra elsősorban) ott van szükség, ahol wagy ipartelepek vannak, míg 'ahol kisipar égi középipar van, olt első­sorban a villaimioisítás j'öm számításba.. (Helyes­lés.) A kettőt pedig egyszerre, gazdasági okok­ból, ma' ínég nem tudjuk beállítani. Mélyem tö. Képviselőház! Amint, mondottam, az erdélyi földgázmedlence feltárása tötbé-ke­vésbb- befejezést nyert s olyan mennyiségű gáz áll rendelkezésünkre, amellyel — azt lehet mon­dani — egész Közép-Erdély energiaellátását, legalább is ipari energiaellátását nyugodtam meg tudjuk oldani, de ai mai viszonyok között erre még sem lehet számítani, merít hiszen ehhez hosszá gázvezetékek lefektetése szüksé­ges, aimi bizoniy 2—3 éves programmât jelent, úgyhogy a gáz szerencsés megtalálása momen­tán könnyítést az ipari energiagazdálkodá­sunkban alig jelent. Háltra van a villaimosgazdáilk oldás, amelyeit szintén) Hoirváth Pereme igen t- képviselő úr említett. Tökéletesen igaza van a képviselő úr­inak, ez7ieil a kérdéssel is lehetett volnál koráb­bam foglalkozni, de sok hátrány 1 és' sok aka.­dály állolfct elő ennek a kérdésinek a helyes megoldásában. Először például a«, hölgy a- ha­zai villamiostelepek jórésze olyan 1 rendszerbem épült, amelyet előbb át kellett) alakítani. A régi rendszerben épült villamostelepeiimfc 42 periódussal dolgoztak, holotöt ma már aizi orszá­gos ellátás és a« egész világ tulajdonképpen az 50-es periódusos áramreudszerre tétrt át és bizomiy sok bányatelepen "és aagy ipartelepen milliós költségekkel kellett vagy kell még 1 a) 42-es periódusról atzi 50-es periódusra" való alt­térést végrehaáta'ni. A másik nehézség az volt. hogy tulajdonképpen nem voltak egyenrangú telepeink. A háború előtt alig 3—4 telep volt olyan teljesítményű, amely egy országos koooe­ráció szempontjából ökonomikusán figyelembe­vehető lett voln'a ! . Villamos telepeink fejlesztése a trianoni szegénységünkben, sajnos, csak las­san induit meg, egy egész oirszlagraj kiterjedő villaimoshálózaitot pedig legalább ölt-haít egyem­rangü és nagyteljesítményű telep nélkül el sieta lehet képzelni. Az kétségtelen, hogy a háború kitörése után rögtön lehetett volna arra gondolni, hogy eze­ket az összeköttetéseket végrehajtsuk és e% bi­zonyos mértékben talán nemcsak segítettéi volna az emergiagazdálkicdásunkat r hanem eset­leg a légiveszély szempontjából is biztonságo­sabbá tehette volna energiaellátásunkat. Nem tudom, mi volt annak az oka, hogy ez nem 1 tör­tént meg; mindenesetre méltóztassanak tudo­másul venni, hogy a kormány már kiadta a villamos kooperációra vonatkozó rendelkezése­ket- létrejöttek' azok a villamossági felügyelő­ségek és főfelügyelőségek, amelyek a helyszí­nen tanulmányozzák ezekéit a problémákat. Minden olyan helyen, ahol a vállalat -vonako­dásán múlott egy ilyen kooperációba való be­kapcsolódás, már túltettük ezen magunkat, mert elrendeltük a kooperációt és bizonyára méltóztatnak emlékezni artra. hogy a közel­múltban- jelent meg a kormányrendelet, amely egyúttal az ilyen kooperációs kiadások fedeze­téről is gondoskodott. Ez a rendelet a villamos­áram árának 2% -át kitevő összegnek egy külön alapiba való befizetését tette kötelezővé; ebből fognak majd ezek a közérdekű létesítmények felépíttetni. Természetes dolog, hogy .ebben az évben 1 ezeknek a létesítményeknek a végrehaj­tásához már nem foghatunk hozzá, de méltóz­tassanak meggyőződve lenni, hogy a jövő év ta­vaszán hozzá fogunk kezdeni azoknak a koope­rációs lehetőségeknek a kiépítéséhez, amelyek a jelem körülmények között elsősorban bizot­nyo's veszélyes itílíjeisítménykiesések pótlására vannak hivatva, de később kétségkívül egy olyan kooperáció alapjait képezhetik az orszá­gos energiagazdálkodási hálózatban, amely az egyes telepek között is szénmegtakairítással, teljesítmény növeléssel és hasonló előnyökkel fog járni, (ffljenzés.) Az elmondottak alapján, azt hiszem, vilá­gos, hogy energiaellátásunkban túlnyomórész­ben továbbra isi ai szénre, vagyunk utalva. A villamosítás az utóbbi évtizedekben fokozatosan fejlődött, de villamosítási szektonunk még min­dig olyan alacsony, hogy különösen az ipar el­látása tekintetében csak kis hányadát jelenti az energiaszükségletnek. Változatlanul a szénre vagyunk utalva., márpedig a széntermelés, mint méltóztatik tudni* Magyarországon bizonyos mértékig hátrányosabb helyzetben van azokkal az országokkal szemben, amelyek nyugaton nagy széntermélő országokként jönnek szá­mításba,. A mi szenünket rendszerint ugyanolyan költséggel kell napvilágra hozni, holott ama­zoknál lényegesen kisebb kalóriatartalmú és amellett sokszor előfordul, hogy súlyosabb fej­tési és bányászati viszonyok mellett kell a sze­net napvilágra hozni, mint amilyen bányászati viszonyok vannak külföldön sokszor sokkal jobb szénfajták felszínre hozása terén. Szénter­melésünk tehát nemcsak drágább» hanem meg­lehetősen nehézkes is. Hallottuk azokat a számadatokat, amelye­ket Szabó Gyula képviselő úr említett, hogy a széntermelést sikerült körülbelül 30 százalék­kal felfokozni. Ez kétségkívül nagy eredmény, nem szabad azonban elfelejteni, hogy minden felfokozott termelésnek hátránya az, hogy a minőség viszont romlik. A minőség romlása fokozottan játszik szerepet az ipari üzemeknél, mert egy 5—10 °/o-os romlás a szén minőségében, de a halmazállapotában is, esetleg tehát a szén fajtájában is, a kazánművek fenntartásában mán sokszor esetleg 25—30°A>-os gőzkiesést je­lent. Termelésünknek emelkedése tehát nem jelent százszázalékos felhasználása lehetőséget, mert mint említettem, minden tapasztalat azt mutatja, hogy a forszírozott termelés a szén minőségét rontja. De nem ez a baj, hanem, az, hogy tulajdonképpen a mi iparunknak szükség­lete nem 30%-kal, hanem lényegesen magasabb százalékkal emelkedett. {Ügy van! jobbfelől.) Iparunknak szükséglete lényegesen maga­sabbra emelkedett s ima is folyamatban vannak olyan létesítmények, amelyek elsősorban hon­védelmi szempontból szükségesek és kívánato­sak, amelyeknek szénbázisa azonban a mai ter­melés mellett még nincs meg. Ez a helyzet és ezzel a helyzettel bátran és őszintén szembe kell néznünk. Tisztában kell lennünk azzal, hogy az

Next

/
Thumbnails
Contents