Képviselőházi napló, 1939. XVIII. kötet • 1943. november 22. - 1943. december 9.

Ülésnapok - 1939-349

Az országgijütés képviselőházának 349. azonfelüli azJáaujbaai foglal magáiban iparágakat és ha enneki &z ipartestül étnek rátermett elnökié vajh, altkor az ipartestületi jegyző' aa elnök vezetésével, ha kevésfobé rátermett az eltolok, akkor ©gyeidül végzi ennek a hatvan, v^agy több, esetleg kevesiabb iparágba tartozó kézművesiparosnalki az anyagellátását. Hogy végezhesse, ki kell építenie azt a szervet, amelyet az ipartestületekről alkotott törvény biztosít, meg kell alkotnia a szakosztályokat, ki kell válogatnia a legjobb és legtárgyilagosabb iparosokat, afeik mindenkor megadják neki a tanácsot, hogy az egyes iparágakban mikor mire van szükség. Az ipartestületi jegyző feladata azután, bogy megtalálja azt a további szervet, ahová el kell juttatnia a kézműves iparosságnak ezeket a kérelmeit, hogy a mai életben biztosítani tudja azt a kevés anyagot az ő ipartestületébe tartozó kézműves iparosság részére) és hogy az osztó igazság szerint igazságosain, arányosan, gyorsan el is jusson az az anyag- az iparosokhoz. Az ipartestületi jegyzők e mellett a- hatalmas, munka mellett, amelyet végezniök kell, igen sok helyein borzalmasan mostoha helyzetben vannak. Ez természetes, is, mert hiszem az ipartestületek felügyelő hatósága szabja meg, hogy' milyem tagsági díjat vethetnek ki az egyes iparosokra, A befoilyó díjak fejenként négy-öt-hat. pengőt tesznek ki és igen, sokszor mem fedezik az ipartestület költségvetését, úgyhogy az ipartestület nemi tudj/a jegyzőjének tisztességes munkáját tisztességesein megfizetni. Igen sok esetben azutáni ennek a fordítottja jön elő, boigiy a wem tisztességes fizetésért nem is végez tisztességes munkát az ipartestületi jegyző. A következmény igém sok iparos

1 mostoha helyzete, az a helyzet, hogy nemi jutnak hozzá vagy igen nehezen, igen, elkésve jutnak ahhoz a kevés anyaghoz, amihez egyébként kellő ügjysizieretettel végzett munka mellett időben hozzájutnának. Úgyhogy ebben az irányban az iparügyi miniszter urat kérném árrá, amit már az elmúlt esztendőben is «ízóvátettem., hogy tessék egyszer az ipartestületi jegyzők helyzetét is rendezni, tessék, rájuk is gondolni és biztosítani, hogy nyugodtan, hivatásként végezhessék munkájukat, nie tekintsék osak foglalkozásnak és hogy így végezhessék, munkájukat, tisztességes fizetést is kapjanak. Hoigy ez végrehajtható leigyen* arra gondolnék, hogy a képesitésihez nem kötött iparosokat iß be lehetne az ipartestületbe terelni, mert hiszen ez anyagilag: hatalllmas segitteéiget adhatna azi ipartestületeknek és a munkájukat nem duzzasztaná, fel. Ez a kettő, tehát a várható jövedelem és az elvégzendő munka, néni áll arányiban egymással, mert a maii világban a képesítés heiz nem kötött iparosok számtalan esetben fordulnak az 'ipartestületekhez és kérik, ibolgy őket se kezeljék mostoháin, értsék meg az ő ügyüket is, foglalkozzanak velük, gyűjtsék össze az ő adataikat, pártolják, véleméinyeizzék anyagigényléseiket, sitlb. Az ipartestület tehát moist is ténylieges munkát végez ezeknek a képesítéshez nem kötött iparosoknak érdiekébem, akik azonban nemi tagjai és természetesem tagsági díjat sem fizetnek, így elesik az a jövedelem, amely megvolna, ha ipartestületi tagok lennének. Ez az egyik hiba, amely kellői intézkedéssel orvosolható lenne. A kormán y izatmak nem is kerülne pénzébe és gyakorlatilag jobban menne a dolog, mint ahogyan moist megy. ülése 1943 december 2-án, csütörtökön. 549 Az ipartestületekkel kapcsolatban mé|g ki kell; emelLneni és rá keilll mutatnom, .arira i«, hogy a fennálló zsidótörvényeik nem jutottak el az ipartestületekig. Igaz, hogy töirtént bizalmas utasítás és bekérték az adatokat az ipartestülietektől!, hogy a vezetőségben vannak-e zsidók, vagy zsidóknak tekintendő személyek. Igaz az ils, íhiogy az utóbbi, esztendőkben történtek egyes felváltások, de aki az iparrossáig életét közeiről ismeri, jól tudlja, hoigy azokban az iparágakban és azokban az ipartestületekben, ahol a zsidóság jelentős szerepet vitt létszámánál fogva, vagy pedig ahol létszámánál fogva jkevésbbé vitt szerepet, ele gazdasági befolyásánál fogva nyomást tudott gyakorolni* a töibbi tagira, ott a választásnál érvémyesítette a zsidó szempontot és, keresztülvitte', hogy a keresztény, ember is a zsidó gondolkozásnak me|gífele!lően működjék és dolgozzék ott az élen és zsidó _befolyás szerint végezze az ipartestüLelti elöljáróság elnökségében az ő munkáját. Nem akarok ipartestületeket megemlíteni, osak imint egy szempontot emilítem fel és ajánílianiám az iparügyi miniszter úr figyieümébe, ha itt lennie, a következőket. Az iparügyi miniszter úr — nagyon helyesen — gondolt az anyaggazdálkodás rendjének megismertetésére és az ezt kiegészítő redsaer megismieirtetésére, amen ymyiben az Ipartestületek Országos Központjában az ipartestületi jegyzők részére anyaggazdálkodási tanfolyamot tartat. Eaek az ipartestületi jegyzők az ország minden részéiből behívatnak eigy meghatározott időpontban és egy háromnapos tanfolyamon kapnak ilyen kiképzést, hogy az anyaggazdálkodásban mi a teendő. Ehhez annyi volna a megjegyzésem, — tekintve, hogy gyakorlati ipartestületi jegyaők1 kel beszélteni erről a kérdésről

1 — hölgy afc anyagbavatalibót

1 megjelent előadóknak az általuk előadott vaigy felolvasott igen széip tanulmányaikban arra kellene szorítkozniuk, hoigy csak azt mondják el, ami az anyaggazdálkodás szempontjából fontos. Nincs szükség annak ismertetésére, hogy a gumit hogyan nyerik a kaucsukból, a fákat ékekkel hogyan csiapotkják meg és így toyább. Ilyenek helyett főleg az anyaggazdálkodás rendjével kapcsolatos gyakorlati tennivalókat kellene ismertetni a nieig^ jelent ipartestületi jegyzők előtt. Vonatkozik ez minden egyes anyaggazdálkodási ügyosztályra, az őket érintő' ési az ő eléjük tartozó anyag" elosztási teendők ismertetésére Vonatkozó szakelőadásokra. Ezeken a tanfolyamokom ezeket a szempontokat kellene előtérbe állítani, vagyis a gyakorlati éltetnek megfelelően tanítsák az ott megjelent jegyzőket. A m. kir. anyagihivatalnál kifogásolom, hogy a kisiparosokat nem vonják bele az elosztásba. iSzükséigesmek tartanám azt is, hogy az anyaghivatal a kézművesiparosság megbízottait is meigballgassa és ezek meighallllgatása után adják ki az egyes anyagokat a kamarák: hoz, illetőleg a kamarákon keresztül tovább az ég yes ipar fc est lilétekhez. Mielőtt mélyebben foglalkoznám az anyag; gazdálkodási rendtjével, rá kívánok mutatul arra, hogy vannak egyes anyagok, amelyek nem tartoznak az anyagbivataií hatásköre alá, azonban a mindennapi életben igen fontosak, sőt, azt hiszem, hogy a hadigazdáikoldás szempontjából elisőnendűen fontosak. Erről : a kérdésről beszélt már Horváth Ferenc igen t. fcépviselőtáirsam is. Itt van például- a látszerész* ipar,. A keresztény látszeréísaék látják el mind