Képviselőházi napló, 1939. XVIII. kötet • 1943. november 22. - 1943. december 9.

Ülésnapok - 1939-349

Az otszággijülés képviselőházának 349. mfagiytarit Észak-Erdélyi területén keil megtartani, minden lehetőséget felhasználva erre. (Ügy van\! Ügy vtímí a balközépen. — Árvay Árpád: Megerősíteni a magyarságot!) - •_ Még világosabban látjuk a Sztekely/iöldí népességi .túltelítettségét, ha a székely népcsoportnak, ennek a félmilliónyi népcsoportnak népszaporodását vesszük tekintetbe. Örömmel kell megállapítanunk, hogy, a legújabb .népmozgalmi statisztikák szerint is a Székelyföld viszi el a pálmát hazánk természetes népszaporulata terén. (Éljenzés,) Itt csak, a hanoim székely vármegye adatait tudom most összehasonlítóan felmutatni, mert nem állván rendelkezésemre a községenkinti adatok, nem tudtam elkülöníteni a m árostorda-vármegyei székely községeket az oittléyő nemzetiségi községektől. Mondom, csak erről a színtiszta három székely vármegyéről fogok beszélni. A három tiszta székely vármegyében az 1942. évi átlagos természetes szaporodás 9:6 ezreléket mutat. Hasonlóan kedvező, sőt még kedvezőbb ez a népszaporodás az azt megelőző években. Sajnálattal kell ezzel szemben megállapítanom,, hogy ugyanakkor, amikor a természetes szaporulat ilyen kedvező, a székelv vármegyék tényleges szaporulata nem növekszik arányosan a természetes szaporulattal ((s

aal Alajos: Mert nincs megélhetése!) A természetes és a tényleges népszaporo-. dást véve tekintetbe, azt látjuk, hogy az 1910-től 1930-ig terjedő húsz esztendő alatt a Székelyföld természetes népszaporulata 10—12 ezrelékre tehető s ez alatt az idő alatt a Székelyföld tényleges népszaporulata csupán 3256 főt tesz ki. Ebből az adatból világosan látszik az, hogy húsz esztendő népszaporulatából tulajdonképpen csak egy esztendő népszaporulata tudott ezen a helyen megmaradni, a többinek el kellett onnan vándorolnia, 19 esztendő népszaporulata veszett el a székelység számára és nagyon sokszor a magyarság számára is. (Mozgás és zaj. —Árvay Árpád: Elmentek Óromániába!) Ez azt jelenti, hogy egy-egy székely megyéibői évetíikint ezer-ezerkétszáz ember, vagyis egy 'teljes/ fialu kényszerül elvándorolni. (Egy hanc a. balközépen: 'Menden esz \endöben!) A Székely földön évente 3—4CÖ0-re tehető a, Székelyföldről elvándorolni kényszerültek sfzáma. Szabó -Zoltán t. képviselőtársam már említette, hogy hozzávetőleg- számííásoík alap jár, de nagyon kevésre téve a .számot, körülbelül 140—10.000 lélekre tehető anak a székelységnek a száma, amely az utóbbi 60 esztendőben kényszerült elhagyni a Székelyföldet. Hai tekintetbe vesszük azt. hogy ez a szám /bármelyik 'székely vármegyének lakosságával felér (Eg'j hang a bSközépem: Sät több is!) és hogy ezeknek a fajitestvéreinlknek a Kárpátok tövén belül való megtartása által egy megyével gyarapodott volna a székelység és egyúttal a már gyarság is, megértjük azonnal a székely kérdés fontosságát általános magyar sízieimpontbóí. (Ügy van! Ügy van! a balköz'épen.) Mert veszteségnek kell elkönyvelnünk: minden íöífiműves vagy más foglalkozású székelynek a Székelyföldtől való el szakiadását. Ezek a testvéreink az elmúlt időben, a háború előtt és különösen aztán, . elszakítóttságuk; ideje alatt a román ókirályságba mentek és itt a legnagyobb erkölcsi fertőnek voltaik kitéve és a romáin sovinizmus legnagyobb támadásainak -&• az elmagyartalanításnak. (Gaal Alajos: A gyermeke már nem volt magyar! Elkeresztelték! Az már oláh volt!) ütése Í943 december E-án, csütörtölcöti. P*3 Azit a veszteséget, amely a székelységet és a magyarságot ezen az úton érte, akkioir tudjuk elképzelni, ha magunk elé állítjuk' azt az igiazságot, hogy--Budapest után a legm-agyobb magyar város Bukarest volt, .(Árvay Árpád: 220.000 magyarral!) De elveszettnek kell tekinteni azokat a testvéreket is, akik Amerikába vándoroltak, mert ezek a második, harmadik generációiban menthetetlenül f elveszteík^ a \ magyarság számára. Veszteségnek számítom biológiai szempontból azt is, ha a földimíves székelység ipari telepekre megy

; mert magyon j jól tudjuk, hogy az ipari népesség szaporodása j sokkal alatta marad a székely iföldmávesek szaporodásainak. Ha ehhez, még tekintetbe I vessizük azt, hogy rendesem a legügyesebb, a T

eginkálbb vállalkozó szellemű emberek hagyják el

1 otthonukat és vágnak neki a világnak, el tudjuk képzelni azt a nagy biológiai veszteséget, amely népünket ez által ia kivándorlás által érte. A legfájdalmasabb azonban a sízékely kérdésben az, hogy a magyarságniak ez az egyik legéleterősielbib, nemességére, mindig büszke és tehetséges faja idegenbe kerülve szolgai sorba süllyed és szolgaként vagy cselédlányként kelj, hogy megkeresse kenyerét. Már pedig a székelység nem arra hivatott, hogy a városi lakosságnak adja a szo-Ifgáit és a cselédeit. (Ügy vom! Ügy van! — Tap s a balközépen.) E,zi a nép laikalimias és egyedül képes arra, hogy niieigvalósítsa Erdélyben a

z új magyar honfoglalást. (Ügy van! XIgy van! — tlénk taps.) Eninek a népnek nemcsak azaporasága, hlanem tehetsége M adottságai i

s biztosíték arra, hogy minden máia népfajjal széniben felvegye a küzdelmet aiz erdélyi területen és

1 bíztosítékia amnak, hogy alkalmas is lesz minél szélesebb alapokra helyezni iá tmtagyarságnak ezt a keleti védőbástyáját. Még fenyeget bennünket keletről jövő veszedelem), még szüksége Lesz a hazánalk olyan katonákra, akik házukkal és kis földjükkel együtt hazájukat is védik. Ezért szükséges, hogy a széfeelység hatóterülete és lakóterülete kiterjes'ztesisék az egész keleti Kárpátok vidékiéire (Heiye&és a baiközépew.) és meg kell találni kínnak módját, hogy hazánk; egész keleti hatiára mehtén a székelység áiljon őrt-, mert ez a, nép megmutatta eddig is, hogy képes megvédeni hazáját és ezután sem fogunk benne csalatkozni. (Tajjs a balközépem,.) Szólnom kell még a székelykérdési megoldásainóli is. AB előbbiekben kimutattam, hogy a székely néptöbblet levezetése — néptöibbletről beszéleki azért, mert ez nem népfelesleg, egyetlen magyar ember sem felesleges (Ügy van! fabb felől.) — két irány ham történhetik, atmint azt Orbán Biadláizs már 1872-ben megmutatta a képviselőház előtt ß székelység felemelésére irányuló határozati javaslatával. Lehet növelni a Székelyföldi felvevőképességét és ki kell terjeszteni a Székelyföld határait. Ez a székelykérdés megoldása. A SEekelyföid felvevőképességének ®> növelését elsősorban iparosítás útján lehet elérni, (Ügy van! Ügy vein! jobb felöli és n bMíközépen.) a Székelyföld határainak növelését pedig telepítéssel lehet megvalósítami. (Ügy vm>

r joibbfelől és a balközépem.) A mi pártunk' részérői már gyäkiraaii hangzottak el feilsBÓJalások a Székelyföld érdekében és ezekl a felszólalások bemutiáitták, hogy milyen gazldiaig a Székelyföld természeti kincsekbeni Gyaknain sürgettük az iparfejlesEtést és ipartelepeik létesítését. Bővem vap itt nyens^