Képviselőházi napló, 1939. XVIII. kötet • 1943. november 22. - 1943. december 9.

Ülésnapok - 1939-350

Az országgyűlés képviselőházának 350. a szelsőbaloldtMoú.), mert eat 'követeld: meg a termeiéig és a nemziet érdeke». (Űay van! Üoy van! a $zéls&balo?da$on.) T. Ház! A magyar kérdés megoldásiai ége­tően fontos mninkás-voualon is. Minden idegen­szellemű munkásvezetőnek el kell tűnnie a munkásság éléről. (Úgy van! Ügy van!^ a szé T sőbaloldalon.) Idegen csoportvezetők, imüvtó ^etők nem lehetnek a gyárakban a magyar muriké sok felett. Ha van szív és magyar érzés az iparügyi miniszter úrban, — és én hiszem, hogy van — hasson oda, hogy a szegény szé­kely gyerekekből minél több kiváló SEákmun­kás kerüljön ki és ne jegyen a székely mun­kásság túlnyomó többsége napszámos és segéd­munkás idegen vezetők alatt, mint ma. (Rap­esányi László: Elég szomorú!) : T. Ház! A munkáskérdéssel kapcsolatban szólnom kell a Magyarországi Szociálde­mokrata Pártról. (Halljttk! Halljuk! a szélső­baloldalon.) Itt a Házban a Szociáldemokrata Párt vezetője szóvátette munkáskérdést. Dik­tatórikusán próbált ítélni elevenek és holtak fel ott és leszámolással fenyegetett meg min­ket, magyar népi szocialista jobboldalt. (Ű9y vn! a szélsőbal'oldalon. — vitéz Imrédy Béla: Hallatlan ! — Rapcsányi László: Itt a pariia­rijentben fenyeget!) Mélyen t. Képviselőház! Mi van, helyeseb­ben ki van a nagy szavak . mögött ? (Rajniss Ferene: A szoeik!) Peyer Károly képviselő úr többesszámban beszélve, azt mondotta, hogy Magyarországon született és magyarul beszél. Ezt elismerem, (KorpOnay Ede: Magyarul érez-e?) de, hogy magyarul érez és gondolko­dik, azt már nem hiszeim el. (Baky László: De nem is mondta! — Felkiáltások «i szélsőbalod da on: Mondta!), mert már Széchenyi István megmondta, hogy a nyelvnek zengése még nem dobogása a, szívnek. (Ügy van! r a szél$őba\['>o>lda>­lon.) Hogy Peyer Károly képviselő úr szíve miként dobog, azt megmutatta 1919-ben, (Baky László: Úgy van!) amikor a Tanácsok Orszá­gos Kongresszusián a 150 tagrí központi intéző­bizottság tag-jává választották Kuni Béláival ós Szamuely Tiborral együtt. (Rajniss Ferenc: Szén társaság! Persze leszámolást ígér! Vilá­gos! — Vájna Gábor: És megengedik, hogy az államfőhöz menjen kihallgatásra! — Az elnök csemgH.) Tudtommal Peyer Károly sohasem Ismerte be n y il taw, férfiasan, hogy 1919-ben tévedett. Ma teihát hiába puffogtafc hazafias frázisokat, senki V<em hisz neki (Egy . hang a szélsőbaloMaYon: Csak a beiügymiriisz!f.er hiszi!) és legkevésbhé a magyar munkásság. (Ügy itmt!. « szélsÔbaloîda'on.) Hadd láslsunk néhány ereidet! bizonyítékot a SzociáMemokirata: Párt és Peyer Károly képviselő úr 1919. évi mnlt jából. T. Ház! Szemelvényeket fogok felolvasni a Népszava 1919. évi számaiból (vitéz Jaross Atn­dor: Eendkívül érdekes!) Az 1919 január 7-iki Fizámban az első lis.Don népgyűlést hirdet és a következő áll az uisl&gbari (oltfaissa): »«A Ma­gyarországi Szociáldemokrata Párt évtizedes agitációja és munkája teremtette meg a tel­keknek; azt ,a fogékonyságát, amely nélkül a. jogosult haragnak és bosszúnak à& m- kitörése, amely aœ októberi forradalomban jutott fel­is zínre. lehetetlem lett volna-.« (Mozgűs a ézéhő­balőldalon.) T. H'áiz! Beismerik, hogy a forradalom elő­készítői, a kommunizmus előkészítői voltak. Állítom, hogy mia< is azok. (Úgy van! a. széhő­bak) 7 dlaíl<m.) ülése 1943 december 3-án, pénteken- 56a A Népszava 1919 február 11-iki sßama arról ír, hogy Weltner Jakab a fehér ellenforradai­márok ellen beszélt, majd így folytatta (alvttssa): »Ami az úgynevezett kourimiunisták dolgát illeti, iámig a forradalom nemi győzött, addig erről nem volt szó. A kommunizmus rá­bízta a iSEoeiáldemokratapártra, hogy végezze; el a tisztogató munkát, hogy évtizedeken' át szervezze ,a munkások százeEreit niagyon nehéz viszonyok között, börtönfben és tolonckoosiui ülldözve, a leglehetetlenebb visEonyok között 'dolgozva a föld alatt.« Beismeri Weltner Jakab, hogy a, föld alatt 'dolgozott, csak a bányában nem dolgozott a föld. alatt, mint ia: magyar munkás. (Ügif van! Ügy van! «i szélsőbalo'dálon.) »A kommunisták most min<d©nt kisajátítanak mlagükn^k, ia, szo­ciáldemokrácia végcélját is 1 . De nagy tévedés­ben volna a burzsoázia, ha azt gondolná, hogy a szociáldemokratlai kongresszus a kommunizmus ellen fog állást foglalni.« (Mozgás a szé'söbal­oldalom) »A szoieiáldemokriaítaipiárt változatla­nul ragaszkodik végső céljához, mely a kollek­tív társadalmat, a. kommunizmust jelenti.« (vitéz Jaross Aindor: Ez a lényeg!) »A prole­tárok, akik OrosziorsEágbiani a szovjetet alkot­ták, közelebb állnak hozzánk, mint. a világ bármely burzsoáziája.« (Felkiáltások a szé^ső­baloldalon: Tessék! — Za\j a szélsőbaloldalon.) Ajánlom eist iainnak a Kisgazdapártnak a figyelmébe, (Zaj a szélsőbaíoldalon. — Az elnök csenget.) amelyben magyar lelkészek is van­na'k: és amely tudtommal a srazdag parasztság egy részét, azonkívül a polgárságot szeretné magárnak megsEerveani. (Zaj. — Az elnök csenget.) A Népszava 1919 február 28-án miátr fel­emeli szavát su kommunisták üldöztetése ellen, mert csak 1 bűncselekmények miatt lehet valaki ellen eljárni és nemi azért, mert val,aki bár­mely pártnak a tagja. A Népszava 1919 március 4-én azt írja, hogy a munkástanácsban! felhívást intéznek a kommunistákhoz, hogy vonuljanak újra be a parlamentbe és dolgOEzanak a szociáldemo­krata, 'lobogó alatt a munkásosztály felszabadí­tásáért. (Vájnia Gábor: No!) 1919 március 22-én {Egy hang a szélsőbal­oldalon: Kitört a kommwnizmus!) & Népszavá­ban Károlyi lemondó nyilatkozatai van az első helyen., majd ezt írjai: a lemondás 1 főbka, hölgy az antant meg akarja szállni az orszá­got. Felhívág (Owassa): »Mindenkihez. A pro­letárság diktatúrájának döntő alapfeltétele a proleitáriság teljes egysége. Éppen ; ezért a történelmi szükség parancsára a teljes egye­sülést mondotta ki 1 ai s Magyarországi Szoeiál­demotklrata 1 Párt és ái Kommunisták Magyar­országi Pártja. (Bakv Lásizló: Itt m, egységok­mámiy! — Felkiá tások 'ff baloldalon: És ezt me­rik tagadni!) A.veßercikk így szól (ol\vas$a): »Soikkad hamarább, mint ahogyan ,az orosz forrad atom eil jutott Kerens -akitől Leninig, a komproimisis'zumos'-koalicióis kísériletekitiől a pro­letárdiktatúráig: eljutott a magyar forrada­lom Oda, ahova el kellett jutnia... A magyar proletariátus is, mint az orosz,megtalálta tehát önmagáit, a kipattanó ntyíl lendületével) és ere­jével tért rá aa útra, .amelyen vallóra ' vált­hatja a szocíaliizmus célját... A kormámy le­mondott és ezután jön az, aminek jönnie kel­lett: A proletariátus egész osztatlant uraikna...« De nem &z jött. hanem a Droletariátus félrevezetésével zsidó terriorurailtoat csináltak, *•

Next

/
Thumbnails
Contents