Képviselőházi napló, 1939. XVIII. kötet • 1943. november 22. - 1943. december 9.

Ülésnapok - 1939-347

Az országgyűlés képviselőházának 347, kiválasztódás gyakram az előbbi közösségek megtagadásával jáJ, tehát kontraszelekciót jelent, csakis ß& érvényesülés magas fokaim juttatja a» egyént abba a helyzetibe, hogy aa állami élet irányításába befolyást gyakorolhassam Ehelyett arra volna szükség, hogy alz! egyes osztályokon és foglalkozási ágakon belül biztosítsuk a helyes kiválasztódást; viszont az így egésizemi szélesen kitermelődött vezető réteget hozzuk abba a helyzetbe, hogy az ország irányításába befalymassoni. Tegnap délután: ai pénzügyi tárca költségvetési vitájia isorán) adott válaszában, a pénzr ügymüniszter úr: kifejtette, súlyos baj^ alz^hogy minden kérdés megoldását az államtól várjuk. VaMban így van, valójmm egészségtelen ez az állapot. Be éppen az állam és & társadálom viszonyaiból folyik, hogy az állam — nem mondom, bizonyos kényszerű szükségből — a helyett, hogy más utakatt keresett volna, oly mélyem nyullit bele a társadalom minden

1 kérdéséibe, hogy mai úgyszólván: minden funkciót fl& állam végez. Ez ernyesztiőleg hat a társar dalomra., mert a társadalom átengedi az állam> nafe a kérdések megoldását, aminek természe*tes velejárója, hogy; mindem költségért közvetlenül az államhoz fordulnak. (Ügy van! Ügy van! jobbfdől és a középem.) A másik kérdés, amelyet a pénzügyminiszter úr ebiben az összefüggésben megemlített, a szubvenció kérdése. Azt mondta, hogy . a szubvenció kérésénél kezdődik az egyéni invenció hiánya. Ez is tökéletesen íffy van. Nézzük Azonban meg, mi emnlek az oka az egyes intézményeknél. Az, hogy fejlődésünk! olyan irányt vett, hogy ezek aa intézmények az állami konkurreneia! keretei íközé^ vannak beszorítva. Nincs meg tehát a természetes fejlődésnek azl a tere, amelynek meg kelleme lennie a társtadalmi intézményieknél. Osztályt aïam társadalom nehezem valósítható meg, de legalább annak megvalósítására kell törekedni, hogy az oszitályojki együttműködjenek, együttérezzenek és egy nagy nemzeti egységben teljesen: összekovácsolod janak. (Ügy van!) Ahhoz, hogy ezt elérjük, a társadalmi osztályok kö zötti válaszfalak letompítása, az egyes társadalmi osztályok közötti együttérzés és fluktuáció kimélyítése, a társadalmi osztályok között a kölcsönös megbecsülésnek és az egyenrangú alapon való érintkezésnek a megteremtése szükséges. (Helyeslés és taps a jobboMaíon és a középem) A szociális kérdésnek — ennek a XX. század állami, társadalmai és gazdasági beremdezkedését annyira meghatározó kérdésnek •— a helyes megoldása érdekében államvezetésünk nagy erőfeszítésieket tesz. (Ügy van! jobbfelől.) Erre utalnaik azok a szociális jogszabályok és különböző intézkedések, intézmények;, amelyeket aiz utóbbi évek során alkottunk és életrehívtunk. De bármennyire is helyes irányban halad szociális jogalkotásunk, teljes eredményt így még meni tudunk: elérni. Az egyének megsegítése és felemelése révén, el tudjuk tüntetni a legkirívóblb bajokat és igazságtalanságokat, de nem tudjuk eltüntetni az elő idéző okot, azt, hogy mai társadalmi és gazdasági berendezkedésünkben! túlságosan, nagy azoknalk a száma, akik nem tudják elérni a megfelelő életszintet és így külön szociális gondoskodás tárgyai kell hogy legyenek. A szociális kérdés megoldását csak egy olyan új ülése 1943 november 30-án, kedden. 411 sízfociális és gazdasági rend biztosíthatja, amely a mai szociális feszültség okainak eltüntetésére és a táns|a|dalmi igazságosság, jólét és egyensúly, megvalósítására törekszik,. Ebből az következik, hogy a szociális és a gazdasági reform egymástól el nem választhatók. (Helyestés^ és taps a jobbolda on és a középen.) A szociális és gazdasági reform ai legszorosab • ban összefügg s az új magyar szociális rend fisak egy új magyar gazdasági rendre épülhet rá (Helyeslés*,) Ahhoz, hogy Magyarországon virágzó és valóban] a legszélesebb rétegek boldogulását megvalósító gazdasági étet alapjait megteremthessük, új g.aadasági rendnek kell megvalósulnia, amely szakít a liberális korszajk által hirdetett korlátlan, szabad verseny elvével, miveíl az sem nálunk, sem másutt nem tudta megoldani ,a milliók életlehetőségeinek biztosítását s a tőke egyoldalú diktatúrájához vezetett. (Ügy van!) (Az elnöki széket Krúdy Ferenc foglalja el.) Meg vagyok győződve arról, hogy olyan gazdasági rendet kell kialakítani, amely egyfelől korlátok közé szorítja a tőkét, méltó keretek közé helyezi a munkát s így • biztositja a magyaor tömegek exisztenciáját, másfelől megszabja a termelés és> fogyasztás rendjét, szabályozza a jövedelemeloszlást, megszervezi a, munkapiacot, gondoskodik az árak és bérek egyensúlyáról. Szóval at nemzeti és szociális szempontok minél hathatósabbi érvényesítése érdekében fenntartja az állami irányítást, anélkül azonban, hogy ez a gazdasági élet gúzsbakötését, bürokratizálását vagy éppen, az egyéni kezdeményezés megfojtását jelenítené. (Helyeslés és ínps.) Vájjon mikor volna, ennek kialakítására alkialmiasabb idő, mint # éppen most, amikor a hadigazdálkodás rendjén az állaim amúgyis irányítólag szól bele a gazdái kodás minden részletébe. (Helyeslés a btílkozépem és a steelsőbaloldalon.) Az új gazdasági rend! tehát a szociális és nemzeti kívánalmak figyelembevételével majd az ország gazdasági prosperitását is biztosítja. A gazdasági prosperitásnak: mindern feltétele megvani Magyarországon. (Ügy van! m baiïkozépen.) A Kárpátniedemce olyan gazdasági egység, amelynek bőséges lehetőségei távolról sincsenek; kihasználva, pedig ha ennek! a, tájnak minden lehetőségét kiaknázzuk, akkor nemcsak a magunk; és valamennyi velünk együttélő népnek a; somsát javítjuk

1 meg, hanem egyben európai feladatot is töltünk be. Hiszen a Kárpátmedence olyan gazdasági centrumi északi és dél, kelet és nyfugat kötzötit, hogy Iha okoson megszervezzük és a világforgalomba bekapcsoljuk, akkor egészen Európa gazdasági és

1 kereskedelmi életének érdekeit szolgáljuk. Az ottjrejlő lehetőségeket már az. Árpádok, Nagy Lajosi király és wzi erdélyi fejedelmek is felismerték és ki is használták. A Kárpátmedéncének, mint gazdasági központnak, kiépítése ólyian (kapcsolatokat és érdekközösségeket teremthet meg ia, szomszédos tájakkal és államokkal, amieliyek a fennálló politikiai ellentétek és vetélkedések csökkentéséhez is hozzájárulhatnak

1

. T. Ház! Természetesen, a háború utáni tervekről beszélek itt, mert azzail tisztában var gyünk, hogy mi a mai helyzet. A magyar mezJŐigazdaságmak, iparnak és ' kereskedeleminek nemcsak a háborús gazdái-