Képviselőházi napló, 1939. XVIII. kötet • 1943. november 22. - 1943. december 9.
Ülésnapok - 1939-341
40 Az országgyűlés képviselőházának 341. ülése 1943. november 22-én, hétfőn. bá.]a Istennek; — meni kell 'beszélni, ez már általános köztudat. Köztudat az is, hogy iparunk f&jlődiéöei és fontossága nem ellentétes a másik, a legnagyobb gazdasági ágazatunknak, a mezőgazdaságnak érdiekével. Köztudat, hogy a kettő, az erős ipar és az erős mezőgazdaság egymást, támogatja. T. Ház! Az előző évi költségvetések tárgyalása során szóltam az ipari munkásság törvényes érdekképviseletéinek megszervezéséről. Lili János képviselőtársam a mai nap folyamán ezit ugyancsaki szóvátette. Ha visszatérek erre' & témára, azt azért teszem, mert a^ miniszter úr hivatali elődje itt a Házban, talán két-három kö-Itségvetés tárgyalása során is, kijelentettél, hogy 1 az ipari munkásság érdekképviseletének törvényesi megszervezéséről törvény jaivaislatot készíttetett s legutóbb már áizt is kijelentette, hogy ezit a törvényjavaslatot hozzászólásra megküldött© a. társminisztér kunoknak is. A miniszter úr tagiaidótajn intett, mikor Lili képviselőtársam erről beszélt. Ha én, ezt a kérdést itt; felvetem, ezt azért teszem, mert szeretném tudni, hogy mi a mai miniszteri úr álláspontja ebben ai kérdésben; hiszen az ipari (munkásság, érdekképviselete abban a formájában, ahogyan mai van, kétségtelenül nem kielégítő, nem megoldás, nem olyam helyzet, amelyet véglegesneiki fogadhialtnánk el. Ott van a szociáldemokrata szakszervezet, ott vaa ai Nemzeti! MunkakÖziponit. ott' van a Hivatásrend, ott van az Evangéliumi Munkásszö vétség, ott wan a keresztény szocialista' szakszervezelt. Mindez azt jeienti, hogy az. ipari munkásság ötféle tagozatban iparkodik — emellett még: kisebbek is viannajkí — a maga érdekeit megvédeni, ami semmiesetre sem lehet kielégítő állapot. Mindehhez ma; a háború idején hozzá kell tennünk még azt' is, hogy az ipari munkásság fegyelmezetten, türelemmel ési áldozatkészséggel viseli a mai rendkívüli időki terhét. Tudjuk •azt, hogy, aiz ipari munkásság túlnyomó része, mintegy hatszázezer ember, hadiüzemekben teljesít: szolgála tot, ami azt^ jeleníti, hogy — természetesen háborúról Jévén szó — például a rendes érdekképviselet eszközével, _a sztrájkkal nem élheti ne 1 is éljenek vele, neun is gondolnak. erre-, die viszont ez ai tény kötelességévé, teszi a társaidaJomnak és a kormányzatnak, hogy a maga részéről fokozottabb mértékben gondoskodjék az ipari munkásság^ éirdekeinek megvédéséről nemcsiak egyes kérdéseikben, hanem általánosságban, is, törvényes érdekképviseleti rendezéift útján. (Ügy vrM! Üoy van! a 1 szélsőbéMdalom.) Az ipari munkásság, amely ennyi áldozatkészséggel 'teljesíti a maga kötelességét a háborúbaini, megéindieimli, hogy ennek ellenében igényeit és Mviánságaát teljesítsük Ezek a kívánságok, amilyen formában előttem vannak, nemi teljesíthetetlenek. Előttem van egy ftlyen érôdiekkièpvfeelet levelei, aimíeílybleú l azt kiéri, ismerjük: el, hogy az ipari munkásságot 1 a nemzeti közösségbe nem osztályként h:i.neta! biztos exisztenciával rendelkező hivatásrendként kell fejleszteni. Azt hiszem, ezt ai kívánságot 1 ., hogy ne osztály legyenek, hanem a társadalomiak egyenjogú ^ tagjai, yalatmennyietf elismerjük. . Azt kérik: továbbá, hogy a ummkanélikülisélg mindenáron való megelozésiélriol gondoskod Junik, különöseim a háborús gazdáikodásról a békegazdálkodlásriar való átmenetnél. Irányított gazdálkodás mellett m államhatalomnak e] kell követnie mindent, hogy a munkanélküliség elkieírülhető legyen. De ha nem kerülhető el, a munkásnak kétségtelenül joga vain arra, hogy a munklamélküliség idejére való biztosítás írtján gondoskodjunk mindennaipi megélhetíésérőll eis/ kenyéréitől. (Űff.y\ van! a szélsiőbal&'éalon.) Azt kiérik — : igen megszívlelendő kernels ,&{ további, — hogy a hadiüzemeknél a katona'! parancsnokságok hatáskörét terjesszük ki ÁZ ipari alkalmazottakkal kapcsolatban a szociális feladatok kötelező ellenőrzésére és ellátására, (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) tehát nemcsak a! feladataik, nemcssik a munka ©lleiniőrzésére, hanem a eizeclijáilis ellatáis refláfCTfflirzér sére i». : De éppen úgy megoldandó n, munkásságniak hitellel. való ellátása is. A társadalom minden osztálya gondoskodik magáról, töhbékevésbbé intézményei» (fou-wiában;, Èogy treli:-/. 'ciíisteikíben rendsizíeirfe«. módon juthasson hitelhez. A mitüikásságnalk' is joga van arra, hogy a, zsidó 'kizsákmányolás és a (szociális alamizsnaosztogatás helyett — s ezt kérik — szükség esetén, ha, niehéz. helyzetbe jutnak, hitellel biztosítsák: családjuk és saját maguk megélhetését addig, amíg helyzetük javulni fog. Egy másik kérdés, ha már a munkáskérdésrol besizéletkí, szintén szóvá kell tennem s ez a következő 1 . Az értei müségi és a keireisker idlői páliyákróEI ,a; zsidóság, újabban, ai zstidótörvényelk hatása alatt, fokozódó mértékben tolul egyes kisipari ágak felé, sőt a gyáriparban isi bizonyos munkahelyekre. Hiszen az lelllem, t hogv a zsidók rendes gyári munkásként teljesítenék a maguk kötelességét .«, nemzeti közösséggel sízietmben, íniincseni kifogásunk, do vájjon mélyeik alzok azi iparágak'; amelyekre a, zsidóiság törekszik ? (Lili János: Kazánkovácsi biztosi nincs köztük!) Kazánlkiovács, csakugyan nincs közöttük, sem kötörő, hanem az ékszerészipar, órásipair, díszműipar, szűcs- és szőrmeipar, fotóipar, optikus ip a ír, ezek azok, • aiz . iparágak. Éppen a napokban került elém a keresztény optikusoknak egyik ilyen ' panaszbieadványa, amelyben arról panaszkodnak, hogy 25 keresz tény oiptikius mel'ett 80 zsidó van és a 80 zsidó, háromszor anniyi zsiidó, teljesen dominálja őket nagyobb tőkeerejével és .a szabad behozatalo 1 » keresztül az áruellátásban is előnyöket élvez. Hason/ó adatok vannak a gyáriparra 1 vonatkozólag is. A művezetőik, a jobban fizetett szakmunkások helyét sorra foglalja-el a. zsidóság egyes elemei. A munkásság éppen úgy védelmet kér a kormányzattól ezek ellen^ ai betolakodók eîllen, miinit ahogyan & keresztény társadalom többi rétege, többi osztálya % kérte ezt a védelmet és bizonyos 1 fokig el is érte. (Palló Imre: A zsidóikat külön műhelybe kell vinmi!)' A magyair közvélemény az utóbbi időben sokat fogláikoz'ík az átmeneti gazdálkodás problémájával a Háizon kívül, de itt a Házban is s a mai nam folyamán is töbhSzÖr szó volt erről ál kérdésről. A Mérnök- és Építésaegyliet spkétot rendezett, legújabban a Pesti H'azaj Első Takarékpénztár Egyesület rendezett előadássorozatot, ezenkívül a Darányi Ignác Társaság s a szaklapok isi foglalkoznak a kérdéssé]. Ha> mindehhez még hozzáteszem azt, hogy a min'szter úr is nagyon helyesen megbízta^ egy kiváló szalkemberét. hoey ezzel a. kérdéssel foglalkoizzék, akikor körülbelül képet adok arról, hogy milyen széles köröket mozgatott meg ez.