Képviselőházi napló, 1939. XVIII. kötet • 1943. november 22. - 1943. december 9.

Ülésnapok - 1939-348

458 fa országgyűlés képviselőházának 348. sadalmunkra döntő befolyása van. Hiszen az egész vitának; és majdnem minden felszólalásnak az esszenciáját, a lényegét, az értelmét ez a két gondolat adja. E körül folyik és szövődik • a

; vita, de egyben a hittevés is a társadalmi és állami rend más egyéb eszméi melleit is, mint amilyen például a mioist már mind gyakrabban hangoztatott demokrácia, az emberi és nemzeti jog, a szabadság ós függetlenség vagy a szocializmus vagy a nemzeti szo* cializmois is. Bár ezen eszmék között soklszor egész világot jelentő eltérés mutatkozik, csodálatosképpen a korszellemnek megfelelően, a keresztény és nemzeti gondolat mindegyik mellett elfér, vagy legalább is ma ezt a gondolatot mindegyik el tudja viselni, mind a liberális demokrata., mind a szocialista kollektív vagy aikár a nemzeti szocialista parancsuralmi társadalma rendszer ,is.. (Az elnöki széket Krúdy Ferenc foglalja eL) Sőt halljuk és olvassuk, bogy a keresztény és a nemzeti gondolat • elfér a szovjetorosz- kollektív kommunista társadalmi rendszerben is, (R. Vozáry Aladár: Legújabban!) Mindez pedig azért van, mert mind a keresztény gondolat, mind a. • nemzeti gondolat formálható és magyarázható is, azé~t formálják is és magyarázzák is mindkettőnek lényegét évezredek óta. Tudjuk például, hogy Krisztustól kezdődően a keresztény, gondolattal és a keresztény gondolatért mennyi rengeteg energia, teremtődött és használódott el, de mennyi pusztíttatott is, sőt meninyi vér folyt «1 vele és érette. Pedig nem kétséges, hogy éppen a keresztény gondolatnak legfőbb lényege a szeretet volt és az ma is, amely az «Dibernek a tökéletesség felé vezető legbiztosabb útját jelenti, csak tudni kell élni velei és nem visszaélni vele. (HelyesUs.) Mondanivalómat a keresztény gondolatról •ezzel be is fejezem azért, mert mai felszólalásommal a t Ház figyelmét inkáfcb a másik, a nemzeti gondolatnak szeretném lekötni, nem azért, mintha erről még nem beszéltek volna eleget és elegen, haneim inkább azért, mert többet beszéltek, mint amennyit mondottak róla. Nekem pedig az a szent meggyőződésein, hogy erről a gondolatról nemcsak mondanunk kell egyet és mást, hanem' azt amit mondunk, tudatunkká és lelkiségünkké is kell formálnunk, ha élethivatásunkat emberhez méltó módon akarjuk teljesíteni. A nemzeti gondolat t. Ház, ősibb a, keresztény gondolatnál, mert nemzetek Krisztus előtt is éltek és életküzdelmeiket valószínűleg a nemzeti gondolat is indítottal és irányította, különösen akkor, ha veszély fenyegette létüket. Feltehető, hogy a. magyar nemzet ősei is a nemzeti gondolat jegyében indultak el ősi haKájukból. Ázsiából .azért, hogy létüket megmentsék és aninak örök folytatódását, jobb, kedvezőbb életkörülmények között biztosíthassák. Természetesen más megnyilatkozási formája volt a nemzeti gondolatnak akkor, más volt ai későbbi idők folyamán és. más ma. A nemzeti gondolat mai megnyilatkozási formája körülbelül a jobbágyság felszabadításával kezd kialakulni. Ez a procedura a, XVIII. «zázad utolsó negyedében vette kezdetét, .amikor az itt élő szászok, románok és szláv népiségek Fichte, Herder, Kollár és mások tanítáülése 1943 december 1-én, szerdán. siainak hatása alatt nemzeti öntudattól indíttatva különleges politikai jogok kö vetélésé vei álltak elő. Ekkor már a magyarságai is méIvebb leikiségű nemzetté való izmosodása vált szükségessé ahhoz, hogy a- Duniamedlencében vállalt vezetői szerepét betölthesse. Ezt csak a jobbágyság eltörlésével és a nemzet fogalmának új értékelésével lehetett megvalósítani, ami nagy küzdelmek árain ment csak. A' XIX. század első fele ezeknek a küzdelmeknek jeffvében telt el. Szerencsére ebben az időben a nemizet sorsát a magyar történelem legnagyobbjai Széchenyi, Kossuth. Szemere, Kölcsey, báró Wesselényi, báró Eötvös és a többi nagyszerű elmék irányították, akik a magyar lelkiséget .új tartalommal telítették és azt a nemzeti erondolat jegyében a. memizeti lét szolgálatába tudták állítani. A nemzeti Jét megmentése azonban így is csak n;agy áldozatok, nemes önfeláldozások és nagy nemzeti törés, a szabadságharcnak elvesztése és-az azt követő önkényural óm elviselése árán sikerült. Az kétségtelen t. Ház, hogy a. magyar géniusz mind a szabadságharc alatt, mindi a® azt követő nehéz megpób áltat ások időszakában, az áHam.alkotás'hoz és államfenntartáishoz szükséges csodás vitalitásról tett tanúbizonyságot. (Ügy vaw! tfgy van! jobb f dől.) Ennek erkölcsi értékeit Deák Ferenc ,a kiegyezésnél sok bölcsességgel igyekezett gyümölcsöztetni, hogy nemzetének fejlődését legalább az egyidŐben azután elég tartalmasnak bizonyult ferenejózsefi békési korszakon! belül tudja biztosítani. Érezte azonban Deák is azt, hogy a nemzeti gondodat problémája, Magyarországom ezzel végleges megoldást nem fog myerni, mert a miagyar géniusz a puszta lét szolgálatához van kötve és nem lendülhet azokba a magasságokba, ahol nemesebb, az egész emberiséget szolgáló mélyebb értelmet nyer azért. Köti pedig őt végzetszerű helyzete. Itt áll a Dumai völgyében, mint kis nemzet ezer év óta rokon és barát nélkül; országhatárain kívül mindig két nagy hat almi súly terheli kelet és nyugat felől, de ugyanilyen súly feszültsége^ tereli országhatárain! belül is a vele együtt élő, nemzeti érzéseiben feltörekvő többi népek, nemzeti terjeszkedésében'. Ennek a kettős tehersúlynak kiegyensúlyozására, fcek lett állampolitikai koncepcióját felépítenie. Az uralkodóházzal való kiegyezéssel az első tehersúly nehezedését nagyrészbeni sikerült is, bár csak a. szuverenitás elvének feladtása árán kikapcsolni, die a másikmaik a kikapcsolása, amit a, nemzetiségi törvénnyel akart elérni, nem sikerült,. Nemi sikerült nedig azért, mert a nemzetiségek ,a,z 1868 : XLIV. tc.-et, a- nemzetiségi törvényt nem fogadták el annak a politikai nemzetek kifejező fogaimiát elvetették és polgárjogok helyetti nemzeti jogok követelését támasztották ia magyar nemzettel szemben. Ezt az elleinétet ,a.z emigrációban élő Kossuth egy konföderációs tervvel akarta kiküszöbölni, amit akkor a magyar társadalom elvetett, ellenben ,a nemzeti gondolat problémája, amely a nemzetiségi kérdésben azóta; is k'ísié'rt, máig is gondjai maradt a, magvar politikai vezetésnek. A mul't világháború elvesztése után főként ez a probléma idézte elő Trianont. Ha a t Ház n/aplóját végiglapozzuk, azt látjuk, hogy az 1848. előtti szellem kísért újra