Képviselőházi napló, 1939. XVIII. kötet • 1943. november 22. - 1943. december 9.
Ülésnapok - 1939-349
552 A z országgyűlés képviselőházának 349. szomorú eiset, hogy ,a bajtársi szolgálat útján kiutalt anyaghoz sem tud az ipairoissiág hozzáférni. Ha teihát a korai ányzait komolytam akar segíteni és komolyain akiairjia, kiKüsizöbölni a fekete-forgalmat, meg kell fogni &., fefc&tie íorgaumat ott, aihomniatn kiindul. A termelést kell tehát ellenőrizni, nem pedig folytatni azt a hibás rendstzert, hogy kiirkálnatk az egyen gyárakhoz, hogy iieàséfk jelenteni bizonyos pairagraíus szerint, hogy mennyi a készlet. Erre azutáni jeliantemeki vialiamitt, amit senki sem ellenőriz.Az ipartestületben látják, hogy jön az anyag, érdeklődnek, s egyik-másik meg is mondj ai négy szem között, hogy ezt az anya gat így és így tudttam szerezni; de amikor azt mondjak neki, hogy írja meg. ezt nem teszi, mondván: hogyan juti*ék én másképpem anyaghoiz, miből élinek ínég? ígaziai isi van az iparosinak, valamiből csak meg kell élnie. Abban is igaza vaia, aimikoo* azt mondja, hogy ez a rendszer szorítja rá a kisiparost, hogy feketén vásároljon, ,nem pedig feketén adjon* el, ezt a fékeién vásárolt anyagot azutáni fel kell dolgoiznia és a vevő meg vásárol jiai; legfeljebb nem keres aranyit, de mégis átvészeli ,a mai időket, az az iparos. A réikete-forgalom után beszélnem kell a i'ekete-munkapiaoról is. A magyar kézművesiparos minden időben bebizonyította* hogy a nála dolgozó ipari alkalmazotti az ő munkatánsaf, iáimnak tekinti őt. mert hiszem a legtöbb esetben vele együtt dolgozik. A legtöbb kisiparos eg-y-Jkét-három vagy négy stégeddel dolgozik és összeforr vele abban a, munkaközösségben, tehát velük együtt dolgozik, megosztja vévük a mindennapi életért való harc és a megélhetés nehézségeit. Mégi® az a jelenség lát'hiató a, mai napokban, hagy almikor július 1-ével a bérrögzítő rendedet megjelent, ez nagy •airány ta táraságot létesített, mondhatnám azt is, hogy az ipari bérek terem fennálló rend(-.'zerteieniséget remdsizeresiítette. Az aiz iparos, aki előzőleg jobb, magasabb munkabérben ré szesült, jobban járt, aki azomban mem, volt aibbtejn ai szerencsés hielyzetlbenL hogy magasabb bért kapott, rosszabbul járt. Így tehát magy az aránytalanság, s azonkívül az a hcVyzet, hogy a kisipar teréri' meglehetős a nmnkásihiány. Ez azután kedvezőtlenül érezteti hatását azon a területen, amelyet én fekete-munkíapiacniak nevezek,. A fennálló törvényes rendelkezés ugyanis az önálló iparos mamám* előírja, hogy ,nem fizethet magasabb bért, mint aimemnyi a munkakönyvbe be van írva,, — illetőleg ehhez hozzájárul a törvényesen megszabott százalék, — mert ma magasabb munkabért fizet, tiltott fizetésemelést követ el, ami a rendelet szigora szerint büntetéssel jár. Azok azonban, akilk aránytalanul kevesebbet; kapnának, nem hajlandók azért a bérérti dolgozni, bogy tehát a munkát elvégezhesse a kisi paires, kénytelen a magasabb bért megadni úgy, hog*y hivatalos kimutatásain a kisebb bér szerepel, de vallójában nagyobb berti ad. " Ezt minden egyes ipari érdekképviselet szóvá tette, ezt tudja maga a miniszter úr is, mégis csiodálkiöfzfássai haltlOm, hogy itt olyan kijelentések történnek, hogy a mai árszínvonalat minidlen eszközzel, mondént módon tartani kell. Tarthiatlatltan állapot, amely azi ipari bérek terén vara, tarthatatlant az a helyzet, amelv a kisiparban foglalkoztatott munkások teréni van. És itt jövök egy kicsit közel a politikához. Egyik itt lévő képviselőtársamat ez ülése 1943 december 2-án, csütörtökön, érdekelni fogja. Bevezetőül ezt mondom : távol toell tartani az iparitól! a lelkiismeretién izgatókat. (Helyeslés a széUőbaloldalon.) Hogy ilyenek vannak, azt megint felelősségem teljes tudatában! állatom. (Ügy van! a szé sőbaloMalomi) Egy kis» példát mondok .el. Egy kisebb kőművesmiester vagy építőmester dolgoztat egy épületien több mumikássa 1 !, ő maga iw^oft van. Megjelenilfe valiaki avval! hogy ő is szívesen dolgoznék. Fel is venné őt az iparos, de kezdődik a tárgyalás ott. hogy mit fizet. Erre aízit monjd'ja az a kőműves vagy építőmesterj hogy: anmlyit fizet, amennyit ai többi! munkásának is fizet. Távol áll tőlem és zárójelbe téve tiltakozóim az ellen, hogyl valaki azt merje állítani hogy én a munkástól a tisizitességes bért sajnálom. Nemi! Tisztességes imumkáért tisztességes bér jár, de ami itt történik,, az egy mási jelenség. Ittt tudniillik az történik, hogy amikor a mmnikaadó megmondja, hogy menynyit akair adni, az az ember azt monfdlja az őt felvenni akaró munkaadónak: »Dehogy dolgozom], ilyen bérért nem dolgozom« és a következő félórában már megtalálja a módját, hogy a többi munkással is tárgyaljon, beszéljem és felhívja okét: »Bolon/diok vagytok, őrültek vagytok, boy ezért a bérért dolgoztok, mert ütt enynyit, amott annyit lehet kapni« és felszólítja ő'kietl, lepjenek be a szakszervezetbe, majd mi ott — mondja nekik — megvédjük az érdeketeket. (Baky László: Közismert eljárás! — Ügy van?' Úgy van! a szélsőbalioldidon.) Itt jön tehát előtérbe aiz, amit erről az oldalról igen sokszor hangoztattak!. Vannak ebbera az országban olyan érdekeik, oliyan személyeik, mondhatnám! így is: olyan politikusok, amelyeknték, ódletőleg akiknieík, nem az a céljuk, nem az az érdeikük> hogy itt nyugodt belső élet, rend legyem, a> termelés 1 nyugodtam folyjék. (Ügy van! Űéy van! a szélsőbaloldalon.) A termiellést oltt, ahol liebet, weg kell zavarni, ez a eéijuk; ahol még nincs megzavarva, ott gondoskodni kell a megzavarásáról. {FelMúltámü a szélsőbaloHakm: Ez a céljuk!) Tehi&tetlénüL' állunk ezzel a jelenséggel stziembieni, még a mai raapig, mert az e,ffyik esietben, amikier nelkiem ezeket az esetieket jelentetléik az ipartestületnél, felhívtam a figyelmüket arra, hogy tessék átádlnií a csendőrségnek az ily§n személyit. Egyetlen! egyi esetbeni történt meg aa átadás, a osiendőrség egy félórám belül ellboicsátotta^ az illetőt, mert nem tudót semmiféle jtöryényes rendelkezést, anuell|ynek alapján eljárhatott volna ,az illetővel szemben azért, bogy nem lépett be oldia miunkiára, neun vette fel a munkaihelyet éis aa illető kimagyarázta,, hogy: igen, ő nem liesz bolond olcsó bérért dolgozni, aimikoir máshol többet is kaphat. A csendőrség siemmiféle jogalapot: sem látott arra, hogy az iletővel szembeni el tudjon járni, (vitéz Imrédy Béla; "Pedig azért raient oda! — Baky László: Azért mient oda, hogy izgasson!) Sürgős intézkedésre kérem az iparügyi mindßzter urat, illetőleg a kormányt ebben az irányban is, mert ez a jelenség nem elszigetelt jelenség, ez a jelenség mekszerveziett valami, ez politikai célok érdekében! megszervezett jelenség. Ezért akarják látszólagosan gazdasági szervezetbe terelni a munkásokat, hogy ha méanenu vallják az ő politikai nézetüket, majd megtanítsák ott akár szépszerivel, akár terrorral aerra, hogy vallják az ő politikai céljukat és eszközeiket. (Úgy van! Úgy vanf a ssélsőbrfloldalon,)
