Képviselőházi napló, 1939. XVIII. kötet • 1943. november 22. - 1943. december 9.

Ülésnapok - 1939-348

Az országgyűlés képviselőházának 348. gán alapuOL (Ügy van! Ügy V\CM!) Mi ciaaík azt akarjuk visszakapni {Egy hang a> széüsőbalol­daion: Győzede^mM békét akarunk!), amit az igazság felrúgásával Trianonban elvettek. Mi egy négyzetkilométerirél több területet, egyet­lenegy idegen állampolgárt nem akarunk a magiunk "uralma alá hajtani. Azt mondotta a. feilsiztólaló képviselő úr, hogy ne igaizságos, jhiai­nem győzedelmes békéért imádkozzunk, (vitéz Jaross Andor: Igaz!) T. Ház ! Erre megválaszolok (Zaj a szé ső­balotdalon, — Az elnök csenget. — vitéz Jaross Andor: A pacif izmus elli en! •— Zaj a szélsőba­OMCÉOWK) Elnök: Csendet kérelk! Gr. Apponyi György: A pápa pacif izmu­sát vállalom, képviselő úr! (vitéz Jaross An­dor: Én nem vállalóim azt gem! — Zaà!) Elnök csendet kérek, képviselő urak! (R. Vozáry Aladár: Bízzuk, a pápárai!) . Gr.. Apponyi György: Az igazságos béke, ba vialóbani igazságos és az igazságot szolgálja, a mi számunkra győzedelmes béke i& (Baky László: GyőzedeilmeiS! békével lehet igazságos békét kicsikarni! — vitéz Járass Andor közbe­szól.) Elinök: Jiaíross és Bjakyíkepviselő urakat ké­retni, me szóljanak közibe! (Rassay Károly: 19(18­ban láttunk egy győzedelmes békét! Mi lett be­lőle?) — Gr. Apponyi György: Rá kell mutatnom lainra its, hogy mi. a magunk számára igazságot követelünk, aiminthogy igazságot követelünk ess' neim szűnünk meg követelni .akkor œm, ha esetleg enniek a iháborúnak végén még tö'bb'niek a Visszakövetelésére leszi jogunk, mint eddig, mert az, hogy bizonyos részleteredményeket <az ország 1 történelmi területének tekintetében, el­értünk, még ,neim jelenti azt, hogy ki vagyunk elégítve [Ügy van! Ügy van!) Akármennyire örültünk, és aiki_ ott volt, nem tudja elfelejteni azt iá' mély lelki benyomást,- amelyeit minden becsületes magyjair eniberre tett Kassán vagy Kolozsvárott a honvédség bevonulás!a>; .akár­mennyire Örültünk és boldogok vagyunk, hogy elteik az országrészeik visszakerültek, aizért. a. mi hívünktől nem áll távolabb Nagyszeben, Brassó. Temesvár, (Egy hotyff jobbfe T o 7 : Arad,') Arad, mint Kolozsvár vagy Marosvásárhely és a mi szívünktől n-p-m áll messzebb Pozsony, mint K'3i?i?ia vaarv Eoerjes! (Úgy vän! Ügy p.nf Élánk éljenzés és f c<p$ a Jübbo'dalow- é- a közé­pem.— vitéz Jaross Andor: A népszövetségi politikán keresztül elértük volna?) T Képviselőház! Az igazságos békének egyik előfeltétele azonban az, hogy igazság és béke uralkodjék bent az országban igazság és béke jellemezze azi álliaimvezeté?,t és igazság és béko uralkodjék a társadalmi osztályok, niern­zetiség-ek és. vallások között is. Ebből adódik a kormányzat második leg­fontosabb teendője. Elismerem, hogy a hivata­los magyar külpolitika megtalálta a helyes hangot, amellyel mindig méltóságteljesen is­métli, hogy csak a történelmen alapuló jogos igényeink kielégítésére gondolunk, másra nem, elismerem, hogy a magyar külpolitika jó úton haladt, de le akarom szögezni, hogy amikor kifelé igazságot követelünk az ország számára, ugyanakkor idebenn igazságot kell teremtenünk minden állampolgárra, minden vallásfelekezet­re, minden nemzetiségre és minden társadalmi osztályra nézve. , A nemzetiségi politikával kapcsolatban ülése 1943 december 1-én, szerdán. 437 már kifejtettem,, miben látom az igazság és a jog érvényesítésének lehetőségét, annak a bizonyos »justitia et jus« elvének a hatáiyosu­lását, amelyet Makray igen t. képviselőtársam oly szépen fejtett ki. l)e ennek a »justita et jus« elvének "érvényesülnie keli az egész országtan a társadalmi, politikai és gazdasági élet esrész vonalán. Itt megint a jelenlegi kormány által átvett örökségnői kell beszélnünk, amellyel azonban a miniszterelnök úr is azonosította magát. A műit években több olyan törvény látott napvilágod, amelyek a magyar állam­polgárok közösségéből egy bizonyos számú ma­gyar állampolgárt kizártak. (Rajniss Ferenc: El kell törölni!) Mint ahogyan mondja, kép­viselő úr! (Derültség balfelöl. — Egy hang a szélsőjobboldalon: A zsidók!) Ügy van, a zsidók és a zsidókká minősített keresztények. (Rassay Károly: Miért csak Imrédynek szabad itt a zsidókról beszélnie?) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! (Rajniss Ferenc: (Ra\ssay Karú y fele): Ugyan ne haragudjék már, képviselő úr! — Rapcsányi László közbeszól.) Rapcsányi képviselő urat kérem, ne szóljon közbe, Rassay képviselő úr! szintén méltóztassék csendben maradni! (Hor­váth GeM kö\b ] eszó 1 }. — Peyer Károiy (Hor­váth GéZd feié): Hát akkor mit jelentkezik, ha nem volt az öreganyja zsidó? — Zaj a bal- és szélsőbaloldalon.) Horváth Géza és Peyer Ká­roly képviselő urakat kérem, ne folytassanak párbeszédeket. Gr. Apponyi György: T. Ház! Az esrész vonalon az igazságnak és a jognak kell érvé­nyesülnie. Bár most a kérdést pillanatnyilag: nem találjuk aktuálisnak, mert fontosabb lét­érdekeink forognak kockán, mégis le kell szö­geznem, mikori elvi politikai álláspontunkról beszélek, hogy igenis, tovább fogunk küzdeni e törvények reviziója, illetve a magyar törvény­tárból »való eltüntetése iránt. A suum cuique elvének alkalmazása áll nemesaik a jogok, hanem a kötelességek szem­pontjából is. (Donath 'György: A magyarok számára is!) Lehetettéin állapotnak kell minő­sítenünk, hogy a magyar állampolgárok egy része nem teljesíthet fegyveres honvédelmi szolgálatot. (Zaj a\ $fíéls\ööt CaldiloW, — Rap­csányi Lásasló: Nem ez fáj nekik!) Jelenleg érvényben lévő jogszabályaink előírjak, hogy a fegyveres honvédelmi szolgálatból kizárt magyar állampolgárok munkaszolgálattal tesz­nek eleget honvédelmi kötelezettségeiknek. Amíg ez a rendszer érvényben van, addig is gondoskodni kellene arról, hogy — amint ez a múltban sokszor megtörtént, — a törvény; ren­delkezésein túlmenőleg ezt ai munkaszolgálatot ne egyesek megalázására vagy indokolatlani sanyargatására használják fel a jövőben. (Rapcsányi László: Ugyan ki samyargatja őket?) Voltak ilyen esetek, képviselő úr, — hála Isten­nek — kivételesen, de^ voltak. Azt hiszem, éppen honvédségünk tekintélyének (Rassay Károly: Ügy van!) és a, tiszti kardbojt becsületének érdekében, szigorúan meg kell büntetni azokat, «kik ilyesmit elkövettek, hogy ezzel is doku­mentáljuk, hogy ez a szellem nem azonos a magyar honvédség szellemével. (Pándi Antal: Gyönyörű szellem van a honvédségben! — Za$ a szélsőbaloldalon.) Elnök: Csendet kérek! Gr. Apponyi György: T. Ház! A harmadik

Next

/
Thumbnails
Contents