Képviselőházi napló, 1939. XVIII. kötet • 1943. november 22. - 1943. december 9.
Ülésnapok - 1939-347
416 Az országgyűlés képviselőházának 347 mink a parlamentnek eredeti szerepét, az országos nagy ügyek' megtlanácskozását és irányítását. T. Ház! A közigazgatás reformjáról sokat hallottunk és jóformán; tisztázottnak tekinthetíjük azokat az alapelveket, amelyek szerint a közigazgatásit reforimlálni kell. Az elmúlt két évtized során több részben, "végrehajtott, részben máig sem életbeléptetett törvényit hoztunik, amelyek mind a közigazgatás egyszerűsítését célozták» Ismieretes a belügyminisztériumban felállított racionalizálási kormánybiztosság ezen a téren végzett előkészítő munkássága is. Tudjuk azt is a belügyminiszter úr bejelentéséből, hogy két ízben is beterjesztésre készen állott az átfogó közigazgatási reformfra vonatkozó törvényjavaslatával és a háború kitörése akadályozta meg -a beterjesztést. A 'belügyminiszter úr felfogását ismerve, ibiztosak vagyunk abban, hogy ez a törvényjavaslat meszszemenőein szem előtt tartja az önkiotrmányzatok szerepét és összeegyezteti a közigazgatás jogszerűségének és eredményességének! nagy kívánalmait. Én ezzel kapcsolatban osalk két olyan új szempontra szeretnék rámjutatni, amelyeiket az országgyarapodás állított újból előtétibe, Országiunk aa eddig történt és az ezután remélhető országgyarapodással sokszínűvé változott. Üjból visszakaptuk & régi feladatokat, hogy újból nemzetiségeket és! tájegységeket fogjunk egységbe és kormányozzunk. Nem hallgathatom el azt a meggyőződéseimet, hogy ,a> háború ellőtt nemzetiségi politikánk egyik legnagyobb nehézségét az okozta, hogy 1876-ban az akjkori mechanisztikus szemléletnek megfelelően eltöröltük ,a, régi évszázadok alatt küfejlődött intézményeket), g) kisebb-nagyobb autonómiákat és 'egyszínűre festettük a közigazgatást, (Ügy van! $ középemi) nem számolva a^feal, hogy különböző színvonalon álló. különböző élrzelmekkel és igényekkel btitfó nieimzetiiségekíet ég területeket kell kormányozni Hogy csak egyetlen péPdára mutassak! rá, 1876-ban • eltöröltük! a& erdélyi szászok külön jogMliását, m a szász univerzitás hétszázéves autonómiáját. Ameiddig ez a különállás megvolt, a szászok bajlódtak az ő területükön élő románsággal és a iramán előrenyomulás kivédéiséhez ,ai Jmagyamság segítségére voltak utalva. A különállás eltörlése peídig azt eredményezte, hogy a romlánokkiali ezután nekünk kellett bajlódnunk és ezenfelül m szászokkal is megromlott a viszonyunk. Az új közigazgatási reformnak tehát a szakszerű kívánalmaikon, az egyszerűsítésen, az eredményességen] és a jogszerűségien kívül elsősorban azt kelï szem előtt tartania, hogy a nemzetiségek kezelése szempontjából! megfelelő rugalmJaissággial # és hajlékonysággalí rendleilkleizzék. (Tups a középen.) őszintén kijelenteni, nemi tartok lehetségesnek olyan közigazgatási reformot, amely nem veszi számításba! az ország népei és tájai között lévő különbségeket A jövendő magyar közigazgatásnak a mennyiség mellett tekintetbe kel!) vennie a minőséget is. A nemzetiségek kezelésébieiní lehetősége kell hogy legyen olyan rugalmasságra» amely az egyies nemzetiségeik államhűségét ési gazdasági hasznosságát tekintetbe veszi és mindezt alz ország egységének, biztonságánaik és fejlődésének szempontjából értékeli. (Taps a középen.) ülése 1943 november 30-án, kedden. A másik szempont pedig 1 , amelyre itt rá alkarok ^mutatni, bár csak részben tartozik ide a kérdés, az, hogy Magyarország megszállt területei visszatérésének az egyes tájkülönbözőségek problémái] % újból felmerültek» Vara» nalkj gazdag és szegény tájak. A gazdag tájaikon! jólét, gazdasági érvényesülés, a szegény tájakon nyomorúság honol. A valódi szociálpolitikai kiegyenlítést jelent, az igazságtallansági kiküszöbölését, ezt azonban nemcsak vertikális, hatnetlm horizontális irányban is N sziem előtt kell tartani. Nemcsak az osztályok közötti igazságManságok kiegyenlítése fontos feladat, hanem a tájak, tájegységek közötti különbségek, aránytaDanságok és éhből köveikező igazságtalanságok; kiegyenlítése is. A kormány ezen <sm úton ils helye® irányban indult el. ' Számtalanszor hangzott el az idei költségvetés bizottsági vitáiban is, hogy Erdély például; egyíjk-másik költségvetési tételből többet kapott, mint amennyi szám- és területi arányia szerint megillette volnál (Ügy van! Ügy vanJ a középeri) Mennyire más azonban az arány, ha azt nézzük, hogy seimmit sem kapott a 22 éves megszállás alatt és édeskeveset az azt) megelőző évtizedekben. (Ügy vam! Ügy yam! középen) Tévedés volna a magyarság részéről, ha ezeket alz Erdély vlagy más szegényebb részek! felemelésére és helyzetük kiegyenlítésére fordított ösisizegeket, m^nt az országra nézve terhes adományokat) fogná fel. (Ügy van! Ügy van! jobbfelől) Hiszem ai gazdasági'liag kiegyenlített helyzeteik mefmesakí anyagiakban térítik meg a Ibiéiektetett összegeket, hanem alz ország megszilárdulását és megerősödését is eredményezik. A kiegyenlítés folytán beálló eentripetálisi erő a részeket fokozottabban vonzza a központhoz. Amikor nemcsaik ass érzelem elszakíthatatlan szálaival összefűzött magyarsággal, hanem nemzetilségekkei' is kell számolni, az így előálló természetes vonzóerőt nem szabad lebecsülnünk. De nemcsaik az egyes tájak kiegyenlítésére kell törekednünk, hanem igyekeznünk kell eltünltletnÜ azt a különbséget is, aöniely ma a város és a falu helyzete között fennáll. A közigazgatás: minden ágában találkoztunk azzal a bajjal, amelyet egy szóval < faluiszonynak nevezhetünk. (Fé^hMUáSúk a középen: Scfin'ois.') A falvakba, különösen a távolabb' fekvő kis falvakba nem akad tanító, orvos, jegyző, lelkész. Nemcsak emberhiány van; ezeken a pályákon, hanem aki el is szánija magát ezekre a pályákra, túlnyomó többségében villanyfényben az aszfaltot akarja taposni. (Ügy vak! Üffif van! a kÖzépenl) A falun évszakok stzerint váltakozó por, sár, a lehetetlein lakásviszonyok és a kultúrának gyakran teljes hiánya várja az embert. Ha azonban megteremtjük aiz olcsó, könnyű közlekedést, kivisszük # a falura a kultúra és civilizáció vívmányait, gondoskodunk jó lakásról és a higiénia feltételeiről, könnyen megszüntethető lesz ez a falúiszony. T. Ház! A társadalmi reform első feltétele az állam és a társadalom viszonyának újabb szabályozása. A társadalmi erőt kell újra hatékonnyá, tevékennyé tenni. Vissza kell adni a társadalomnak azokat a feladatokat, amelyeket az elvégezni képes. A társadalmi reform lényeg© az ember megbecsülése, a társadalmi osztályok egymás közötti viszonyának s^ajbályozása, az osztályokon és .foglalkozási ágakon beiül a helyes kiválasztódás biztosítása. A mai rendszer, eltekintve attól a, hibájától, hogy a
