Képviselőházi napló, 1939. XVIII. kötet • 1943. november 22. - 1943. december 9.

Ülésnapok - 1939-349

i Az országgyűlés képviselőházának 349. A kisiparosság" az a réteg, amely minden, áldozatból kiveszi a részét, de a, [kisiparosságra keveset gondol a kormány. Itt a közellátásügyi miniszter úrhoz az a kérésemi, gondoskodjék arról, hogy igenis' kerüljön forgalomba az úgynevezett típus-nnunkaruhai és éhhez a típusmunkaruhához a kézművesiparosság, illetőleg H kézmüvesiparban, alkalmazott nrankás is hozzájuthassoini és el legyen eizzel látv», mort hiszen ha sem; élelem^ sem fűtés, sem anyag tekintetében nem

1 látják el, akkor természetesen menekül ez a munkásság a kézműipartól. A kormányzatnak az az intenciója; — ezt is hirdeti aa ipartestületekein keresztül — hogy kisipari munkacsoportok szerveztessenek. Nagyon helyes, nagyon jó ez a kezdeményezés, csak az a hibája, hogy pl., amikor a lábbelikészítésnél a cipésziparosok összeállnak és elmennek a láblbeliközponthoz és részt akarnak venni egy ilyen; kisipari közszállítási csoportban, akkor tudmásukra adják, hoi^y egypár esztendőre visszamenően bizonyítaniuk kell, hogy öt munkást foglalkoztattak, — és ezt az OtL-val kell igazolni — illetőleg ha öt kézművesiparos áll össze és alkot ilyen csoportot, akkor is részesítik ebbenj a munkában'. Nagyon helyesen előnyben részesülnek azok, akik harcteret jártak, harctéri szolgálatot teljesítették, — ezek akkor is részesülnek munkában, ha nines meg az ötös létszámuk — de egészen méltánytalan, hogy azoktól, akik kisipari csoportba állnak össze és ötösével akarnak belekapcsolódni a munkába, jelenleg azt kívánják, hogy mondjanak le aiz iparukról és minden ilyen közszállítási csoport egy ilyen igazolvánnyal • rendelkezzék, (Piukovich József: Abszurdum*!) mert hiszen ez azt jelenti az iparosember életéiben, hogy még ha nemi is, mond le az igazolványáról, de ötös csoportba! tartozik, akikor ,a hatóság egy esztendő múlva érvényesíteni fogja vele szemben azt a rendelkezést, hogy nem gyakorolta önállóan iparát és így az illető elveszti a jogosítványát. (Rajniss Ferenc: Kommunista sejteket akarnakl) így tehát ez aia emiber a mai anyaggazdái; kod'ási stb. rendszer mellett el fogja veszteni az ő iparigazolványát. Mindez nem volna baj, ha ezekneik a közszállítási csoportoknaik a lábbeli központ biztosítana annyi munkaalkalmat, hogy teljes egészükben egész esztendőn keresztül el legyenek látva munkával, de amikor mindez: nem történik meg, aíkkor csak ki fogás tárgyává tudom tenni ezt a módszert, hogy meghirdet a kormányzat egy. lehetőséget, tetszetős színezettel állítja be a közvélemény előtt és ezzel szemben a valóság az, amit elmondtam. (Rapcsányi László: Nesze semmi, fogd meg jól!) Az iparjogosítványok kiadása tekintetében helyes és célszerű, hogy bizonyos vonatkozásokban az ipar jogosítványod kiadásia. mes; van szigorítva. Helyes, hogy a faj védelmi törvény szerint bírálják el az ipar jogosítványok kiadását, intézkedinie kellene azonban a kormányzatnak aziránit, hogy olyan iparjogo sítványok kiadásánál, amelyek kapcsolatban vannak egy másik Joggal, — itt értemi az italmérési jogot — né szenvedjemeik a kérelmezek hátrányíi Én nem jártam el ilyen ügyekben, csak at kezemibem volt egy ilyen adat, amikor egy húsz esztendeig dolgozó pinoér átvett egy vendéglőt, s ebbe belefektette élete munkája KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ XVIII. ülése 1943 december E-án, csütörtökön. Sg« nak eredményét, szerinte közel 20.000 rangot Az italmérést a pénzügyi hatóság jóvoltából a jogfolytonosság alapjám folyitathattai mindaddig, amíg rá nem írtak, hogy záros határidőn belül adja be iratait, így azi iparjogosítyányt is. Az iparjogosítvány iránti kérése az ev közepe-óta bent volt az illetékes hatóságnál, sőt az évJ közepe előtt adta már be. Ez keresztülment különböző hatóságokon, a kamarán stb. A kamaránál el is jártam és megnéznem, hogy mi van a jogosítvánnyal. Körülbelül 1600 Jogosítvány, között el volt dugva az ő jogosítványa is, amikor a másik oldalon már megfenyegették, hogy ha pedig nyolc napon belül nemi nyújtja! be a jogosítványt, italméreisi jogát elveszti, így, a) jogfolytonosság elvész, tehát amikor meg fogja kapni aœ iparjogosít Tanyt, addigra nem lesz italmérési joga. kezdheti elölről az egész kálváriát, húszesztendős munkájával szerzett befektetett pénze pedig elvesz, semímivé válik. Nagyon kérem a kormányzatot, intézkedjék abban az irányban, hogy ilyen! gyakorlat ne lehessen a mindennapi életben és* figyelmeztesse a pézügyi hatóságokat is ennek tudó masulvételérei mert hiszem lehetetlennek tartom, hogy a pénzügyi hatóság ne tudja ezt belátni, amiíkor a fél megjelenik ott és elpanaszoljál, ejsírja a baját, hanem rideg álláspont ra helyezkedik és nyolc napot ad az iratok bemutatására. Nyolc napot lehetett adni a régi világban, ameddig zsidók kértek il

yen engedélyi, de most keresztény emberek, kérnek engedléjyt és ezt a határidőt nem lehet ebben a i ormában fennt artan i. A kézművies iparosság súlyos problémája a hitelkérdés, amely sokszor lehetetlenné teszi, a kézműve« iparos számára nagyobbszabású •munka vállalását, lehetetlenné teszi, hogy péidául aa épílőiparosság nagyobbszabású építkezési közmunkábai kapcsolódjék bele, még ha az ő hatáskörének megfelelő épületeket építenének is, mert mire hozzájutna pénzéhez, audigra elfogy a kitartása és nem tudjía az elvállalt inunkat befejezni, így közmunkákra nem tud pályázni. NagyOni fontos a hitelkérdés megoldása és itt azokra a hatalmas és nagy tartalékokra gondolnék, amelyeket az Oti. tartalékol a kézműves iparosság által befizetett összegékből. Tessék ezeket az összegeket a kézműves iparossághoz juttatni, kölcsön formájában kiadni, hiszen ezt kellően biztosítani lehetne, úgy, hogy vissza is folyjék, megint az ösgtáeg. Viszont lehetetlennek tartom, hogy éppen ez a közület, az Öti. épített ma, amikor építkezési anyaghiány vani; furcsa, hogy időnként olyan kommünikéket olvasunk, hogy csak az öti, csak a város- és* nem tudom ki fog még építkezni,^ ugyanakkor pedig a kis családi házak* a valóban szociális eéílzattal épülő házak nem tudnak épülni. (Rajniss Ferenc: De bezzeg Peyer Károly tudott építkezni! — Mozgás a szélsőbalold iIon.) Nem értem, miért tud spekulációra bérházat építtetni a magát munkásvezérnek nevező, Peyer Károly. (Rajniss Ferenc: Az kapott anyagot!) Nem értem, miért van, az, hogy ahol akár tisztviselő, akár munkás, akár önálló iparosi vagy kereskedő, vagy bármilyeni munkakört betöltő valaki munkát akar belefektetni olyan építkezésbe, amelyet a pénzügyminiszter úr is nyugdíjháznak nevezett abban' az értelembeni, hogy; öregkorára legyen valiami fedél, amely alatt nyugodtan meghúzhatja magát, ezek az épületek most ne legyenek felépít76