Képviselőházi napló, 1939. XVIII. kötet • 1943. november 22. - 1943. december 9.
Ülésnapok - 1939-349
584 Az országgyűlés képviselőházának 349. anyag, esak a,z a fomtos és szükséges még, hogy kellő számú geológust kapjunk, akik ezeket a nyersanyagokat feltárják és megmutatják a kitermelés, lehetőségeit. Energia is bőven vám* a Székelyföldön, mert ha nem is vesszük a vácíienergiáit, ott van az újabban feltárt földgáz, amelyről örömmel halljuk, hogy naponta 3 millió köbméter földgázt szolgáltat a Székelyföldön felfedezett gázkút. Annál nagyobb fájdalommal tölti el azonban minden székely ember szívét, amikor azt hallja, hogy ezt a gázt elsősorban nem ia Székelyföldön használják fel iparosításra, ihaineim elvezetik Naigyibiáimyária.' és Besztercére idegenajkú népek közé. (Ügy van! a balközépen.) Tudjuk, hogy hadiipari indokokkal okolják meg a földgáznak ia> Székelyföldről való elvezetését, de nem szűnünk meg kenni, hogy találják meg a módját, hogy ha már el is kellett veeetni ezt a. gázt, a Székelyföldöm, is létesüljenek erre az energiára, ha kell, hadiipari üzemek; is. (Helyeslés jobb felől.) Ha. már & gázról) van szó, akkor meg kell említenem, hogy az a kívánságunk, hogy a Földgáz Rt. közelebb jöjjön a Székelyföldhöz, ne tegyen úgy, mint ÖÍ Székelyföldi Villamosítási Rt., amely a székhelyét Budapestre helyezte; Jegyen ennek a Földgáz Rt.-inak Székelyföldön a sczékhelye, (Helyes*, és a baiközépenj Általában az iparosításnál arra kell törekedni, hogy a Székelyföld is megfelelő tőkével és emiberekkeli kapcsoilódijék bele ebbe az iparosításiba. (He yeslés a balközépen.) Nem vagyunk mi gazdagok, de ott vam a székelységnek egy hatalmas nagy vagyona, a közbirto>kossági vagyon. Meg kell találni anmak módjait, hogy ezek a közbirtokossági vagyonok részt vehess ének ezekben az iparosítási tőkékbein. (Heí}yes\és\ a bmközépen.) és miinél több székely ember legyen bent ezeknek; az államikig alkotott részvénytársaságoknak p* vezetőségében, amelyek a Székelyföld iparosítását vaunak hivatva megvalósítni. (He"&e\si [ és a bftíközépetk) Az ipartelepek létesítéséhez azonban nemcsak nyersanyag és energia kell, hanem nagyon: szükséges, sőt ettől elválaszthatatlan a közlekedési kérdések megoldása is. Itt ismételten fel kell említenem a székelyföldi vasút kérdését. (Ügy van! Ügy van! a balközépen.) Azt hiszem, nincsen az Erdélyi Pártnak egyetlen képviselője sem, aki felszólalásai közben fel iie említette volna a székely vasút kérdését. (Mikó Imrí?: Nem lehet elégszer mondani!) Nem lehet azonban eleget emlegetni ezt a kérdést adldig, amíg meg nem oldódik. Amikor most ismételten felhozom ezt a kérdést, akkor hivatkozom a magyar jogászuemzet törvénytiszteletére, arra a hagyományos törvényítiszteletre, amelyre sokszior hivatkozunk és kéirem, ne esináljának egyebet, osak hajtsák végre az 1895-ben meghozott VII. tc--et, amely már kimondja a székelyföldi vasút létesítését. (Ügy van! a baMlwzépen.) Elsősorban! Udvarhely vármegyét, ezt a legmagyarabb vármegyét kelll belekapcsolni az ország gaizida- * sági vérkeringésébe vasúttal. Bármerre építsék is meg. ezt a vasutat, az a fontos, hogy miV'liőbtb) imfegéplíitfséiki (Helfowsllèty a: ttíköziepen. — Mikó,Imre: A legmagyarabb vármegyének 25 kilométer vasútja van! — Gaal Alajos: Huszonhárom!) Ha megvalósul ez a vasúti bekapcsolás, akkor talán nem leszünb kitéve annak, amit most mindenesetre tailése 1943 december 2-án, csütörtökön. pasat álunk, hogy ha ipartelepeik léitesítését, vagy fejlesztését kérjük, akkor az a válasz, hogy nincs vasutunk, ha meg vasutat bátrunk, az a válasz, hogy nines ipartelepünk, amelyhez ®J vasutak épüljenek. Egyszer már meg kell tehát kezdeni ennek a kérdésnek a megoldását. (Ügy van! a ba>lkÖz\épen. — (Bajcsy-Zsilinszky Endre: A kiegyezési korszak legnagyobb szégyene!) Talán ellenmomdásnia'k. ilátlszik, hogy 'almikor veszélyesnek' ítéltem a Széikelyiföldről a székelység ipari telepeikre való öziönlését, ugyanakkor a íSzéikelyföld iparosítását sürgetem. Eiz az ellen mondás azonban csak látszólagos, mert én azt várom és kívánom, hogy az ipartelepek létesítésével egyúttal a munkáskéridiéseúet is megoldjuk, még pedig olyanformán, hogy az a munkáis. az a székely föidmíves, aki gyáírba megy dolgozni, továbbra is dolgozhassák a maga kertjében és ne szakadjon el a földtől. Nem mammut-vállalatokat képzelek el tehát proletárokkal, hanem ilyen ipari telepeket rendezett munkásviszonyofekaj. (Helyezés. — Gaal Alajos: Ipari szövetkezetek! i— Mester Miklós: Mi lesz, Szentkeresztbányán! — Palló Imre: Mi van azzal a Bánjfy-féle fateleppel?) A székelység erejét azonban nemcsak ipari telepek létesítésével lehet fokozni, hanem fejleszteni lehet, sőt kell is a Székelyföldet mezőgazdasági vonalon, gyümölcstermelési vonalon is. A közbirtokossági kérdést meg kell oldani. Sürgős a székelyföldi fürdők kiépítése, (Ügy vam a balközéptrn.) az idegenforgalom megszervezése, a népegészségügy fokozása és még egy egész kérdés-komplekszum. Mint a beszédemi első részében kifejtett számadatokból látszik, (Palló Imre: Nemi érdekli a kormánypártot!) a Székelyföldöm nagy néptöbblettel számolhatunk, amelynek leveze^ tésére a második feladat a telepítés. Nem aktarom itt ennek a telepítésnek alapelveit leszögezni, csak arra kívánom felhívni a figyelmet, hogy a Székelyföld határait kell elsősor^ ban tágítani, kompakt egységekben kell faluközösségeket teremtetni, hasonló életkörülmények közé kell juttatni a székelységet, mini van ott, alhonmian telepítő dik. (Ügy van! a balközépen.) A székely telepítés kérdéseit még alaposan kell tanulmányozni, hogy a helyi adottságokat is pontosam megismerjük és feltárhassuk a lehetőségeiketJ. Amikor a székelység telepítéséről beszélünk, egy percig se feledkezzünk me>g a Kárpátokon túl élő csángó testvéreinkről. (Ügy van! a\ balközépen. — Árvajy Árpád: Vissza, kell őket hozni! — Palló Imre: Már régen, vissza kellett volnai őket hozni, csak nem ér rá a kormány!) Erről a százezres csiángótömegről nagyon melegen és részletesen emlékezett meg a külügyi tárca költségvetési vitája során Csipak Lajos képviselőtársam, akinek véleményéhez mindenben csatlakozom és felhívom a figyelmet arra, hogy ezekre a csángóikra számíthatunk a telepítésnél. Sajimos, nem sok alkalmunk nyílott arra, hogy ezeknek magyar érzését munkáljuk és megtartsuk még a megszállás ideje alatt sem,, amikor pedig egy országban voltunk velük 1 , a; román sovinizmus (Árvay Árpád: Nem engedtek hozzájuk! — Gaai Alajos: A papjainkat' se engedték oda' — Pa r Ió Imre: Domomkos Pál Péter szép munkát végzett), amieJrynek kitűzött célja a csángók elnománosítása, gondosani őrködött azon, hogy magyar papokat ne küldhessünk oda.
