Képviselőházi napló, 1939. XVIII. kötet • 1943. november 22. - 1943. december 9.
Ülésnapok - 1939-349
Az országgyűlés képviselőházának 349. leszteni énnek a munkának aiiiyagi alapját. (B. Szabó István: Sok nyokgyerniiekes családinak most sincs háza!) T. Képviselőház! Igaz, mint mondottam, hogy a háború alatt sokkal nehezebb a belslí kérdések megoldásáért áldozatokat hoziÄ de a.zt se feledjük! el, hogy az aránytalansáipPiat és az igazságtalanságokat is könnyebben elbírjuk békében, mint háborúban és háborúban kell minden jöszándékot (megmutatni, az iránt, hogy a háború után pedig ebben az országban szociális viszonylatban is új^ éleit lesz: Ha a vi'lág egyik legnagyobb országa, Anglia is ••--, tegnap éppen az egyik jobboldali szónok' célzott rá —most a háború alatt tartja szükségesnek, hogy a . mieknél jóval magasabb szinten álló szociális biztosítását kifejlessze egy világviszonylatban egyedülálló nagy szoeiális biztonsági törvénnyé, akkor. nekünk m tudomásul kell vennünk, hogy még a háború alatt is érdemes és szükséges áldozatokat hozni azért, hogy ai magyar társadalom egységesen élvezhesse azokat ia szociális, előnyöket, amelyekét az ország szerény lehetőségei mel'eltit nyújt. T. Ház! A harmadik dolog a paraszttársadaloimnak gazdaságilag magasabbra helyezése. Nem; akarom itt felsorolni, milyen hátrányok érik a magyar paraszttársadalmat gazdasági téren, csak azt a megállapítást vagyok bátor tenni, hogy .aimiikor az élet, különösein így háhorú idején, valósággal központilag szabályosiódik, iköaipionti szervek állapítják meg, hogy a magyar 1 élet lehetőségeiből kinek mennyi jut, akkor látjuk és érezzük, ralit jelent az, hogy a magyar föld népének iái magyar gazdaságpolitika irányításárai semimi nevem, nevezendő befolyása nincs. Többször mondottam (már, hogy az. egész magyar mezőgazdaságnak szégyene, de a magyar föld népének baja, hogy az ezeresztendős magyar termelési ág, ja mezőgazdálkodás, a gazdaságpolitika irányítá«ánál sajnálafjos módon alulmarad, aiz alig pár évtizedes múltú ingó tőke irányítja Magyarország gazdasági életét és a magyar mezőgazdasági réteg vezetői is igen gyakran úgy látják megoldva a maguk problémáját, hogy ők maguk is átállanak az ingótoké vonalára, merit úgy érzik, hogy önmagukat mégis csialk könnyebben mentik tmég így álmagyar mezőgazdaságra váró súlyos megpróbáltatásoktól, mintha az egésíz mezőgazdaság gondjait vállaikra kell venniöfc. A mezőgazdasági kamarákat kellene átsaleirveiznii demokratikus alapon a benne helyet foglaló birtokkategóriáik lélekszámia: arányának] alapján és aiziuitán'a magyar mezőgazdasági kamaráknak kellene olyan befolyást biztosítani a gazdasági éltet irányítláls'árav hogy ne panaszolhassa a ma; gyár föld népe aizit, hogy a gazdaságpolitikai élet irányításából teljesen kimarad. T. Ház! Kívánatos lenne mövelnli a magyar paras ztttáirsíadal'om politikai súlyát is. Ezt nem egy párt vonatkozásában mondom, de nyugodtan megállapíthatjuk azt, hogy ami álil n. gazdaságpolitikai életre, aiz áll ai politikai életre is. A magyar panasotitarisaldalomniak^ a magyar politikai élet irányítására éppeni úgy kevés hatáisa van, mánt a gazdaiságpolitakiai élet irányitástálra. Az lenne feladatuk a pártoknak, mindegyik pártnak, amely igényt .'teert arra, hogy a magyar föld népe szavazataival támogassa, hogy miinél mlagyobb számiban igyekezzék a falu népének kiemelkedő, készülő, tanuló fiatal fiait a politikai életbe beengedni, KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ XVIII. ülése 1943 december 2-án, csütörtökön. 529: hogy itt hangot adjiataak annak as egészséges magyar felfogásnak, amellyel a falu oépe ass egész magyar életét szemléli. Hal a magyar; para^sizttársadalom ezeknek a kérdéseknek megoldásával is megerősödnék, a nemaet jövendő alapját jelentő három niajgy réteg közül is a legerősebb lehetne 1 , wailéban; megiingaithatatlanl és biztos oszlopa, lehetne a magyar jövendőnek. (Ate elnöki staéket Krúdy Ferenc foglalja el.) A körülöttünk élő párasat népek irigylik Mecaetésirte való hivatottsálgunkait, minidenkép elismerik, készek példánkon okulni és így lehetünk eizeknek a kjis népeknek vezetői Európának ezem a, területén. Ha ezt £1 hivatást azután jól töltjük 1 be, hálás lesz érte aß emberiség; de még hia nem tudniók is betölteni, akkor iis érdemes reá készülni, mert belső életünket, annak tartalmát erősítenők, tennők szebbé és biztosaibbá a fövendő számiáira T. Ház! A tegnapi napon támadások hanjgzot'tak! eil ebben aiz irányban; ai Függetílen Kisgazdapárt felé is a jobboldalról, súlyos és olyfan modorban elmondott tátmadások, amelyekre mi abban a, formában) semmi körülmények között válíalsizolni nem vágyakozunk. Bakyi képviselő úr, akiinek, amikor politikai ellenfeleiről beszél, valósággal atz arcáról lehet ai gyűlöléliet ileovasni, aeti ß, megállapítást tette, hogy Magyarországon igen eredményes nyomozás; foilyik' 1 koimlmunista mozgailimak felderítése érdekében, de megnehezíti ezt a nyomoizást aiz a körülmény, hogy olyanl fedőszerveik vannak, mint a Szciáldemokrata Párt és: a Független Kisgazdapárt. T. Ház! A Független Kisgazdapártban sem a múltban, sena ßi jelenben tudomásunk szerint egyetlenegy olyan) ember helyet nem foglal, aki bolsevista felfogású lenne. íla ilyeI nek fordulnának elő, ismeretlenül kerülnének közzénk s; magunk törekednénk artra^ hogy mielőbb megfojtsuk őket és mielőbb lehetetlenné tegyük tevékenységüket. AJzönban, amint mi soha nem próbáltuk elvitatni a jóindulatot politikai ellenfeleinktől, éppen úgy visszautasítjuk azt ia szakadatlaniul megismétlődő 1 vádat és, támadást, amely bennünket osak rosszdnduliaitiúlag próbáll! itt mtegbélyeigezni. Vagyunk olyan hazafiak, mint bárki más a jobboilldíalon. (Egy han\g a, ba középem: És may gyaroh is!) Senki iiem sízerzett hozzá több jogot, sem közéleti munkájával, sem magánéletével hogy nálunk különb magyarnak és különb hazafinak tartsa magáit. {Ügy vam! a balközépen.) Ezt jó lenne egyszer megjegyezni, m^rit mi nagyon meg fogjuk jegyezni magunknak a Jövő Sízáimára. T. Ház! E kis, kitérés után vissziaikaiiyarodomi oda. ahol abbahagytam! fejtegetéseimet. Csak annyit akarok mondani, hogy $&., eljövéndlői magyar hivatásra való ezt a készülést mi ezen' az oldailOn ai kormány részéről nem latjuk kiel égi tlőnek. Ninas komoly törekvés a földkélrdés miegoldásá!ral. Évrtó'1-évre, hónaprólhónapriai azt látjuk; hogy mindlen eis^közzel, szólainmail és módszerrel igyekeznek ezf a kérdést távol tartani a magyar közélettől, tie leginkább ai megvalósulástól. Nines komoly törekvés arra sem, hogy a társadalmi kiegyenlítődés megszülessék ebben az országban, mert a vezetést még ma is egy réteg jógának tekintik. 73