Képviselőházi napló, 1939. XVIII. kötet • 1943. november 22. - 1943. december 9.

Ülésnapok - 1939-349

Az országgyűlés képviselőházának :

«34'9. (Árvay Árpád: Lengyel, ínég olasz papokait küldtek!) Most azonban, a háború változó helyzetei között és a háború okozta különböző lehetőségek kiözött esetleg alfealonnf nyílik arra. hogy ezeket & testvéreinket hatalmi szóval is hazahozhassuk. (Árvay Árpád: De sürgősen!) Ezt az alkalmat semmiesetre sem szabad ' elmulasztani. Osiak a székely néptöbblet észszerű telepítésével és a csángók hazahozatalával jutunk közelebb nagy lépéssel az erdélyi kérdés megoldásához. (Ügy van! Ügy van! a balközépen. — Mester Miklós: Helyes! — Közbeszólás a jobbközépen: Cseréljék ki a románokká ! — Árvay Árpád: Adunk mi kétszerannyit! — Egy hang a balközépem: Leadjuk Őket! — Mester Miiklós: Egy erdélyi külügyminiszter kell! — Gaal

1 Alajos: A törökök hazaküldték a görögöket! — Palló Imre: A bácskai szerbeiket is odaadjuk!) EiTiök: Csendet kérek! Váró György: A székely élettér mindkét irányú tágítását, vagyis a székely telepítést és a Székelyföld felvevőképességének elsősorban az iparosítás útján való növelését azonban gondos és alapos tanulmánynak kell megelőznie. El kell ismernem azt, hogy ma sem ismerjük pontosain a székelyföldi adottságú kai, nem ismerjük azokat az adatokat, amelyekre fel lehetne építeni egy pontos tervet. Éppen ezért látjuk szükségesnek a székely kongresszus újbóli megrendezését. (Helyeslés.) Az új székely kongresszusnak az a feladata, hogy a székelyföldi és bárhol másutt található szakértők bevonásával teljes alapossággal és tudoamániycsan dolgozzák fel ezeket a kérdése ket. (Palló Imre: Niagyon helyes! Minél hamarabb!) Ez a székely kongresszus nagy nehézségek előtt áll, mert mint említettem, nincsenek kezünkben az adatok, nem állnak rendelkezésünkre a szükséges ismeretek, hogy a Székelyföld felemelésére átfogó javaslatokat lehessen készíteni. Már megindult a székely kongreszszus előkészítéséneik munkálata. Minden. székely ember meg kell, hogy találja az útját és a módját annak ég a hangot ahhoz, hogy a maga elgondolását elmondhassa ezzel a kérdéssel kapcsolatban. Ezért vármegyénként szakértőkből bizottságok alakultak szakesoportonkéut. Ezek a bizottságok gyűjtik össze vármegyénként a kérdésekét, s amikor ezek összegyűltek, a vármegyénként összegyűlt kérdéseket szakértők egyeztetik, mert nem várható az, hogy akik lent vizsgálják ezeket a kérdésieket, kellő áttekintéssel tudják) ezeket kezelni. Ezért szükséges, hogy központi szakértők egyeztessék ezeket a javaslatokat és az így elkészített javas*latokat lehet azután egy nagyszabású kongreszszus éléi vinni. Ennek a nagyszabású és nagyjelentőségű székely kongresszusnak a sikeréhez nemcsak a kormány, hanem az egész magyar közvélemény támogatására is szükség van. (Árvay Árpád: Megadjuk!) Itt ismételtem hangsúlyoznom kell, hogy a székely kérdések feltárásában nem regionáüsi érdekek vezetnek minket, hanem magunk előtt látjuk azt a nagy magyar feladatot, amely a székelységre vár és ezért teszünk meg mindent a székelység felemelésére. (Helyeslés. —. Palló Imre: Szükség is vao rá. hogy egy kis friss vér kerüljön ebbe a tunya magyarságba!) A cé] az, hogy fe'leslegeçsé tegyük az ilyen kongresszusok összehívását. Mint ahogy a szociálpolitikának az a feladata, hogy «aját magát ülése 1943 december £-án, csütörtökön. ()

^° feleslegeseié tegye, ugyanúgy a székely kongresszusnak is az lesz a feladata, hogy feleslegessé tegyen egy harmadik székely kongresszust. Arra kell tehát törekednie a széke y kongresszusnak, hogy egy ilyen állandó intézményt létesítsen, amely állandóan' foglalkozik a székely kérdések kutatásával és feltárásává?. Egy székely intézetet kell megalkotni. (Helyeslés.) Kell, hogy legyen, olyan intézet, amely összegyűjti a székely kérdésekre vonatkozó adatokat, tanulmányozza azokat és elkészíti a megvalósítandó terveket. Ahogy az egyke kérdése, a különböző nemzetiségi kérdések, vagy a zsidókérdés megérdemel egy intézetet, éppen úgy, sőt talán, mégsokkal jobban* megérdemel ez az életerős és hódítani vágyó faj is egy ilyen intézetet, amely megmutatja azt, hogyan lehet őt továbbfejleszteni és mi az útja a honfoglalásnak. Szinte hihetetlen» hogy a székelység történetével újabban vajmi keveset foglalkoztak. Csak szórványos kutatások folynak ezen a téren és míg nemzetiségeink kérdéseivel tudományos intézetek foglalkoznak egészen alaposan, addig: a> székelység kérdéséivel — mondom *- csaj? szórványosan foglalkoznak. (Csoór Lajos: Ez a szomorú! — Palló Imre: Egészen téves!) Nem akarom itt felpanaszolni azt, hogy hazai kutatások a székelyek egyáltalán nem folynak. Nagyobb baj az, hogy idegen nyelven megjelenő tájékoztató munkáink sincsenek a székelységről. így a külföld nagyon könnyen hitelt ad annak a román híresztelésnek, amit beszédemben, már említettem, hogy a székelyek román eredetűek. (Árvay Árpád: Hazugság!) De nincs olyan magyar könyv sem, amelyet bárkinek ajánlhatnék, aki a székelyeik iránt érdeklődik, hogy abból a székely kérdést és a székelyeket tökéletesen megismerhesse. Ezért' van szükség egy ilyen intézetre, amely a székelységge] foglalkozik ós tudományosan foglalkozik a székelységgel. Ezt fel lehetne állítani a sepsiszentgyörgyi nemzeti múzeummal kapcsolatban; egynéhány tanár és szakember beállításáról volna csak szó, amit igazán megbírnánk. (Palló Imre: Majd Hómami megcsinálja! — C&oór Lajos: Na, csak éppen Hómanira nem bíznám rá! Mindent tönkretett'! — Az elnök csengett.) Szinyeivel elégedettek vagyunk, reméljük, hogy megcsinálja. A székely nép nagy tömbjének adottságai és ügyessége biztosítékai annak, hogy a ráváró új honfoglaló munkát el fogja végezni (Árvay Árpád: Isten segítse!) és el fogja véigezni azt, hogy minél nagyobb földterületen ringjanak magyar bölcsők és uniné] nagyobb földterületen álljanak őrt székely-magyar szántóvetők. Törekvéseinkben és céljainkban a székelység nem is vár ölhetett kézzel mindent a kormánytól, mert bízik Istenben és bízik a maga erejében; csak azt várja, hogy a történelem folyamán elszenvedett mostoha körülmények kárpótlásaképpen most kapjon megfelelő támogatást, továbbá,, hogy ez a támogatás egy eleve elkészített terv szerint jussom oda és így az össz-székelységnek szolgálja a felemelését. (Albrecht Dezső: A székelyek, is gondol- kozhaissanak, ne csak a, miniszteri tanácsosok, mert akkor jobb lesz! — Mester Miklós: Kigondolják, csak el kell fogadni!) A székely kérdések egyik legfontosabbika, amit említettem, a Székelyföld iparosításának kérdései Ez olyan bonyolult és szövevényes