Képviselőházi napló, 1939. XVIII. kötet • 1943. november 22. - 1943. december 9.
Ülésnapok - 1939-341
Az országgyűlés képviselőházának 341 ülése 1943. november 22-én, hétfőn. 53 tes eredménnyel járt és ma oly am tekintélyes mennyiségek állanak rendelkezésre földgázból, amelyeket okszerűen felhasználva 1 , egész Közép-Erdély nagyiparának energiaszükségletét öl tudjuk látni. (Mester Miklós: És a Székelyföldéit! 1 ) A Székelyföldön más vaini tervbevéve. Amint méltóztatnak tudni, otíj a vilraimiosítás van tervbevéve. Ennek szintén megvan a gazdaságpolitikai alapjai. Gázra elsősorban) ott van szükség, ahol wagy ipartelepek vannak, míg 'ahol kisipar égi középipar van, olt elsősorban a villaimioisítás j'öm számításba.. (Helyeslés.) A kettőt pedig egyszerre, gazdasági okokból, ma' ínég nem tudjuk beállítani. Mélyem tö. Képviselőház! Amint, mondottam, az erdélyi földgázmedlence feltárása tötbé-kevésbb- befejezést nyert s olyan mennyiségű gáz áll rendelkezésünkre, amellyel — azt lehet mondani — egész Közép-Erdély energiaellátását, legalább is ipari energiaellátását nyugodtam meg tudjuk oldani, de ai mai viszonyok között erre még sem lehet számítani, merít hiszen ehhez hosszá gázvezetékek lefektetése szükséges, aimi bizoniy 2—3 éves programmât jelent, úgyhogy a gáz szerencsés megtalálása momentán könnyítést az ipari energiagazdálkodásunkban alig jelent. Háltra van a villaimosgazdáilk oldás, amelyeit szintén) Hoirváth Pereme igen t- képviselő úr említett. Tökéletesen igaza van a képviselő úrinak, ez7ieil a kérdéssel is lehetett volnál korábbam foglalkozni, de sok hátrány 1 és' sok aka.dály állolfct elő ennek a kérdésinek a helyes megoldásában. Először például a«, hölgy a- hazai villamiostelepek jórésze olyan 1 rendszerbem épült, amelyet előbb át kellett) alakítani. A régi rendszerben épült villamostelepeiimfc 42 periódussal dolgoztak, holotöt ma már aizi országos ellátás és a« egész világ tulajdonképpen az 50-es periódusos áramreudszerre tétrt át és bizomiy sok bányatelepen "és aagy ipartelepen milliós költségekkel kellett vagy kell még 1 a) 42-es periódusról atzi 50-es periódusra" való alttérést végrehaáta'ni. A másik nehézség az volt. hogy tulajdonképpen nem voltak egyenrangú telepeink. A háború előtt alig 3—4 telep volt olyan teljesítményű, amely egy országos koooeráció szempontjából ökonomikusán figyelembevehető lett voln'a ! . Villamos telepeink fejlesztése a trianoni szegénységünkben, sajnos, csak lassan induit meg, egy egész oirszlagraj kiterjedő villaimoshálózaitot pedig legalább ölt-haít egyemrangü és nagyteljesítményű telep nélkül el sieta lehet képzelni. Az kétségtelen, hogy a háború kitörése után rögtön lehetett volna arra gondolni, hogy ezeket az összeköttetéseket végrehajtsuk és e% bizonyos mértékben talán nemcsak segítettéi volna az emergiagazdálkicdásunkat r hanem esetleg a légiveszély szempontjából is biztonságosabbá tehette volna energiaellátásunkat. Nem tudom, mi volt annak az oka, hogy ez nem 1 történt meg; mindenesetre méltóztassanak tudomásul venni, hogy a kormány már kiadta a villamos kooperációra vonatkozó rendelkezéseket- létrejöttek' azok a villamossági felügyelőségek és főfelügyelőségek, amelyek a helyszínen tanulmányozzák ezekéit a problémákat. Minden olyan helyen, ahol a vállalat -vonakodásán múlott egy ilyen kooperációba való bekapcsolódás, már túltettük ezen magunkat, mert elrendeltük a kooperációt és bizonyára méltóztatnak emlékezni artra. hogy a közelmúltban- jelent meg a kormányrendelet, amely egyúttal az ilyen kooperációs kiadások fedezetéről is gondoskodott. Ez a rendelet a villamosáram árának 2% -át kitevő összegnek egy külön alapiba való befizetését tette kötelezővé; ebből fognak majd ezek a közérdekű létesítmények felépíttetni. Természetes dolog, hogy .ebben az évben 1 ezeknek a létesítményeknek a végrehajtásához már nem foghatunk hozzá, de méltóztassanak meggyőződve lenni, hogy a jövő év tavaszán hozzá fogunk kezdeni azoknak a kooperációs lehetőségeknek a kiépítéséhez, amelyek a jelem körülmények között elsősorban bizotnyo's veszélyes itílíjeisítménykiesések pótlására vannak hivatva, de később kétségkívül egy olyan kooperáció alapjait képezhetik az országos energiagazdálkodási hálózatban, amely az egyes telepek között is szénmegtakairítással, teljesítmény növeléssel és hasonló előnyökkel fog járni, (ffljenzés.) Az elmondottak alapján, azt hiszem, világos, hogy energiaellátásunkban túlnyomórészben továbbra isi ai szénre, vagyunk utalva. A villamosítás az utóbbi évtizedekben fokozatosan fejlődött, de villamosítási szektonunk még mindig olyan alacsony, hogy különösen az ipar ellátása tekintetében csak kis hányadát jelenti az energiaszükségletnek. Változatlanul a szénre vagyunk utalva., márpedig a széntermelés, mint méltóztatik tudni* Magyarországon bizonyos mértékig hátrányosabb helyzetben van azokkal az országokkal szemben, amelyek nyugaton nagy széntermélő országokként jönnek számításba,. A mi szenünket rendszerint ugyanolyan költséggel kell napvilágra hozni, holott amazoknál lényegesen kisebb kalóriatartalmú és amellett sokszor előfordul, hogy súlyosabb fejtési és bányászati viszonyok mellett kell a szenet napvilágra hozni, mint amilyen bányászati viszonyok vannak külföldön sokszor sokkal jobb szénfajták felszínre hozása terén. Széntermelésünk tehát nemcsak drágább» hanem meglehetősen nehézkes is. Hallottuk azokat a számadatokat, amelyeket Szabó Gyula képviselő úr említett, hogy a széntermelést sikerült körülbelül 30 százalékkal felfokozni. Ez kétségkívül nagy eredmény, nem szabad azonban elfelejteni, hogy minden felfokozott termelésnek hátránya az, hogy a minőség viszont romlik. A minőség romlása fokozottan játszik szerepet az ipari üzemeknél, mert egy 5—10 °/o-os romlás a szén minőségében, de a halmazállapotában is, esetleg tehát a szén fajtájában is, a kazánművek fenntartásában mán sokszor esetleg 25—30°A>-os gőzkiesést jelent. Termelésünknek emelkedése tehát nem jelent százszázalékos felhasználása lehetőséget, mert mint említettem, minden tapasztalat azt mutatja, hogy a forszírozott termelés a szén minőségét rontja. De nem ez a baj, hanem, az, hogy tulajdonképpen a mi iparunknak szükséglete nem 30%-kal, hanem lényegesen magasabb százalékkal emelkedett. {Ügy van! jobbfelől.) Iparunknak szükséglete lényegesen magasabbra emelkedett s ima is folyamatban vannak olyan létesítmények, amelyek elsősorban honvédelmi szempontból szükségesek és kívánatosak, amelyeknek szénbázisa azonban a mai termelés mellett még nincs meg. Ez a helyzet és ezzel a helyzettel bátran és őszintén szembe kell néznünk. Tisztában kell lennünk azzal, hogy az