Képviselőházi napló, 1939. XVIII. kötet • 1943. november 22. - 1943. december 9.

Ülésnapok - 1939-348

436 Az országgyűlés képviselőházának 348. ülése 1943 december l~én

y szerdán. ború elejétől fogva, — akár részi veszünk ,

a háborúban akár nem, — a mindig fenyegető orosz veszedelem. Mert a fegyverek szerencsé jenek kérdése az, bogy az orosz .nagyhatalom, az orosz gőzhenger milyen köiziel vagy milyen távol van ia mi határunktól. A fegyverek szerencséjének kérdésié ez, amit mi nem irányít hatunk, nem beiMyláisiol'hatunk: sokkal _ nagyobb, katonailag, etmhererőben, technikailag mérhetetlenül erősebb h a

1

'almáknak szinte titán! küzdelme folyik. (Ügy Van! balfelől.) • - Ezenkívül azonban itt vannak úgynevezett szövetséges államok is, amelyek bizony nem nagyon engedik meg azt. hoigy nyugodtam aludjunk és hogy ne tekintsünk legalább itt-ott a határainkon túlra. Itt elsősorban kénytelen vagyok szóváteinni a román viszonylatban azt az egyáltalán, nem megnyugtató és egyál talán nem kielégítő állapot ot, (Inas! Xlgy van! a Ház minden dtdalán-) ami itt határain!

1

; mentén fennáll. Itt erős román irredenta folyik (Ügy van! a jobboldalom.) a román sajtóban!, a romám hivatalos kormánypolitikában. Azelőtt még, közvetlenül a bécsi döntés után a hivatalos román külpolitika látszólag nem vett ebnem) részt, ma már azonban diktátorhelyettesek és miniszterelnökihelyettesek mindem vasárniap szónoklatokat mondanak^ amlely éknek refrénje az, hogy: »Fel a Tiszához!« (Ügy van! Ügy? van! a közéven.) Ugyanakkor látjuk azt, hogy ©léggé erős katonai készültséggel, neim' tudom hány hadosztállyal, de a múltkor a honvédelmi miniszter úr megmondta, álnak a határaink mtemítén. Itt minden arra mutat, hogy ők nem a normális határ- védefemre szükséges haderőt tartjáfc ott a határok mentén, hanem igenis támadó szándékaik vannak. Ezt ne- leplezzük el magunk előtt. Őket mai bizonyos másirányú kiatowai lekötöttségek, bizonyos politikai lekötöttségek akadályozzák abban, hogy akcióba lépjenek, de legyünk azzal tisztában, hogy a románok abban a pillanatban meg főárnak minket támadnL amint azt az egvéb körülmények em eredik. (Ügy van! a jobboldalon,) Ezek az egyéb körülmények márólholnapra előállhatnak- azt hiszemu ezzel mindenki tisztában vam (Földeisi Gyu

n

a: Márama^ rosbam házról-házra járva izgatják a román népet a magyarok ellen!) Ezzel szemben mi, sajinios, merni vagyunk egészen annyira felkészülve, nem mutatjuk egészein azt a formát, amelyet ebben a helyzetben

1 mutatnunk kellene. (Rassay Károly: Megosztjuk az erőnket.) Mi még mindig kint a» ország határaitól messze — sajnos, már nem olyan nagyon messze — tartunk haderőt akkor, amikor minr den jól kiképzett és fegyverfogható katonára itthon van szükségünk, mert azoknak mozgósításiára és harcba vetésére már ól -holnapra szükségünk lehet. T." Ház! Mi magyarok — amint az előbb a nemzetiségi kérdésre .vonatkozólag mondtam* -p külállamokkal szemben is mindig roppant széles látókört tanúsítottunk, mi ideológiai, világnézeti harookbani meto vettünk részt. Egyik képviselőtársunk a múltkor igen helyesem mutatott rá. hogy amikor Németorszáírban vagy a római szent birodalomban vallásháborúk folytak, a 30 éves háború, a magyar Erdélyben akkor eikkelyezték bei a vallásszabadságot. Mi soha nemi voltunk ilyen mereven: doktrinerek és nem tudtunk elméletekért fanatikusan harcolni. Mi két dologért tudtunk fanatikusan harcolni : keresztény hitünkért és magyar hazánk- ' ért. Ezért fogunk is mindig tudni fanatikusan harcolni s ezért hiba szerintem, az, hogy egy olyaln küzdelemben, amelynek eldöntésébe egyáltalán nem folyunk bele^ részitveszünk, kint tartunk ma is kisebb vasry nagyobb hadsereget.^ holott az emberek hiánya érzékenyen érezhető. (Raseay Károly: Döntsék ol a japánok aiz orosz háborút!) Nekünk — mondom — jól felszerelt és számszerint erő« honvédséerre van szükségünk az országoim belül. Nyomatékosan kérem az igen t. miniszterelnök urat, hogy mindennemű pártelfogultságtól mentesen és n© világnézeti alapon, hanem « nemzet m az ország fennmaradásának és biztonságának szemr pontjából nézze eizt a kérdést és tegyen, meg minden tőle telhetőt, hogy mfimden magyar katona és minden magyar fegyver az országon belül legyen, ott sorakozzék fel a határok mentém Hogy milyen' foötps az, hogy adandó alkialommial határaink mentén van felsorakozva honvédségünk, hogy milyen fontos maga az a tény. hogy ott állanak fegyveresen, arra legjobb bizonyíték a bécsi döntés. Vallóim azthogy hadakkor mi nem, moizgrósítunk és nem áll honvédségünk a triiamottii határ mentén, ugyanakkor, amikor earyéb nasrvhatalmakí rá voíltak utalva különböző romániai nyersanyagokra, elsôVirbami «3 a ira, rá voltak utalva, hosrv a szállítás zaVartalianul mein jen. h.a. nem forog fenn ate a veszély, hogy a végén türelmünket vesztvén a sok ígérgetés és ide-oda való r>ur~ parliro'ziás után egyszerű en nekimeigyünk és a magunk erejével foglaljuk vissza azt, ami jogosam a mienk, akkor nem hiszem, hogy akár ezt is visszakaptuk volna, amit visrakiaptunk a bécsi döntés alapján. A külnoilitikábain nincs szerel emu legfeljebb csak mi, magyarok^ vagyunk oilyan naivak, hogy mi még szimpátiák és anitipátiák alaoián csinálunk külpolitikát. (Ügy van! a baloldalon.) Itt minden szentnek cm^era felé haitik ai keze és a. külpolitikában is ÍCTPTI 'liipilves el'*

7

' a »»leroi e

rr

oi

,c

"m

;

'

1 elye. (Ügv van! ÜnhbfeWl. — Pánd» Antal: Különösen aw ango^loknak masnik felé hajlik a kezük! — F»»sav Károly- Biztosan, a s a iát or^záe-uk! — P^ndi Antal: Mit vár az angoloktól 1) Semmit, (Pándi Antal: Eary falut nem adtak vissza Magyarorszálgnak! — Az elnök csenget.) Itt kell rátérnem) arra is. amit a. költséarve•tósii yírábau ^^Ti^Hzita^aik. ÍT-^'1 J^n^e- TnVnbb Pécsről beszéljen! — Ra^say Károly: Egyelőre p szónok moudjq meg. hoigy miről beszél! ;— Emr hsin'a a szé^fnUVoTda^wn: Nem a, szánokról szó^^m, h-ffner». Pf">rer Károhmak mondtat»J — — Pípver Károlyt Nem beszélek én az urákkal! i— JJUI .Táno«: Jobb is!).. t Elnök; Osemidet kérek, képviselő urak! Gr. Apponyi György: ... hogy minden háborúnak egyszer be kell végződnie és minden háború után béke következek. (HaW-jukJ H

eWfukf):Nékiüník

1

, magyaroknak és Magyarországnak! elsőtöorbain az az érdekünk, hogy az Í8",azságosi, békés állapot minél előbb helyreálljon. (Ügy v* n! M^JPöU) Itt baMoittunk kifogásokat az ellen, hogy templomainkban istentisztelet utáni a nana .őszentsége által elrendelt imádságot mondják az igaraság-os béke érdekében, ftn nem entern, hogy magyar ember mit kifop-ásolhat azon, - hosrv :

gfl

;

zságo's békéért imádkoKiink. (Ügy v*mi johbfé^&l) A mi ' céljaink, háborús és beké« céljaink -is, 6S«ik igazságosak. (Ügy van!. ,f 'bbfrfől) Mi nem akarunk mást, mint ami ezeréves történteimünk 'gazsá-