Képviselőházi napló, 1939. XVIII. kötet • 1943. november 22. - 1943. december 9.

Ülésnapok - 1939-349

Áz országgyűlés képviselőházának 349. ülése 1943 december 2-án, csütörtökön. 517 tényezője, tehát mindéin térien; niegmiutiatta, miként kell az, asszimilált magyar emheirinek SECHIgáliiia azt a hazát, amely neki otthonit, boldlogulást és magyar testvériéi részéről töméntelen megértésit és szeretet adott. • (Úgy vaw! Űqy wán! jobbfelöl.) Ügy érzem, ezt ,a típust kelili mindnyájunk elé állítanunk, (Ügy van! Ügy vem! — Taps jobbfelő^.) amikor az asszimiláció kérdéséről beszélünk és amikor Herczieg Ferenc hervajdhataíilan mag y érdemeiről itt a Ház színe előtt ismegemlékezünk. (Éljenzés és taps joMfeiől.) r A felhatalmazási törvényjavaslat kapcsán a magyar gazdasági és politikai életnek csak néhány részletére tudtam kitérni és- csak igen rövid vomalakban tudltiam azokra mutatni, —h:i kellett, korrigálni, de ha kelllett, elismerni — azt a niagy horderejű, hatalmas munkát, amely a jelenlegi legnehezebb viszonyok között az ország érdekében folyik. T. Ház! Minden jóakaratú bírálatnak megvan a helye. Amikor azonban azt. látjuk, hogy a kormány ilyem irtózatos nagy felelősség mellett ilyen óriási munkaterhét vállal, úgy illik, hogy ezt a munkabírását a mi tiszteletünk, bizalmunk és szeretetünk fokozza. (Ügy van! ti g y mm! jobbfélől.) Ezt a fokoEÓ erőt aktarom növelni azzal, hogy igénytelen személyem részéről is, de falu népe nevében is a felhatalmazási törvényjavaslatot a kormányzat és a pénzügyminiszter úr személye iránti legteljesebb bizalombói! elfogadom. (Élénk e'jenzés, he yeslés és taps à jobboldalon és a középen. — A szónokot $zániomn üdvözlik.) E'nek: Szólásra következik'? Mocsáry Ödön jegyző: Papp Mihály! Elnök: Papp Mihály képviselő urat illeti a szó. . _ , Papp Mihály: T. Ház! Nagy figyelemmel hallgattam. Czermann Antal kép viselő társam előbb elhangzott beszédét. Én azonban nem a beszédének végén elhangzottakkal, haniem a beszéd első részében elhangzottakkal kívánok most foglalkozni. Képviselőtársam azt mondotta, hogy a magyar nép védelmét és a magyar gyermek védelmét kell szem előtt tartanunk. Én s<zíve^ sen foglalkozom minidig a magyar gyermek védelmével, de méltóztassék megengedni, ha a magyar gyermek védelmével akarok ' foglalkozni, akkor elsősorban a magyar szülőkkel és azok megerősítésével kell foglalkoaniunk. Erre majd később vissza fogok térni. Most, amikor az 1944. évi költségvetésben felvett összegek felhasználásáról szóló felhatalmazási javaslat ván napirenden, a pártok yezér&tzóniokai elmondották elgondolásaikat. Pártunk vezérszónoka, vitéz Imrédy Béla is elmondotta nagy beszédét. Nemcsak bíráló, ha nem építő gondolatokat is mondott. Megmondotta, hogy mit kell tennünk nekünk, magyar nemzeti szocialistáknak. Kérdést intézett a kormányhoz és a túloldalhoz. Az előbbi években elhangzott Imrédy-beszédeket az igen t. túloldal szónokai napokon át boncolgatták, de most, úgylátszik, nem is próbálkoztaik velő megbirkózni. Neikeui, mint á magyarság: talán egyik legkisebb porszemének nem áll módomban "világot rengető dolgokról beszélni, de «rtint a fajtájáért küzdő ési aggódó embernek •részletesen kell beszélnem országunk kicsi, de a kisembereik szempontjából nagy kérdéseiről. (HaN'juk! Halljuk! w szélsőbaiúldalom.) Figyelemmel hallgattam a túloldal szónokait, Laky Dezső, Vozáry Aladár és Matolcsy Mátyás igen t. képviselőtársaimat, akik mind azt mondották, hogy a magyarságot megj kell erősíteni. Vozáry Aladár igen t. képviselőtársam, különösen a visszatért területekre hivat kozott és beszédéből úgy láttam, hogy mi képviselők egyformán) ugyanazt akarjuk; a t. túloldal is és mi is népünk boldogulását akarjuk előmozdítani. Ha az így van», akkor kéndleim, hol van itt az akadály? Matolcsy Mátyás igen t. képviselőtársam, elmondotta, hogy ő feléjük hány zsidóbirtoíkot osztottak ki a magyar nép között.Ha ez így van, helves. Sajnos, azonban az éin megyémben Üng megyében ezt mág eddig nem látom. Papíron; ngyan élvették a zsidóbirtokokat, de nemesiaik az év nyarán, hanem most is ők műveltetik a inrtokot és a nep már nem hiszi, hogy valaha is legyen belőle kiosztás a népnek (Pándi Antal: Ezt is csaik miost latjai Matolcsy, eddig nem látta!) Viszont megfordítva van ez a magyar gazdákkal szembein. Hogy egy példát mondjak: Ung megyében a következő eset történt. Az 1943 szeptember 29-én megtartott vármegyei törvényhatósági közgyűlést megelőzőleg & vármegye alispánja évi jelentést adott ki, amelyben a következő jelentés is szerepéi! (olvassa): »A nagy- és kiskaposi volt úrbéres, gazdáik tulajdonába jutott és Nagykapor község határában fekvő 538 kat. hold 1159 négyszögöl kiterjedésű ingatlan a 970/1943. M. E. számú rendelet értelmében a. 8803/1943. számú erdőigazgatósági határozattal 1943. évi augusztus hó 30-án állami tulajdonba vetetette, T. Ház! A 970/1943. számú miniszterelnöki rendelet előzetes indokolásának 4. pontja a következőket m'oindj'a (odvwssa): »Áz egyházi és iskolai eéliokra és az idegen uralom alatt juttráoitt .'eridiagazdasági ingatlanoik szerzésében! a b irt oksz érzők erősíttessenek meg, másrészt az egyházaki és az iskolafenntartók az idegen uralom alatt végrehajtott föMbirtoikpolitikai intézkedések folytán elvesztett ntítótegy 75.000 kat. hold erdőgazdasági ingatlanaikért kárpótoltassanak.« A 970/1943. M. E. számú rendtelet ennek végrehajtása céljából hivatkozik arra, hogy: »az 1941. éivi XX. te. 3. §-a a következftbet rendeli . . .« stb. T. Ház! Aat hiszem, ai t. Ház 1941-ben amikor am. Mr. kormánynak felhatalmazást adott arra, hogy a parlament összehívásától függetlenül! is hozhasson! rendeleteiket nem goudőlt orra. hogy. mlég egy olyairií kormányrendelet is kijöhet, amely egy tiszta színmagyar Községben 124 gaddát foszt meg adiól az erdlőingatlantól, amelyet ezelőtt hét élvvel vásároltak meg szabadkézből a volt tulajdonosoktól (Pándi Antali Zsidó orra elől!), nem is beszélve airról. hogy azt az erdőt azelőtt honlapokkal egy. gál&zíécsi zsidló baniknak: adták el kivágásra és ezért az eladó fiskális vállalta a kitermelési engedély megszerzését is. T. Ház! Az 1943 szeptember 29-iki vármegyei közgyűlésre egy- javaslatot terjesztettem be, amelyet a közgyűlés egyhangúlag elfogadott. Javaslatom a következő volt (olvass:): »Méltóságos Főispán Űr! Az 1943. szeptember 29-én megtartandó vármegyei törvényhatósági bizottsági ülésen az alábbi határozati javaslatot kívánom- előterjeszteni az alispán úr által elo térj esztendői erdészeti jelentéssel kapcsolatosan:^ A törvényhatósági bizottság tegye . magáévá és foelalion állást amellett, hogy a nagy- és kíis'kaposi volt úrbéres' közösség, mint erdiőbirtoko&ság által a jászóvári premontrei