Képviselőházi napló, 1939. XVIII. kötet • 1943. november 22. - 1943. december 9.

Ülésnapok - 1939-349

516 • Az országgyűlés képviselőházának 349. dig az áremelkedés folytán jelentkező, tisztán psaki számszerű, látszólagos konjunktúrát. Említette a miniszter úr, hogy a rögzíted nemi vált be. Aláírjuk és kénjük enneki orvos­lását éppen a falu népé vei' szennben, amely úton-útfélen beleesik abba a bizonyos kétsze­res bírságba, mert fogalma sincs, hogy kfizb&n a jövedelme 50%-kal emelkedett Könnyítése­ket is helyezett kilátásba a miniszter ár. jfön ezekef, nagy köszönettel veszem, csak azt ké­rem, hogy jogfosztás ma legyen belőle; a köny­nyíiiós olyan természetű legyen, hogy az adó­zónak, ne szolgáljon hátrányára.. Végezetül — mar rövidítem _ beszédeimet — Köszönetet kell mondanom a miniszter úrnak lajzélrt, hogy a doHárkölcsönöjkj visszafizetései leihetiővé tette és ezzel a »magyar föld tehermen­tesítését előmozdította. Fontos, nagy nemzet­gazdasági célt szolgált ezzel, mert ha a háború befejezésével tahenmentes magyar föld • áll majd az eseményekkel szemben, iákkor biztos, hogy gazdasági voimalom is meg íogja állani a helyét és nem fognak megiisimiétlodrai az egyszer már átélt szomorú események. T. Ház,! Gazdasági szempontokkal is sze­retnék még foglalkozni. A földművelésügyi miniszter úr a háborús termelés biztosításáról láván 1 gondoskodni és az átmenetgazdái'kiodást kívánja előmozdítani. Két igen fontos cél. Az egyikhez csak azt, főzöm hoizzá, hogy a mun­kafegyelem biztosításáról gondoskodjék, meri az, ami ezen a vonalon van, már egyenesen a termelést veszélyezteti. Egyrészt nem akarnak dolgozni az emberek, másrészt pedig már nincs is megfelelő munkaerő a gyáripar csábításai és a város vonzóereje következtében. Valami rendet ezen a téren bell 1 teremteni. A külföldi példák is mutatják, hogy lehet is teremteni­Kérem, hogy ezt ta kérdést mielőbb rendezze a miniszter úr, mert különben válságba jut « magyar falu Az átmenetgazidálkodásra .nézve csak azt állapítom', meg, —- sók mondanivalóm yoln;> ezen a téren — hogy erre a célra egy egészen kiváló ügyosztályt állított fel a földmívelés ügyi miniszter úr. Hiszen nem) kis dologról van szó; becslésem szerint egy negyedmillió munkásnak! a faluba való visszavezetéséről van szó és tudjuk azt, hogy a visszatalepítés sel együtt bizonyos magasabb igények meg oldásával is foglalkozni kell. A földmívelésügyi minisztériumi! a, Darán v* Igná? Társaságban ankétet rendezett s ezen igen sok életrevaló gondolat hangzott el, ame­lyeket bizonyára a miniszter úr is meg fóg szívlelni. Sajnos, ezekkel a kérdésekkel az idő rövidsége folytán már szintén nem foglalkoz­hatom. Még csak azt említem meg, hogy ha arról beszélünk, hogy miinél több emberit fog­lalkoztassunk! a földnél, akkor ez a belterjes gazdaságokban történhetik m&g, első helyen a szőlő- és gyümiölcsgazdasiágban és azcimkívül a kertgazdaságbian, itt is első helyen az öntöző ­gazdaságban. A miniszter úr # erre ^vonatkozó­lag már költségvetésébein is igen értékes ígé­reteket tett és ha azokat (magvalósítja, hisszük. hogy az átmeneígazdálkedás terén n magva'• mezőgazdaság kitűnő szolgálatokat fog teheti. A mezőgazdasággal kapcsolatban csak két dolgot szegezek le, amelyekről a miniszter úr nem beszélt, aimieiyek azonban a többtermelés­nekl előfeltételei. AKI egyik aj kötelező jég- és fagykár elleni biztosítás, a.másik pedig a va­dásziaiti törvény revíziója, {Ügy vem! Ügy: van! jobbféloh) Azt hiszem, ezeket közelebbről in­dokolni nem kell. ülése 1943 december 2-án, csütörtökön. Végezetül legyein szabad a nemzetiségi kérldéisisiel fioglallfcoznoim. (Halljuk! Haüjuk!) Ebben ai kérdésben. ia miniszterelnök úr által kifejtett állá sporntet) teljes egészéiben! magamévá teszem. A jelen esetbe.ni tisztán csak, az asszi­miláció kérdésével alkiairoki foglalkozni, azzal a szeretettel és azzall:«a nyugalomnial. amelyet ez a kérdés meg is érdemel; kérem, hallgassák meg ugyanilyen, türelemmel. T. Ház! Asszimiláció mindig volt és lesz otti, ahol; különböző nyelvű, fajú és kultúrájú népeik egy társadalomban, egy állam kereté­ben) együtt félnek. Ez, ténykérdést. Nem, a:z ál­laim asszimilál tehát, Ihiaimeim a társadalom, még pedig elisiősoirbarai a közös -munkában, az együttélésben, egymás szeretetében, megbeesü­lésében és a biairiá-tságbaim asszimilál, a társa­dalom. Az első világháború előtt nem törődtek a kormányok aiziTial, hogy ennek: aiz országnak melyik nemzetisége hogyara; asszimilál. Szörnyű bűnlök! terhiefliik ezért a multat, amelyeket most nem kívánok különlegesen taglalni. Az ered­mény azonban az lett, hogy vannak a Felvidé­ken itáSKífai magyar mieívű lakosokból álló tót községeik és Erdélylbiemi ugyanli'lyiein romám községek lettek. 1918 megmutatta, hogy nem mindegy, mellyik nép asszimilál, mert a meg­erősödött népek 1918-ban, ,ai háborúban elgyen­gült magyar állaimot szétszakították. Az állam léte szempontjából ímeni mindegy tehát, hogy al centrifugális vagy az államfemntartó erők gyarapodnak^©. Az utóbbi ëizi érdeke mindenki­nek, aki a rendet, a szabadságot, a boldogu­lást és a kultúrát lakairjai ai Kárpátok! meden­céjében. Mondottam, hogy a társadalom báni vég­zett murikjai asszimilál. Ez az asszimiláció tár­saidailometikiai alapja. Egyik képviselőtársam etikai szempontból tiltakozott az asszimiláció ellen, amelyről a miniszterelnök úr, mint ténykérdésről, nem pedig mint célról beszélt. , Tiltakozott az ellen is, hogy a nemzeti munka ós az asszimiláció egybekapesoltassék. A ket­tőt, atomiban!, a történelemi tanúsága szerint, az élet kiaipcsoüta egybe és ezen semmiféle tilta­kozás nem segít. (Ügy vom! Ügy vun! jobb­felőlj Asszimiláció volt és lesz, csak laz a kér­dés % hogy melyik a helyes: az államot rom­boló, rontó vagy az, építő és államientairtó asszimiláció érvényesüljön-e. Nem vitási, hogy az utóbbira) kell törekednünk. A miniszterelnök úr kijelentése teljéi:-!, összhangban állt a. szenfiisstvájni állliaiineszmé­vel. A szentistváni állaimeszme tette lehetővé azt, hogy a nemzetiségek a Kárpátok meden­céiében ezer eszteJmdőn át ,aí magyarsággal békés együttélésiben dolgozhattak boldogulá­sukon. Ez a szentistváni állameszme a keresz­ténységre épült, A kereszténységen alapuló szeinitistváni áltaímesznie Jegyében megszüle­tett asszimiláció ellen etikai szempontból til­takozni niem lehet. Nem szerencsés dolog ilyen kézzel nyúlni hozzá ehheizi a kérdéshez ' ; Amikor a nemzetet fenntartó, az államot erqsítő, konstruktív asiszimiliálció mellett török lánfdzsát, akkor emlékeznem kell annak egyik tiszteletreméltó képviselőjéről, aki az ősz fo­j lyamám ünnepelte születésének 80. évfordulóját. Emilékezinem kell Herczeg Ferencről. (Ellenzés és taps jobbfe< ől.) Herczeg Feremlc ,a ; maga nagy képességeivel és nagy tudásával hűségesen, szol­gálta a magyar kultúrát és: amellett sohasem, tagadta meg német sziármázasát Nagy hazafias •érzésével a, Revíziós .Ligáinak volt egyik vezető

Next

/
Thumbnails
Contents