Képviselőházi napló, 1939. XVIII. kötet • 1943. november 22. - 1943. december 9.

Ülésnapok - 1939-350

564 Az országgyűlés képviselőházának 350. magatartás 'tapasztalható több helyen a volt megszállt területeken? Nem az. amit sokam helytelenül gondolnak, hogy a volt megszállott területi magyarság a mai háborús állapotokat hasonlítja össze a megszállás alatti békeáll apótokkal és ebből Tielytelen következtetést VÖT* le. Nem arról van szó, hojy most. mennyi a ruha és a kenyér, mennyi volt akkor i&s most ezeknek mennyi az árai, hanem arról van szó, hogy az adott lehetőségek mellett ma • az igazság szabadon érvényesül-e vagy nem a magyar nép javára a felszabadult területeken. A volt megszállott területi magyarság lépten-nyomon látja, hogy a renegátok vezető állásokjajt« Ikaipnak és kitüntetésben részesülnek. (Ba'lcy LászJló: Ez így van!) Többször ' szóvátettíük már ezt a kérdést, de a 'megoldási terén semmi sem történt. Ä renegátnak családjára valló tekinitettel lehet kenyeret adni, de renegát vezetői állást nem kaphat, mert ez az igazság lábbaltiiprásiáti jelenti. A renegátoktól eltekintve, ha. ai magy anolkJ általi Ibetöütött vezetőállásokat nézzük, azt látjuk, hogy* ezek a vezetők túlnyomó' többségben a felszabadult területeken kulturális; gazdasági és politikai tereim egyarániti iái régi Magyarországot képviieiellik. Engedje meg a •te Ház-, hogy ne bizonyítsak és. neveket ne sorol jak fel. (Baky László: Ismerjük Őket!) Erdéllyel kapcsolatban csak annyit említek. — enyhén szólva — hogy! az erdélyi magyarság gazdasági, kulturális és politikai életében sióikkal nagyobb szerepet kiell ihiztiosítiaini_ a székelységnek, mint ami ma megvan. (Úgy van! a $zél\mb)dl\olda&Oííi\,) ^ T. Ház! Én tisztelem a tisztviselőt, inert tisztviselőnek azt tartom» aki a népet és a közérdeket szolgálja, ai bürokratát és a bürokráciát azonban lelkemből utálom, mert az esiaki az .aktát nézi és nem a való életet, ^tehernek tekinti az ügyifelet, akit nemi kielégíteni kell, hanem lerázni magáról. (Ügy vaun! aszélmbulolddtxn») A kormány kötelessége, hogy mindenti elkövessem, hogy a tisztviselők valóban tisztviselők matradjainiak égi ne legyenek bürokraták és így a magyar földművelővel, az iparossal, tanítóval, pappal ési ai szab'aidfoglalkozá&úakkal, akiknek elsőserbarai köszönhetjük iái felszabadult területek megtartását a magyarság számánai. meg tudják szerettetni a magyar államot Ez nem páritkérdés., ez egyetemes magyar nemzeti kérdés. (Ügy vem a szélsőbalolduitm.) T. Ház! Alkotmányos eszközökkeli küzdő ellenzéki párt vagyunk. Megvalljuk őszintén, hogy eszméinket mindem magyar lakta területen' terjesztjük. Hívei vagyunk a magyar egység gondolatánlak, de ezt az egységet csak alkotmányos küzdelemmel lehet kialakítani^ és lieim az elveknek szegre való akasztásával. (Ügy van! n. széisőbaloldélon. — Nagy László: Cselekedetek kellenek.) Felfogásunk szerint. egy nagy, osztatlan magyar kérdés van. Ettől az egyetemes magyar kérdéstől függetlenül — külön — sem a felvidéki, sem az erdélyi, sem ia délvidéki magyarság kérdései nem oldhatók meg. (Ügy van! a szélsőbaloldalon.) A fa ágait hiába gyógyítjuk

1 külön, gyökér és a törés beteg. A magyar élet fájának a gyökerét és törzsét kell meggyógyítani, hogy 'az ágak életerősek legyenek és bő temést hozzanak. Ez ,aj váilaszunk erdélyi, felvidéki és délvidéki képviselőtársainknak. Megoldásra vár Magyarországom az ipari ülése 1943 december 3-án, pénteken. 9 munkásság kérdése. Hosszú időn keíieisiztül a. magyar ipari munkásság egyedüli érdekképviseleti szervezete a marxista, szakszervezet volt. A liberális Magyarországon^ ahol ai munkaiadók, főként zsidók, szinten osztályalaipom szervezkedtek, elismerem, hogy ez szükségszerű kényszermegoldás, volt. A mai Magyarországon azonban marxista szakszervezetre nincs szükség, mert ai munkásnak és> a munkaadónak egyaránt közösségi szellemben kell gondolkoßnia és cselekednie. (Baky Lászlói Magyar közösségi sz ellemben ! ) Sajnos, a kormányzat politikája téliesen határozatlan> a munlkáslkérdésben. Kétség telenül fel kellene állítani a munkásság egyetemes, nemzeti aliapon álló érdekvédelmi szervezetét. (Ügy van! Ügy vaw! a szísőbaloidalom.) Ma aiz ipari munkásság a munkaadók szervezetével, a Gyosz.-iszal szemben teljesen tehetetlenül ál'l. A munkaadóknak egyetlenegy Gyoszi.-uk van, az ipari munkásságnak azonban a következő szervezetei vannak: á marxista szakszervezet, a Nemzeti Munkaiközpont, a< Hivatásszervezeit, a keresztényszocialista szakszervezet, az Evangéliuimi Munkásszövetseg, stb. Sajnos, a sok bába közt elvész a gyerek. Nem hiszem, hogy a kormányzatnak a »divide ©ti impera« lenne az elve (Korponay Ede közbeszól.}, mert akikor ez végzetes következménnyel járna'. (Korponay Ede: 40 év igazságára ^visszatérünk!) Nem igaz az a rossz<* indulatú híresztelés, hogy a. nemzeti alapon álló munkásszervezetek nem képviselnek erőt. (Korponay Ede felé:) Tárgyi igazságokat soroltaim fel, azt, hogy hány munkásszervezet van. (Igaz! Ügy nam! a szélsőbaloldalion.) Személyes tapasztalatból tudom, hogy a nemzeti alapon álló múnkásszer vezetek lkom oly erőt' képviselnek. Nagyon sok olyan munkás van a nemzeti alapon • áÜló munkásszervezetelkben, aki magyar közösségi szellemben gondolkozik és ugyanakkor saját szakmájának kiiváló szakértője. Ezeket majd nyugodtan oda lehet tenni az új egyetemieís. nemzeti alapon álló érdekvédelmi szervezetnek, a munkakamaranak az élére. (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Az ipari munkásság a mezőgazdasági munkássággal együtt sokat szenvedett a miatt, amit itt már többen szóvátettek, hogy a kormányzat idejében nem gondoskodott a típusruhaanyag előállításáról. Ezen a téren nirgősen^ segíteni kell, hogy a katasztrófát elkerüljük. T. Ház! Nem ismerem még az iparügyi miniszter űr legújabb rendel étét, de remélem, hogy a, miniszter úr ai munkások családi munkabérét a mai idők követelményének megfelelően emelte fel. A régi családi munkabér minimális volt és mélyen bántotta ,

a munkásságot. A magyar munkaállamban a munkabéreket az indexrendszer- alapján' kell rendezni, ami azt jelenti, hogy a mindenkori árindexhez igazodnak a. munkabérek. Ha ez megvan és a munkások, valamint a munkaadók szervezete ki van építve, akkor nincs szükség sztrájkra. mert a munkabérek automatikusan rendeződ nelk. Igaz. hogy a magas munkabér hátráltatja a termelést, de ne feledjük el, hogy a munkaadó magas jövedelme is hátráltatja a. termelést. (Igaz! Ügy van! a szélsőbaloldalion.) A magyar munkaállam, nem magas vagy alacsony munkabért vagy vállalkozói hasznot ismer, , haneim ismeri a tisztességes munkabért és a tisztességes hasznot (Ügy van! Ügy vain,!