Képviselőházi napló, 1939. XVIII. kötet • 1943. november 22. - 1943. december 9.
Ülésnapok - 1939-350
Az országgyűlés képviselőházának 350. * a. mi gOndolkodásunkhiaík, szellemiségünknek!, poltlikánklnak hatását letörölni az ő alakulásukról. De talán azt is mondhatom, hogy emelkedésük és bukásuk is rendszerint a magyarság sorsával volt összekapcsolva. Mi ma is vaMjuk Széchenyivel, hogy minden nemzetnek hivatásjai és joga van magát kifejteni és ezzel az európai szellem színképét gazdagítani. Az európai szellemi gazdaságát, az európai gondolatot! is épefri ebben a nitímzet egyéniségek szabadságában látjuk, lés ezért figyeljük aggodiallotmttnal a velünk közös sorsban ési velünk szonn-szédosan élő népekkel történő eseményekelt, az általuk követett politikát, az őkiet mozgató erők játékát és ezeklben a jelenségekben a kis népek könnyűnek éppen nieim mondható sorsának megnyilvánulását latfrukt. A mi őszinte kívánságunk az, hogy Délkeleteurópai népei mint szabad nemzetek lépjenek egymással termékeny együttműködésre és minden politikai megnyilatkozásunk és nemzetiségi politikánk is bizonyítja, hogy messzemenő megértéssel akarunk hozzájárulni olyan légkör kialakításához, amelyben a közös problémák ennek a tájnak törvényei és a népek mélyebb érdekei alapján oldható-ki meg. Sajnálattal látjuk, hogy a környező népek egyes vezetői ezt a sorsradtia parancsot niem hajlandók: felismerni és. ennek- engedelmeskedni, hanem) népük felületesebb érdekeitől vezetve vagy pedig egyéni ambícióktól vagy elvakult gyűlölettől fűtve, lehetetlenné teszik a Dunamedemee környékén élő népekjiek megértését és együttműködését. T. Ház! A magyar poütika államalkotásunk: 'kezdetétől fogva- mindig a dunai népek öneélúságának gondolatát képviselte. Ez jutott kifejezésre István király és, azi Árpádházi királyok politikájában és Bocskaitól, Bethlen! Gábortól kezdve, egészen Kossuth Lajosig ez volt többszázados függetlenségi harcainknak alánja is. Kossuth Lajos egyik angliai előadásaiban büszkén vallja, hogy »a legsúlyosabb rágalmazás lenne iazt állítani, hogy a magyarság csak saját fajtájának uralmáért küzd. Nem, mi mindén itteni nép közös politikai, társadalmi éte vallási szabadságáért küzdöttünk az osztrák elnyomással szemben.« És jogarai hivatkozik arra. hogy amikor nagy reformjainkat megvalósítottuk, gondunk kiterjedt minden nyelv és fari vedelmére és politikai életének előmozr dh'tására 1 . Sőt, bármit is állítson! v% ellenséges 1 propaganda, a kiegyezési korszak magyar pOlitikájai a dunai .monarchia megteremtésével a dunai öncélúságnak adott a fejlődésre rendkívül alkalmas keretet. NiSn.es semmi okunk letagadni, hogy ,a idluializimue a mi inivencióinkiból szüle-tett' meg. Mi a történelmi Magyarországnak: jelentős népi és gazdasági erőit nem a régi római császárság, vagy a német szövetségben domináló szerepet játszó Ausztria, rendszerébe illesztettük bele, hanem az 1866-ban immár dunai területeire visszahúzódott Ausztriáival teremtettünk bizonyos tekintetlben federalizált rendszert, azzal az elgondolással, hogy ez a Dunamedencének egységét szolgálja. Amíg a monarchia külpolitikáját a magyar politikai géniusz irányította,— itt Andrássy Gyuláira: gondolok — ez, a politika, a nemzeti királyság nagy hagyományaihoz tért vissza, a miagyar kiriállyok birod-aílmi szemiléletét igyekezett érvényesíteni, <dé befolyását nein hódításra, hanem szellemi befoülése 1943 december 3-án, pénteken. 587 lyíásra, gazdasági összeköttetésekre és a körülöttünk élő népekkel való b.aráti kaípesolatok kialakítására igyekezett felhasználni. T. Ház! A cseh politikáé és elsősorban a cseh imperializmus fanatikusáé, Benesé a feh>lősség azért, hegy ß magyar hagyományok meghamisításával és: részbein, kisajátításával a dunai öncélúság egyetlen lehetséges formáját és véle ai dumai egységet szétrobbantottál. Tudjuk, hogy az eredmény nemesak: Közép-Európa teljes anarchiába lett, hanem az egység szétfbomlásztásáivall maga* az európai egyensúly ingott meg. Soha, olyan mély szakadékok neon választottiák el az ittí élő népeket egymástól, mint Benesnek az idejében és soha olyan messze nem voltak attól, hogy Eur*óp a , számárat pozitív hivatást teljesítsenek;. Beaiesi moszkvai útja újabb jele annak. hogy a csehek képtelenek; a dunai szolidari't'ásnaJk, az itt élő népek közös érdekle'inek képviseletiére es; mlegint egy olyan rendszer megteremtéséről álmodnak, aimelyben egy kívülálló hatalomra támaszkodva biztosíthatják vezető pozíciójukat az- itt élő' népeik minden életérdeke ellenére és hajlandók ezeket nemzeti önzéslüík szolgálatában a szovjet imperializmusánaki kiszolgáltatni. (Űffy van! a Középen.) Nem ismerték fel, hogy a magyarság akarata és közreműködése nélkül a Duna térségében tartós rend nem teremthétlő meg. (Ügy van! jobb felől) Hiszen a dunai együttműködésből kimaradhat bármelyik nép, amely a Dunamedence perifériáin lajkilk. de -ai magyarság nélkül dunai -együttműködés egyszerűen naines, mertt ennek- a térségnek: központját a magyarság foglalja el és tölti be. (Űay van! — Taps a baMSzépen.) Eléggé bebizonyította ezt a Dunamedence párisi rendezése is, A cseh nép vezetői tehát 'történelmi tapasztalatlanságról fennének bizonyságot akkor, ha nem' ismernék fel, hoigy a; cseh jövőlt nem aiTizal lehet biztosi tani. ha segítséget' (keresnek ellenünk Moszkvában, hanem azzal, ha számolnak a magyarság földrajzi és politikai helyzetével a Dunar-medeneében. T. Ház! A magyarság európai hivatását a dunai népek öncélúságának igényéivel összhangban- kívánja teljesíteni és magatartásával is hozzá kíván járulni ahhoz^ hogy az ehhez szükséges légkör kialakulnia ssoni Termé szőttesen tudom, hogy ilyen kívánságot nem elegendő kimondani, hanem valóban mindent el is kell követnünk, hogy jószándékú törekvéseink a másik oldaloni is hitelre találjanak, hegy elismerjék kívánságainknak és igényeinknek Jogosságát, ennek folytán az új dunai egyensúly kialakításában hajlandók legyenek # velünk együtt részt vállalni. Azzal azonban* tisztában kell, hogy legyenek szomszédaink is, hogy lehetetlen ai magyarságtól a dunai népefc közös érdekéinek! önzetlen képviseletiét megkövetelni akkor, ha öik maguk az eltelt két évtized tapaslZr talataival f és tanulságaivá] nem hajlandóik leszámolni és kis önzéseiken és imperialista hajlamaikon: nem hajlandók túltenni magukat. A magyarság alig tehet többét annál, mint hogy hangot ad megegyezési készségéneik!, de elvárhat'jtai, hogy aki azt állítja magáról, hogy európai politikát folytat, az a délik életé urópai térség rendje érdekében számoljon le illúzióival és a jpolittikai, földirajzi és gazdasági realitások útján- keresse a megoldás módjait. (Helyeslés as szélsőbaloldalion.) Ha az európai problémák megoldásában.
