Képviselőházi napló, 1939. XVIII. kötet • 1943. november 22. - 1943. december 9.

Ülésnapok - 1939-349

516 • Az országgyűlés képviselőházának 349. dig az áremelkedés folytán jelentkező, tisztán psaki számszerű, látszólagos konjunktúrát. Említette a miniszter úr, hogy a rögzíted nemi vált be. Aláírjuk és kénjük enneki orvoslását éppen a falu népé vei' szennben, amely úton-útfélen beleesik abba a bizonyos kétszeres bírságba, mert fogalma sincs, hogy kfizb&n a jövedelme 50%-kal emelkedett Könnyítéseket is helyezett kilátásba a miniszter ár. jfön ezekef, nagy köszönettel veszem, csak azt kérem, hogy jogfosztás ma legyen belőle; a könynyíiiós olyan természetű legyen, hogy az adózónak, ne szolgáljon hátrányára.. Végezetül — mar rövidítem _ beszédeimet — Köszönetet kell mondanom a miniszter úrnak lajzélrt, hogy a doHárkölcsönöjkj visszafizetései leihetiővé tette és ezzel a »magyar föld tehermentesítését előmozdította. Fontos, nagy nemzetgazdasági célt szolgált ezzel, mert ha a háború befejezésével tahenmentes magyar föld • áll majd az eseményekkel szemben, iákkor biztos, hogy gazdasági voimalom is meg íogja állani a helyét és nem fognak megiisimiétlodrai az egyszer már átélt szomorú események. T. Ház,! Gazdasági szempontokkal is szeretnék még foglalkozni. A földművelésügyi miniszter úr a háborús termelés biztosításáról láván

1 gondoskodni és az átmenetgazdái'kiodást kívánja előmozdítani. Két igen fontos cél. Az egyikhez csak azt, főzöm hoizzá, hogy a munkafegyelem biztosításáról gondoskodjék, meri az, ami ezen a vonalon van, már egyenesen a termelést veszélyezteti. Egyrészt nem akarnak dolgozni az emberek, másrészt pedig már nincs is megfelelő munkaerő a gyáripar csábításai és a város vonzóereje következtében. Valami rendet ezen a téren bell

1 teremteni. A külföldi példák is mutatják, hogy lehet is teremteniKérem, hogy ezt ta kérdést mielőbb rendezze a miniszter úr, mert különben válságba jut « magyar falu Az átmenetgazidálkodásra .nézve csak azt állapítom', meg, —- sók mondanivalóm yoln;> ezen a téren — hogy erre a célra egy egészen kiváló ügyosztályt állított fel a földmívelés ügyi miniszter úr. Hiszen nem) kis dologról van szó; becslésem szerint egy negyedmillió munkásnak! a faluba való visszavezetéséről van szó és tudjuk azt, hogy a visszatalepítés sel együtt bizonyos magasabb igények meg oldásával is foglalkozni kell. A földmívelésügyi minisztériumi! a, Darán v* Igná? Társaságban ankétet rendezett s ezen igen sok életrevaló gondolat hangzott el, amelyeket bizonyára a miniszter úr is meg fóg szívlelni. Sajnos, ezekkel a kérdésekkel az idő rövidsége folytán már szintén nem foglalkozhatom. Még csak azt említem meg, hogy ha arról beszélünk, hogy miinél több emberit foglalkoztassunk! a földnél, akkor ez a belterjes gazdaságokban történhetik m&g, első helyen a szőlő- és gyümiölcsgazdasiágban és azcimkívül a kertgazdaságbian, itt is első helyen az öntöző gazdaságban. A miniszter úr

# erre ^vonatkozólag már költségvetésébein is igen értékes ígéreteket tett és ha azokat (magvalósítja, hisszük. hogy az átmeneígazdálkedás terén n magva'• mezőgazdaság kitűnő szolgálatokat fog teheti. A mezőgazdasággal kapcsolatban csak két dolgot szegezek le, amelyekről a miniszter úr nem beszélt, aimieiyek azonban a többtermelésnekl előfeltételei. AKI egyik aj kötelező jég- és fagykár elleni biztosítás, a.másik pedig a vadásziaiti törvény revíziója, {Ügy vem! Ügy: van! jobbféloh) Azt hiszem, ezeket közelebbről indokolni nem kell. ülése 1943 december 2-án, csütörtökön. Végezetül legyein szabad a nemzetiségi kérldéisisiel fioglallfcoznoim. (Halljuk! Haüjuk!) Ebben ai kérdésben. ia miniszterelnök úr által kifejtett állá sporntet) teljes egészéiben! magamévá teszem. A jelen esetbe.ni tisztán csak, az asszimiláció kérdésével alkiairoki foglalkozni, azzal a szeretettel és azzall:«a nyugalomnial. amelyet ez a kérdés meg is érdemel; kérem, hallgassák meg ugyanilyen, türelemmel. T. Ház! Asszimiláció mindig volt és lesz otti, ahol; különböző nyelvű, fajú és kultúrájú népeik egy társadalomban, egy állam keretében) együtt félnek. Ez, ténykérdést. Nem, a:z állaim asszimilál tehát, Ihiaimeim a társadalom, még pedig elisiősoirbarai a közös -munkában, az együttélésben, egymás szeretetében, megbeesülésében és a biairiá-tságbaim asszimilál, a társadalom. Az első világháború előtt nem törődtek a kormányok aiziTial, hogy ennek: aiz országnak melyik nemzetisége hogyara; asszimilál. Szörnyű bűnlök! terhiefliik ezért a multat, amelyeket most nem kívánok különlegesen taglalni. Az eredmény azonban az lett, hogy vannak a Felvidéken itáSKífai magyar mieívű lakosokból álló tót községeik és Erdélylbiemi ugyanli'lyiein romám községek lettek. 1918 megmutatta, hogy nem mindegy, mellyik nép asszimilál, mert a megerősödött népek 1918-ban, ,ai háborúban elgyengült magyar állaimot szétszakították. Az állam léte szempontjából ímeni mindegy tehát, hogy al centrifugális vagy az államfemntartó erők gyarapodnak^©. Az utóbbi ëizi érdeke mindenkinek, aki a rendet, a szabadságot, a boldogulást és a kultúrát lakairjai ai Kárpátok! medencéjében. Mondottam, hogy a társadalom báni végzett murikjai asszimilál. Ez az asszimiláció társaidailometikiai alapja. Egyik képviselőtársam etikai szempontból tiltakozott az asszimiláció ellen, amelyről a miniszterelnök úr, mint ténykérdésről, nem pedig mint célról beszélt. , Tiltakozott az ellen is, hogy a nemzeti munka ós az asszimiláció egybekapesoltassék. A kettőt, atomiban!, a történelemi tanúsága szerint, az élet kiaipcsoüta egybe és ezen semmiféle tiltakozás nem segít. (Ügy vom! Ügy vun! jobbfelőlj Asszimiláció volt és lesz, csak laz a kérdés % hogy melyik a helyes: az államot romboló, rontó vagy az, építő és államientairtó asszimiláció érvényesüljön-e. Nem vitási, hogy az utóbbira) kell törekednünk. A miniszterelnök úr kijelentése teljéi:-!, összhangban állt a. szenfiisstvájni állliaiineszmével. A szentistváni állaimeszme tette lehetővé azt, hogy a nemzetiségek a Kárpátok medencéiében ezer eszteJmdőn át ,aí magyarsággal békés együttélésiben dolgozhattak boldogulásukon. Ez a szentistváni állameszme a kereszténységre épült, A kereszténységen alapuló szeinitistváni áltaímesznie Jegyében megszületett asszimiláció ellen etikai szempontból tiltakozni niem lehet. Nem szerencsés dolog ilyen kézzel nyúlni hozzá ehheizi a kérdéshez '

; Amikor a nemzetet fenntartó, az államot erqsítő, konstruktív asiszimiliálció mellett török lánfdzsát, akkor emlékeznem kell annak egyik tiszteletreméltó képviselőjéről, aki az ősz foj lyamám ünnepelte születésének 80. évfordulóját. Emilékezinem kell Herczeg Ferencről. (Ellenzés és taps jobbfe< ől.) Herczeg Feremlc ,a

; maga nagy képességeivel és nagy tudásával hűségesen, szolgálta a magyar kultúrát és: amellett sohasem, tagadta meg német sziármázasát Nagy hazafias •érzésével a, Revíziós .Ligáinak volt egyik vezető