Képviselőházi napló, 1939. XVIII. kötet • 1943. november 22. - 1943. december 9.
Ülésnapok - 1939-350
Az országgyűlés képviselőházának 3$0. Gosztonyi Sándor: T. Ház!'Előttem szólott igen t- képviselőtársam beszédének több részével egyetértek. Különösen azzal a részével értek egyet, amelyben a Ház altiszti karáról (Zaj a jobboldalon.). Elnök: Kérem a képviselő urakat, méltóztassanak helyüket elfoglalni. Gosztonyi Sándor: .. • és a rádió szpíkereiről beszélt. Tényleg lehetetlenség az, hogy komoly híreket, sokiszotr komoly katonai híreket női szpíkerek mondjanak be, akik nem tudják kiejteni a neveket és, akiik természetesen néni az ő hibájukból, nem tudnak kellőképen hangsúlyozni. Előttem szólott t. képviselőtársam beszédének politikai vonatkozású részében említette (Zaj a jobboldaon.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Gosztonyi Sándor: ...hogy a politikai irányyonaln&ki a középúton kellene haladnia. Ezzel nem tudok egyetérteni (Palló Imre: Nem is lehet!), mert a felfogásom szerint, ha egy célt helyesnek látok meg, akkor nemcsak .minden megengedett és nem középúton mozgó eszköz23el, hanem esetleg szélsőséges eszközzel is igyekszem azt — nemzeti célokról lévén szó — elérni. Különösen niem ismerhetünk középutat a nacionalizmusban és a hazaszieiretetbeii (Helyeslés a szélsőbaloldaion.), és én azt hiszem, mem ellenkezem az előttem szólott képviselő úrral, hanem kiegészítem szavait, amikor azt mondom, hogy a nacionalizmusban és a hazaszeretetben igenis, legyünk szélsősiegesejk, különösen a mai viszonyok között. T. Ház! Felhatalmazási vita ritkán zajlott le 'súlyosabb időkben, minit most: álCandoan halljuk, azt az állítást, hogy körülöttünk tomhol a háború. Ezzel szemben a helyzet valóiban az, hogy mi magunk is a most dúló létharc kellős közepén állunk és az éleltfenntaa'tási ösztön parancssfiavát követve, a hare aktív esielekvői kell, hogy legyünk. Ha a szíomiisizéd háza ég, mi nem állhatunk portánkon vizes vederrel a kézben, készenlétben várivá a liánigiok átcsiapásiát saját tetőnkre. A tűz nem fog műnket megkímélni, ha százszor is igazoljuk alifo inkát, hogy az oltásban nem vehettünk rósizt. Az életfanntarltási ösztön parancsolja, hogy teljes erőveHi segítsünk nemcsak a szomszédi házának oltásánál, hanem azon túl is. Ha pedig tűzoltó Sizereink sajnálatosan hiányosak, vegyünk; részt az elemek elleni harcban úgy, ahogy arra képeseik vagyunk és kövessünk el miinden lehetőt, hogy a tűzrvész eloltásában eredményesen segédkezzünk, még mielőtt a szomszéd házához ér. Senki se várja, hogy más oltsa el egyedül a tüzet, amely minket is fenyieget, senki se gondolja, hoigy majd képesek leszünk eloltani a tüzelt iákkor, ha a saját háiztetőnk lánlgfba borult, Ate észak-keletről!, Moszkva felől süvöltő szélvész házunk felé sodorja a lángokat. # Ezért ilyen súlyos időikben a felhatalmazás megadásának kérdésiéhez hozizíásEÓlliva, az elvek fenntartása melletti sok miást félretéve, csak azt kívánóim bírálni, megtesz-é a kormányzat mdmdlent léharcunk eredményes folytatása és sikeres befejezése érdekében? E döntő szempontok figyelembevéltiële mellett rá kell világítanom egyes jelenségekre 1 , amelyek nagy. közös nemzeti üigyünkre károsak és rá keld mutatnom mindarra, amit a győzelem érdekéiben meg keld! tennU .-,,. •;,...:.= . A költségvetés tárgyalását iHietőleig emléKÉPVISELÖHAZI NAPLÓ XVIII, ülése 194$ december $-án } pénteken. 601 k estetnem keli arra a fel emelő érzésre, amely néhány főnyi csekély töredéktől eltekintve áthatotta a Ház minden tagját a honvédelmi költségvetés tárgyalásánál. A honvédelmi miniszter úr katonás, keresetlen, de annál inkább nagyhatású szavai mélyéin belénk vésődtek. (vitéz Imrédy Béla: Ügy van!) Szavainak hatása is bizonyítja ezt; felemelő tmdat volt, hogy akkor egy elenyésző töredék kivételével 1- a Ház minden oldala félretett mindent, ami elllválaszt és a magyar szívek megtalálták egymást. Kérdem, mi adott a küzdő és áldozatot vállaló magyar katonának lelki vértezetet 1 Az iménlü említett eigymás-ratalálás, vagy az a sajnálatos diíssizonancia, amelyet egy-két felszólalás ki váltott 1 A Ház naplója tanúskodik, milyen higgadtan és rezierváltan szólottak hózizá pártszövetségünk tagjai a költségvetéshez amikor tárrgyi kritikákat mondottak el. Egy szektor oldaláról disszonancia zavarta mes: ezt a helyzetet és sók témakört diohott a vitába, amelyet felvetni nem. volt szándékunk: most ezekre is tárgyilagosan ki keilN térnünk és felei" nünk kell 1 . v Előttem számos szónok méltatta lelkes szavakkal a magyar haderő kimagasló haditettei t Mindenben csatlakozom hozzájuk, de hozzá fűzöm azt a követelést is, hogy adassék meg a magyar katonának minden ahhoz, hogy mennél eredményesebben harcolhasson. (Helyeslés a szélsőbaloldal.onj Az, hogy ez sajnos, sohasem volt meg a történelem során, hogy sohasem adódott erre lehetőség és mégis annyi győzelem babérja 1 övezte a magyar katona homlokát, kiválóságát még jobban, még pregnánsabban kidomborítja. A magyar katona majd mindig túlerővel küzdött meg. Hadifelszerelése ritkán érte el az ellenségét. Csak az első világháborúra kívánok utalni. " Amíg nálunk 1914 előtt 1000 lakosra 9 újonc esett, a franciáknál 22 nyert már békében kiképzést, amíg ott 3 századnyi három zászlóalj képezett egy ezredet, vagyis 9 század, addig nálunk ritkán 12, többnyire 16. A tanulság ebből az, hogy ellenségeinknél aránylag sokkal nagyobb volt a seregtestek száma. Több volt tehát a tüzérsége és a franciák és a németek is 1914-ben el is érték az akkori szabványt: zászlóaljanként egy könnyű üteg, ezredenként egy nehéz üteg. Hogy ez az arány nálunk hogyan festett, azt fájdalmasan tudják azok, akik -már 1914-ben kinn voltak. Nem hiszem, hogy tévedek, ha az egyenlőtlenség folytán elesett hősök számát százezerre becsülöm. Akkor a nagyobb felszerelést és á legénységnek nagyobbmérvű kiképzését — tragikusan — részben ennek az épületnek falai közt akadályozták meg. ;•%*• Trianon titán imegkötöttséigben voltunk, ez tény, de már akkor is sokat tehettünk volna azantant-missziók ellenőrzése ellenére. Meddő most a Bethlen-korszak mulasztásaival foglalkozni, a tanulságot azonban vonjuk le. Ügy hiszem, a kormányzat meg van árról győződve, hogy a Ház túlnyomó része, a szélsőbaloldallal együtt mind lelkesen fogja megszavazni azt, ami a magyar haderő ütőképességét fokozza. (Űgu van! a szélsqbalöldalon.) Természetesen korlátozva vannak a nyersaíiyaglehetőségek, de nyilvánvalóan sok mindent 'még igénybe lehetnie venni és követeljük, hogy ez azonnal meg is történjék. 82
