Képviselőházi napló, 1939. XVIII. kötet • 1943. november 22. - 1943. december 9.
Ülésnapok - 1939-350
Àz országgyűlés képviselőházának 350. jár az ember, alkkor o# nagy verseny fogadás van, hogy 1 vájjon ki nyeri meg a [háborút, é>s nagy helyezkedési játék folyik, merit mindenki azt szeretné tudni, hogy vájjon hová lépjem, balra, jobbnai vagy középre, mert a háboni kimenetele kétes. (Vájna Gábor: Ezek at hintázok!) Ugyan-akkor a nyilatsikeresztes pánt szervezetei sziklaszilárdan .állmaik s hitet, győzelmi akarást és bizalmat sugároznak ki szerte az egész magyar társadiadomrla. (Maróthy Károly: A szoeiáldemokratla szakszervezetek is ezt csinálják, nyilván Moszkva felé!) Egyszerű embereket találutrik ott, aimikor a; fehérre meszelt kisi falusi háziba elmegyünk, például Tiszakeszin. Az értekezleten megjelent a; volt község vezető özvegye. Kijelentette azt, hogy férje a világháborúban vitézséget 1 nyert, de nagyon sok bajai volt 1 a Vitézi Széknél azért, <m&F$ községvezetőm k volt. Ö önként jelenitke^ zeit az 1 új háborúban is és azzal búcsúzott! fö1 őségétől, hölgy ha elesik a háborúban', akkor neveljen nemzeti szocialistákat a gyermekeiből, merít ő nem alkar hiába vért-' ontani, de a vérontást szívesen vállalja- az eszméért. Testvérünk meg is »halt, elesett! ebben ai küzdelemben és az özvegye, ott előttünk, az egész szervezet előtt, fogadailmiait tett. hogy férje utolsó kívánságának eleget' fog tenni. (Éljenzés és tiapg á sgélsőbcÉlot'daion.) T. Képviselőház! Ha ezt a nagy erőt nem sugározná ki a mi mozgalmunk, akkor ez az asszony átkozódni jött volna hozzánk, akkor ez az asszony megátkozta volna, a háborút, ő izonban további hitet merített férje utolsó kívánságából. A miniszterelnök úr ^ költségvetési beszédébein a belső rendről beszélt, de — úgylátszik — fogalma sincs a belügyi kormányzatnak arról, hogy mit jelent a pozitív rend. Ha ugyanis kilengések vannak a nulla pontról, akikor a. mínuszba kerültünk, akkor a felfordulás követkei?ik, de ha a grafikon pozitív skáláján áll a rend értékmérője, akkor legfeljebb a nulla felé közeledhetünk. Ez tiszta matematika, ezt régen meg kellett volna értenie a kormánynak. Ha már a kormány annyi' akadályt gördített az egyeÜen társadalomiszervező párt elé, akkor csodálkozunk azon, hogy nem gondoskodik azoknak a mozgalmaknak és azoknak az irányzatoknak betiltástárói, amelyek a társadalom megbontása érdekében, szervezkednek. 1918-ban a rend felborátását az okozta, hogy a tisztességes keresztény társadalom teljesen szervezetlenül állt, ezzel szemben a kanális népe, a söpredék meg volt szervezve, és ez az - egészen tenyésző, de megszervezett kisebbség (Felkiáltások a széls&bailolda o>n : Zsidók últal megszervezett kisebbség!) teljesein felborította a rendet. Ebből azonban a kormány a tanulságot nem akarja levonni. Két irányban kell itt bírálnom a kormánynak nem cselelkedetrcit, hanem inkább mulasztásait. Az egyik rész a zsidókérdés, a másik rész pedig a marxizmus elleni küzdelem. Ami a marxizmust illeti, a Népszava és társai • fennhangon- hirdetik azt. hogy milyen sikeres kurzus volt Erdélyben, mert ott több száz, talán 400 tagból áUó agitátor-iskolát sikérült összehozni és kiképezni ezeket a vállakozó szellemű embereket. Hivatkoztak még- arra is, hogy ez minden rendőri ellenőrzés nélkül történt. Ha a tananyagra térünk át, akikor csak következtethetünk. Nem akarok itt olyan dolgokat állítani, amelyeket bizonyítani nem tuülése 1943 december 3-án, pénteken. 575 dok, feltételezem azonban, *- és azt hiszenn, a Háznak egyetlenegy tagja sem fogja tudni ezt megcáfolni — hogy ott a marxista ideológiát tanították (Koltai József: Benne van a progTcVmmban!) A szociáldemokrata pártnak benne van a programmjában, tehát feltétlenül bizonyos, hogy ezzel a marxista ideológiával foglalkoztak. ~' : 1\::- '.-': Ügylátszik, a kormány nem tudja, vagy nem akarja tudni, hogy mi van a marxista tanokban. Marxista elmélet elsősorban a történelmi materiailizmus. A történelmi materializmus — magyarán mondva — azt jelenti, hogy .mindéin politikai változásnak, minden történésnek csak is gazdasági okai vannak Mi ennek a következménye? Enneik következménye minden idealizmusnak, êf* így a hazaszeretetnek is a megtagadása. A nemzeti érzés tiszta idealizmusból fakad, de a materialista felfogás az internacionalizmusból. (Vájna Gábor: Ez a világ zsidóságának célkitűzése! Ezért hajtják végre!) Természetesen nemcsak a szociáldemokrata | pártban tanítják! ezt, hanem a , fedő-szervezer. ek ben, à szakszervezetekben is. Ha tovább megyünk, a marxizmus módszereiről is lehetne beszélni. Maga Marx Károly mondja azt, hogy az osztályharc fogja a proletariátust győzelemre juttatni. Mit je iont az osztályharc? A társadalom megbontását (Maróthy Károly: Sőt szembeállítását!), szembeállítását Ha ezt szabad hirdetni, ha ezt a magyar parlamentarizmus eímléni meg 4 lehet engedni, akkor ennek végzetes következményei lehetnek. A marxista gyakorlati elvekről Mester Miklós képviselőtársam beszélt. Ezekhez én is csak csatlakozhatom, és fel kell hívnom a t. Ház figyelmét arra, hogy a szociáldemokrácia azt hirdeti ugyan, hogy a parlamentarizmus eszközeivel akar küzdeni, a történelem azonban arra mutat, hogy ezzel az eszközzel csak addig, él, ameddig kedvezőbb helyzetbe nem kerül. Mert ha sikerül megbontani a társadalmat, abban a pillanatban elhagyja ezt a látszatmódszert, a látszateszközöíket és átlép az ő leplezetlen gyakorlatára, a forradalomra. Itt kell rámutatnom még: a zsidókérdésre, és ezzel 'kapcsolatban ezúttal is hangoztatnom azt, hogy talán nincs ország: ezen a világon, ahol annyi zsidótörvény vplna, mint Magyarországon. (Csoór Lajos: Arányban van a zsidósággal! — Egy hang a szélsőbaloldűlon: Egyik sines befartveb!) A zsidókérdés még nincs megoldva* sőt Sztálingrád eleste óta a kormány részéről hallgatás történik, vagy visszavonulás, (vitéz Lipcsy Márton: Hallgatva cselekvés!) Én szeretném Iá't'ni á cselekvést. Kállay miniszterelnök úr kijelentette, hogy itt egymillió zsidó van, óriási nagy probléma előtt állunk, és legjobb ezzel a kérdéssel tovább nem menni, mert úgy is megrekedünk. (Koltai József: Bízza ránk, mi meg> csináljuik!) Az nem: lelhet kifogás, hogry háborúban vagyunk» A háború előtt' is égető volt a zsidóság: kérdése, ma azonban egészen más a helyzet Ma én meg: tudom érteni a zsidóságot akkor, amikor a társadalmat meg akarja bontani, hiszen a háború azért folyik, hogy a zsidóságról Európából kürtsuk, tehát önmagát védi. Az önvédelmet azonban nem tarthatom diffamálónak, legfeljebb igen erősen kifogásolhatom azt, hogy a kormány önvédelmi jogot enged a zsidóságnak. A zsidók egiy óriási mikrofonként szere-
