Képviselőházi napló, 1939. XVIII. kötet • 1943. november 22. - 1943. december 9.
Ülésnapok - 1939-341
Az országgyűlés képviselőházának 341, ülése 1943. november 22-én, hétfőn. 41 a kérdés 1 . Méltóztassék ehhez hozzávenni még azt is. hogy a lapokban állandóan azt oûvassuifo» h'ótey-'lass angolszász hatalmait a békének előkészítésével mennyire foglalkoznak, terveket kovácsolnak. A magyar közveemény hovatovább abban az illúzióban él. hogy itt semmi más probléma, s'mes, mint egyedül a békére való átmenet problémája, mert hiszen talán osais a kezünkéit klelCl kinyújtanunk és holnap már itt lesz ai béke. Én nem így látom ezt a. kérdést. (Felkiáltások a széteőbaloldabm: Nem bizony!) Először mA^ a_ háborúnajk keserves ideiét kell megjárnunk (Úgy van! Úgy van! a szélsőbaMkiailoni), erre o. háborúra kell felkészülnünk, a nemzet minden erejét igénybe kell erre vennünk, és ezt a háborút meg ke r l nverruünk (Ügy <v)iin! Úgy van! Taps a széls&bailoldai'\Qri\ ásí a\ Imzénen.) és majd ha megnyertük ezt a háborút, akkor beszélhetünk a© átmehet gazdaság* kérdéseiről. Mert hogy milyen lesz ez, az átmenetgazdaság az attól fü«rg hogy a háborút hogyan nyerjük; mes:, ingyen erővel veszünk benne részt és ez a háború m'llyeni befejiezééit: fog nyerni- (Ügy van! Ügy van! a szê'Xvnbaloîd^^W Bizonyod elvi szempontok tisztázása természetesen helyén való. Én ezzel csak arrai akartam rám.ut^+ni- ho°v eov ennél fon+owaibb kérdés is yíin (Piukov-ch József s A győzelem! •— tiay vvm! Űay van! 4 szélsöbufoldalon.), amellyel talán sem itt » Házban, sem a Házon kívül, sémi, a sraakilapokbaja wem foflr1 al'kn •müh e^éfgé: a to+álíst Imborúr. r i való felkészül PS problem áiai (Úgy van! Űgv Vrm! Tans a .szélm^ninídafbni ) Beszédem tovább': sokán nzze] a kérdéssel kívánok foe ,r aIkozni. í Ha ezif a kérdést 'vizsgálóim a háborúra y a ló teljesebb felkészülés alapfeltételeit nagyjában n< következőkben' látóim. 1. EtH > riHafo'rrás?ink minél tökéletesebb feltárása és kihasználása; 2. az eneigiiafelhas'ználás racianoitizálása és szí gon'ú eillenőrzése ; 3. az ipari nyersanyagok termelésének lehető fokozása; 4. az ioari nyersanyaguk gazdaságos szétosztása első sorba ím a háborús fél^^relée céljaira, felhasználásuk ellenőrzése": (Helyeslés a széfèofy HoFdal on.) 5. a háborús és nemháborús szükségletek elhatárolása, ai háború és közellátás szempontjából nélkülözhető javak termelésének csökkeni lése, esetleg teljes megszüntetése; 6. ipari szervezetünk kapacitásának lehető tökéletes átállítása és kihasználása a háborús termelés és felszerelés érdekében; 7. végül haditermelésünknek egységes vezetés aílá helyezése. (Helyeslés és taps a, széfaől)o\'oldalon.) Az első feltétel tehát energia forrásaink miinél .tökéletesebb feltárása és kihasználása. Ha jól tudom, tíz esztendeje annak, hogy alakult egy energiagazdálkodási takács, nyilván azzal a. feladattal, hogy energiaforrásainkat számba vegye, javaslatokat és véleményt készítsen a kormányzat számlára:. Én! Ű2"V tudóim:, hogv an makid éjén ez az energia gazdálkodási tanács egv a 1 bizottságot küldött ki, amolyben igen kiváló szakemberek vettek részt, ha jól tüddm. Seb ima n ok, Verebély és Hoor Temp is professzorok. Engem nagytan érdekelne, hogy valjjlow eiLkésziült-e ennek az albizottságnak a. munkája, vájjon tett-e javaslatot a kormányzatnak energiaforrásainkról, a lehetőségekről és ha tett javaslatot, mit tett a, kormányzat KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ XVIII. ©nmek a javaslatnak a megvalósítása érdekében 1 ? T. Ház! Azit látjuk, hogy kevés a szemünk, die viszont azt is látjuk, hogy már az első világháború idején' ai borsodi szénmedencében ki- « sebb-nagyobb erővel a bányák sorát tárták fel, feíán neim egészem olyan kedvező körülmények között, mint Salgótarjániban, de igenis ezeknek '• a bányáknak a napi termelése' is hozzájárult a közszükséglet bizonyos mértékű kielégítéséhez. Kérdem a kormányzatot, hogy ha már az első világháborúban; igémybeveittük ezeket, vajjotai kellő előrelátással nem lehetett volna-e ezeket a bányákat intenzívebben' kihasználni, illetőleg intenzívebben feltárni ? Hallunk tőzegtél éneinkről. Ott vannak a hansági, a bailatonvidéki, a sárréti, a sióvölgyi, a kalocsavidéki tőzegtelepek. Éveik óta írnak és beszélnek róluk. Történt-e intézkedés ezeknek a tőzeertelepeknek az intenzpvebb feltárására és kihasznál áis árai Ezek kétségtelenül olyan problémák, ame-, lyp.k a ima srán gazda lkod ás keretében sokszor nehezen oldhatók meg. A magángazdálkodást a rentabilitás szempontjai vezetik — ez természetes do'loar — és csak olvani feladatok megoldására vállalkozik, amelyek kellő haszonnal járnak. , - . ...... T Ház! Én és pártom azért kepviselnuk azt az álláspontot. hO'O-y speciálisan az energia-, forrásoknak feltárása állami feladat. (Ügy van! a szé'sőbaloldaon.) mert ha--a magánvállalkozás nem. oldhatja meg, az államnak kell a dolgot a. kezébe venni és igenis fel kell tárnia olyan energiaforrásokat is, amelyeknek feltárása önmagában tálán nemi rentábilis (Úgy van! Ügy van! a szélsőbn é dalom.) Ezt látjuk nemcsak Magyarországon, hanem látjuk Angliában is, ahol a szénbányászat igen jelentős termelési ág, ott szintén, foglalkoznak a szénbányáknak állami kezelésbe vételével, pedig talán ott ez nem olyan égető probléma, mint nálunk, ahol az energiaiorrások olyan csekélyek. T. Ház! Ott vannak « nagy einergiate'lepeink, a szénbányáink. Vájjon ellenőrzi-e a kormány, hogy ezeket a szénbányákat kellően kihasználják-e, vájjon ellenőrzi-e, hogy tőkebefektetés és miunkabefektetési terén minden megtörténik-e, hogy a legtökéletesebb kihasználást biztosítsák! Neim! ok nélkül vetem fel ezt a kérdést. Ezzel kapcsolatosam bátor leszek egy jellemző esetet említeni. Ae egyik' szénhányavállalatunk milliós befektetéssel új aknát, új bányát tárt fel a legutóbbi esztendőben. Ennek az új aknáinak a feltárálsa körülbelül befejeződött és ha a termelésibe beállítják, mindenesetre jelent valamit szénellátásxinlc terén, ösak valami hiányzik még. Az irodaépületek is készem állanak, de az irodaépületekben hiánvzik' a radiátoir, a központi fűtés betezerelése. Nagy utánjárással a radiátorokát is meg fogjáfk szerezni, egy-két hónap mnlva^ miajd ezeket is beszerelik és a bánya művelése megindul. Bocsánatot kérlek, talán nevetségesnek hangzik ez a dolog, die konkrét eset. miniszter úr. Én ezeket a kérdéseket azért hozom fel itt, mert egy ilyen dolognak egy hónappal előbb való elintézése és , a hánvának egy hónappal előbb való munkába állítása igenis fontos a nemzeti termelés érdekében. Szerencséje az országnak, hogy a háború előtti időben, szinte az utolsó órában sikerült meglehe+ő^en p-^zdaig kőoíl ai források at feltárni és ezen keresztül ass ország benziuellátását úgy, aíhogy biztosítani. Mi lett vítlina akkor, ha ez
