Képviselőházi napló, 1939. XVIII. kötet • 1943. november 22. - 1943. december 9.

Ülésnapok - 1939-350

Az országgyűlés képviselőházának 350. * a. mi gOndolkodásunkhiaík, szellemiségünknek!, poltlikánklnak hatását letörölni az ő alakulá­sukról. De talán azt is mondhatom, hogy emel­kedésük és bukásuk is rendszerint a magyar­ság sorsával volt összekapcsolva. Mi ma is vaMjuk Széchenyivel, hogy minden nemzetnek hivatásjai és joga van magát kifejteni és ezzel az európai szellem színképét gazdagítani. Az európai szellemi gazdaságát, az európai gon­dolatot! is épefri ebben a nitímzet egyéniségek szabadságában látjuk, lés ezért figyeljük aggo­diallotmttnal a velünk közös sorsban ési velünk szonn-szédosan élő népekkel történő eseménye­kelt, az általuk követett politikát, az őkiet moz­gató erők játékát és ezeklben a jelenségekben a kis népek könnyűnek éppen nieim mondható sorsának megnyilvánulását latfrukt. A mi őszinte kívánságunk az, hogy Dél­keleteurópai népei mint szabad nemzetek lép­jenek egymással termékeny együttműködésre és minden politikai megnyilatkozásunk és nemzetiségi politikánk is bizonyítja, hogy messzemenő megértéssel akarunk hozzájárulni olyan légkör kialakításához, amelyben a kö­zös problémák ennek a tájnak törvényei és a népek mélyebb érdekei alapján oldható-ki meg. Sajnálattal látjuk, hogy a környező népek egyes vezetői ezt a sorsradtia parancsot niem hajlandók: felismerni és. ennek- engedelmes­kedni, hanem) népük felületesebb érdekeitől ve­zetve vagy pedig egyéni ambícióktól vagy elvakult gyűlölettől fűtve, lehetetlenné teszik a Dunamedemee környékén élő népekjiek meg­értését és együttműködését. T. Ház! A magyar poütika államalkotá­sunk: 'kezdetétől fogva- mindig a dunai népek öneélúságának gondolatát képviselte. Ez ju­tott kifejezésre István király és, azi Árpád­házi királyok politikájában és Bocskaitól, Bethlen! Gábortól kezdve, egészen Kossuth La­josig ez volt többszázados függetlenségi har­cainknak alánja is. Kossuth Lajos egyik angliai előadásaiban büszkén vallja, hogy »a legsúlyosabb rágalma­zás lenne iazt állítani, hogy a magyarság csak saját fajtájának uralmáért küzd. Nem, mi mindén itteni nép közös politikai, társadalmi éte vallási szabadságáért küzdöttünk az osztrák elnyomással szemben.« És jogarai hivatkozik arra. hogy amikor nagy reformjainkat meg­valósítottuk, gondunk kiterjedt minden nyelv és fari vedelmére és politikai életének előmozr dh'tására 1 . Sőt, bármit is állítson! v% ellensé­ges 1 propaganda, a kiegyezési korszak magyar pOlitikájai a dunai .monarchia megteremtésé­vel a dunai öncélúságnak adott a fejlődésre rendkívül alkalmas keretet. NiSn.es semmi okunk letagadni, hogy ,a idluializimue a mi ini­vencióinkiból szüle-tett' meg. Mi a történelmi Magyarországnak: jelentős népi és gazdasági erőit nem a régi római császárság, vagy a német szövetségben domináló szerepet játszó Ausztria, rendszerébe illesztettük bele, hanem az 1866-ban immár dunai területeire vissza­húzódott Ausztriáival teremtettünk bizonyos tekintetlben federalizált rendszert, azzal az el­gondolással, hogy ez a Dunamedencének egy­ségét szolgálja. Amíg a monarchia külpoliti­káját a magyar politikai géniusz irányította,— itt Andrássy Gyuláira: gondolok — ez, a poli­tika, a nemzeti királyság nagy hagyományai­hoz tért vissza, a miagyar kiriállyok birod-aílmi szemiléletét igyekezett érvényesíteni, <dé befo­lyását nein hódításra, hanem szellemi befo­ülése 1943 december 3-án, pénteken. 587 lyíásra, gazdasági összeköttetésekre és a kö­rülöttünk élő népekkel való b.aráti kaípesola­tok kialakítására igyekezett felhasználni. T. Ház! A cseh politikáé és elsősorban a cseh imperializmus fanatikusáé, Benesé a feh>­lősség azért, hegy ß magyar hagyományok meghamisításával és: részbein, kisajátításával a dunai öncélúság egyetlen lehetséges formáját és véle ai dumai egységet szétrobbantottál. Tud­juk, hogy az eredmény nemesak: Közép-Európa teljes anarchiába lett, hanem az egység szétf­bomlásztásáivall maga* az európai egyensúly ingott meg. Soha, olyan mély szakadékok neon választottiák el az ittí élő népeket egymástól, mint Benesnek az idejében és soha olyan messze nem voltak attól, hogy Eur*óp a , szá­márat pozitív hivatást teljesítsenek;. Beaiesi moszkvai útja újabb jele annak. hogy a csehek képtelenek; a dunai szolidari't'ás­naJk, az itt élő népek közös érdekle'inek képvise­letiére es; mlegint egy olyan rendszer megterem­téséről álmodnak, aimelyben egy kívülálló hata­lomra támaszkodva biztosíthatják vezető pozí­ciójukat az- itt élő' népeik minden életérdeke ellenére és hajlandók ezeket nemzeti önzéslüík szolgálatában a szovjet imperializmusánaki ki­szolgáltatni. (Űffy van! a Középen.) Nem ismerték fel, hogy a magyarság aka­rata és közreműködése nélkül a Duna térségé­ben tartós rend nem teremthétlő meg. (Ügy van! jobb felől) Hiszen a dunai együttműködés­ből kimaradhat bármelyik nép, amely a Duna­medence perifériáin lajkilk. de -ai magyarság nélkül dunai -együttműködés egyszerűen naines, mertt ennek- a térségnek: központját a magyar­ság foglalja el és tölti be. (Űay van! — Taps a baMSzépen.) Eléggé bebizonyította ezt a Duna­medence párisi rendezése is, A cseh nép veze­tői tehát 'történelmi tapasztalatlanságról fenné­nek bizonyságot akkor, ha nem' ismernék fel, hoigy a; cseh jövőlt nem aiTizal lehet biztosi tani. ha segítséget' (keresnek ellenünk Moszkvában, hanem azzal, ha számolnak a magyarság föld­rajzi és politikai helyzetével a Dunar-medeneé­ben. T. Ház! A magyarság európai hivatását a dunai népek öncélúságának igényéivel össz­hangban- kívánja teljesíteni és magatartásával is hozzá kíván járulni ahhoz^ hogy az ehhez szükséges légkör kialakulnia ssoni Termé szőtte­sen tudom, hogy ilyen kívánságot nem ele­gendő kimondani, hanem valóban mindent el is kell követnünk, hogy jószándékú törekvéseink a másik oldaloni is hitelre találjanak, hegy el­ismerjék kívánságainknak és igényeinknek Jo­gosságát, ennek folytán az új dunai egyensúly kialakításában hajlandók legyenek # velünk együtt részt vállalni. Azzal azonban* tisztában kell, hogy legyenek szomszédaink is, hogy le­hetetlen ai magyarságtól a dunai népefc közös érdekéinek! önzetlen képviseletiét megkövetelni akkor, ha öik maguk az eltelt két évtized tapaslZr talataival f és tanulságaivá] nem hajlandóik le­számolni és kis önzéseiken és imperialista haj­lamaikon: nem hajlandók túltenni magukat. A magyarság alig tehet többét annál, mint hogy hangot ad megegyezési készségéneik!, de elvárhat'jtai, hogy aki azt állítja magáról, hogy európai politikát folytat, az a délik életé urópai térség rendje érdekében számoljon le illúziói­val és a jpolittikai, földirajzi és gazdasági reali­tások útján- keresse a megoldás módjait. (He­lyeslés as szélsőbaloldalion.) Ha az európai problémák megoldásában.

Next

/
Thumbnails
Contents