Képviselőházi napló, 1939. XVIII. kötet • 1943. november 22. - 1943. december 9.

Ülésnapok - 1939-349

530 Aà országgyűlés képviselőházának 349 A magyar nép kulturális felemelése terén megnyilVánuló tevékenységet is elégtelennek taírtjuk. ' Szociális téren felnin állanak még" azok az -egyoldalúságok, amelyek csak a nem­zet egyik rétegét biztosítják be bajok, balese­tek,: betegségek, egyebeik' esetére. Gazdasági­lag is azt látjuk, hogy a magyar föld né-pé­ne.lv felemelése érdiekéiben komoly törekvések nincsenek és a gazdaságpolitikai intézkedé­sek elsősorban mindig a) magyar -p-araszttár­sadálmat sújtják. Azt látjuk, hogy a politi­kai vezetésbe sem igyekszik a kormány a nép széles rétegeit bevonni, ilyen körülmények kö­zött tehát mi ai kormány politikájával szén» ben bizalommal nemj lehetünk és éppen ezért a megajánlási javaslatot nem fogaidom el. (Éljenzés és tavs a batfJcözépenJ Ellneik: Szollásra következik? Vámos János jegyző: Váró György! Elnök: Váró György képviselő urat illeti a szó. Váró György: T. iHázi! Az előttemi szólott Nagy Ferenc igen t. képviselőtársam nagy magyar sorskérdéssel, a parasztkérdéssel fog­lalkozott. Én szintén egy magyar kérdéssel szeretnéík! foglalkozni: a székelység kérdésé­vel. (HalMjuk! a szsél&ëbulo\daon.) Nem először kerül e?j a kérdés az ország­gyűlés és a magyar 1 közvélemény elé. de az a tény. hogy ma még; mindig beszélhetünk székely kérdésről, azt mutatja, hogy ez még mindig megoldatlan. Különösen a múlt év­század végéni vált szinte divatossá a székely kérdéssel való foglalkozás, itt az országgyű­lés színe előtt Orbán Balázs foglalkozott elió'i­ször a székelység kérdésével, majd Dob­ránszkv Péter, Győrffy Gyula és más kép­viselők hangoztatták a kérdés lényegét és fejtettek ki azt a veszedelmet, amely a szé^­kelyséiget fenyegeti. Hatalmas hírlapi iroda­lom keletkezett e körül a kérdés körül. Röp­iratokat írtak, de ezek majdnem mindi ered­mény telemül hangzottak el ugyanúgy. mint az ellenzéki oldalról' elhangzó képvise/IŐháizi beszédek is. Orbáni Balázs 1872 március 14-én egy ala­posan indokolt javaslatot terjesztett be a kép­viselőháznak, amelyben rámutatott arra a vesz­teségre, amely az egész magyarságot éri a szé­kelység kivándorlása következtében és kérte etmnek a kérdésnek sürgős és gyors orvoslását. Lónyay Menyhért gróf, az akkori miniszter­elnök, nem sok megértést tanúsított a kérdés iránt. Azt mondta az indítványrai, hogy azt feleslegesnek véli, mert a kormány minidig gondos figyelmet fordított a székely problé­mára. Később a századfordulón mégis olyan, súlyossá vált a székelykérdés, hogy már a kormánypárti padserokból is mind gyakrab­ban hangzottak eil felszólalások a székelység érdekében és a székely kérdés bekerült a nagy magyar életkérdések közé. Ebben nagy szerepe volit az 1902-ben megtartott csíktusnádi szé­kely kongresszusnak is, amelyről későWb kívá­nok részletesebben megemlékezni. Székely kérdés ma is van. Van azért, mert a székelység nimicsen olyan életkörülmények és adottságok között, hogy szabadon fejleszt­hesse ki népi erőit és szabadon terjeszthesse ki annak a határait. Nincs megfelelő élettere a székelységnek, tthát az államhatalomnak kell segítségül jönnie, a székely kérdésben az állaanhatialomnak kell segítenie. Ha nemi aka­runk la székegységgel foglalkozni, megoldódik az magától is. Amint a nagy feszítő gőzmegta­ülése 1943 december 2-án, csütörtökön. Iálja a levezető utat, éppúgy a székely kérdés is megoldódhatik. De a népek és népfajok törvényei titokzatosak, mert azt látjuk, hogy a szociális és gazdasági kérdések elől az egyes népcsoportok, amiint azt az Ormánságban lát­tuk^|ji&z öngyilkosságba menekülnek. Éppen így W székely kérdés is rosszul oldódhaiik meg, mert a székelység megtalálhatja telítettségé­nek levezetödését, de ez esetleg idegenbe ker­getheti székely testvéreinket, vagy pedig a vá­rosokba hajtja, ahol munkásokká válnak és elproletarizálódásnak vannak kitéve. Pedig ezek. egyike sem kívánatos magyar nemzeti szemipointból. Nem; tekinthető a Székelyföld egy félmillió­nyi magyarság partikuláris kérdésének, vagy a Székelyföld regionális kérdésének. Ez az egyetemes magyarság kérdésének egyik fontos fejezete. Az egész magyarságot közelről érdekli az, hogy mi történik Erdélyben, mi lesz ennek a földnek sorsa. Ma Észak-Erdélyibem még mindig több mint egymdlliónyi románsággal kell számolni és ezzel szembeni áll több mint félmilliós székely tömb, amelynek feladata, hogy szaporasága és nagy adottságai folytain ezen a területen, a magyarság etnikai határait tágítva, a magyarság népi erőit mindinkább kiterjessze és egy új magyar honfoglalást vé­gezzen eV ezen a területen. Nem partikularizmus tehát as mi részünk­ről sem az, hogy most a székely kérdéssel be­hatóan foglalkozunk, hanem ennek a kérdés­nek fejtegetésével az egyetemes magyar kér­déseknek egy fontos részét kívánjuk megvilá­gítani. Hangsúlyozni kívánom még ászt, hogy a székely kérdés nem pártpolitikai ügy. Ez nem lehet egy pártnak a vesszőparipája, egy párt se sajátíthatja ki magának, ebben a kérdés­ben pártállás nem válasizthat el minket egy­mástól, ebben min doni magyar embernek egy­formán kell gondolkodnia. {Ügy vent a jobb­és a baloldalon.) Már Darányi Ignác földmíve­lésügyi minisater Bedőházy János székely képviselőtársunk interpellációjára válaszolva:, kijelentette 1902. május 10-én, hogy (olvassa): »Életerős nemzeteknek kell, hogy legyenek kérdésied, amelyekben a pártpolitikai hullámok nem csapnak fel.« Majd így folytatja (ol­vassa): »Én aizt talrtom, hogy különösen Ma­gyarországom kell lentniök ilyen kérdéseknek, amelyek bizonyos irányban minden párt ré­széről immunitást élvezhetnek. Es ihar van ilyen kérdés, akkor Magyarországon m olyan kérdések azok. amelyek 1 ai magyar faj fennma­radását érdeklik. Ezeiw kérdésekben kerülnünk kell mindent, ami elválaszt és keresnünk kell mindent, ami egyesít bennünket.« Daránlyi Ignácnak ez a kijelentése élénk és általános tetszésre talált a Házban. Mi is magunkévá tehetjük ezt aiz álláspontot és azt hiszem, magunkévá is kell tenni. Az erdélyi pártnak mindig az volt a tö­rekvése, hogy a nagy magyar kérdéseket ki­vonja a pártpolitikai küzdelmekből és ne en­gedje, hogy ezekben magyart és magyart párt­politikai álláspont válasszon el. (Helyeslés iobbfeïol.) Hai mégis- az Erdélyi Párt részéről hangzik el a székelység érdekében felszólalás, ennek az atz egyszerű magyarázata, hogy mi vagyunk a Székelyföldről valók és mi érezzük pnnek a kérdésnek súlypontját naponta óda­basa, T. Ház! Székelykérdés van, amióta a ezé-

Next

/
Thumbnails
Contents